Ugrás a tartalomhoz

Tavas

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Jezersko szócikkből átirányítva)
Tavas (Jezersko)
Hegyoldal Tavas felett.
Hegyoldal Tavas felett.
Tavas zászlaja
Tavas zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rangközség
Első írásos említés1611
PolgármesterMilan Krempaský
Irányítószám059 04
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámKK
Népesség
Teljes népesség76 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság795 m
Terület7,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 17′ 57″, k. h. 20° 20′ 07″49.299167°N 20.335278°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 57″, k. h. 20° 20′ 07″49.299167°N 20.335278°E
Tavas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tavas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tavas (1899-ig Jezerszkó, szlovákul: Jezersko) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Késmárktól 28 km-re északra, Szepesófalutól 12 km-re délre, a Tavas-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falut palocsai Horváth György alapította 1611-ben, amikor a Nedec várához tartozó területen Novy Targ és Csorsztyn vidékéről lengyeleket telepített ide. Az írott forrásokban 1773-ban „Jazerszko” alakban tűnik fel. 1787-ben 37 házában 293 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JEZERSZKO. Tót falu Szepes Várm. lakosai katolikusok, fekszik Jánosfalvához közel, és annak filiája, fája mind a’ két féle vagyon, de határja sovány.[2]

1828-ban 50 háza és 366 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, pásztorkodással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jezerszkó, tót falu, Szepes vmegyében, Hanusfalva fiókja: 355 kath. lak. F. u. b. Palocsay Horváth. Ut. p. Lőcse.[3]

A trianoni diktátumig területe Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

A település időközben üdülőfalu lett, síközponttal, drótkötélpályával.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 219, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 113 szlovák lakosa volt.

2011-ben 108 lakosából 101 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A névadó tavat sűrű fenyves övezi.
  • Kis római katolikus temploma 1895-ben épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]