Tapolybánya
| Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Varannói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1363 | ||
| Polgármester | Michal Džuka | ||
| Irányítószám | 094 35 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | VT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 487 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 141 m | ||
| Terület | 6,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 56′ 20″, k. h. 21° 36′ 15″48.938889°N 21.604167°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 20″, k. h. 21° 36′ 15″48.938889°N 21.604167°E | |||
| Tapolybánya weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tapolybánya témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Tapolybánya (1899-ig Tót-Jesztreb, szlovákul: Jastrabie nad Topľou) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Varannótól 8 km-re északnyugatra, a Tapoly bal partján található.
Története
[szerkesztés]A település a 13. században – de lehetséges, hogy már előbb – keletkezett. 1363-ban említik először, a csicsvai uradalomhoz tartozott. 1600-ban 13 jobbágyháza, evangélikus temploma és lelkészsége volt. 1715-ben 8, 1720-ban 9 háztartása adózott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Tót Jesztreb. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Sulyovszky, és több Urak, lakosai elegyesek, fekszik Toplya vize mentében, Varannóhoz nem meszsze, határja 3 nyomásbéli, erdőjök tsekély, földgye az őszit nehezen, a’ tavaszi vetést pedig könnyebben termi.”[2]
1828-ban 49 házában 364 lakos élt. 1831-ben a falut súlyos kolerajárvány sújtotta, lakói részt vettek a járványt követő felvidéki parasztlázadásban.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tót-Jesztreb, tót falu, Zemplén vmegyében, a Tapoly vize déli oldalán, ut. p. Eperjes. Van itt 15 6/8 urbéri telek, 16 zsellér, mintegy 200 hold majorsági föld, 400 hold bikkes erdő, és 100 hold müveletlen térség. Földje 1 1/3 részben a Tapoly völgyében jó; a dombokon ellenben kopár, sovány. Lakja 70 romai, 190 görög kathol., 60 evang., 70 zsidó, r. kath. fiók-templommal. Birják gr. Forgách család és Vladár Tamás.”[3]
1900-ban 321 lakosa volt.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tapolybánya, azelőtt Tótjesztreb. Tapoly völgyi tót kisközség 57 házzal és 321, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája Sókút, távírója és vasúti állomása Varannó. Hajdan a mogyorósi vár, illetőleg a varannai uradalom tartozéka volt s már 1363-ban a Rozgonyiak voltak az urai. Egyébiránt a mogyorósi várbirtokok sorsában osztozott. Az újabb korban a Keczer, Almásy, Fáy, Károlyi, Berthóty, azután a Vladár s a gróf Forgách családok lettek az urai. Most nincs nagyobb birtokosa. Az 1663-iki pestis s az 1831-iki kolera ide is ellátogatott s lakosai részt vettek a pórlázadásban. 1893-ban az árvíz okozott itt nagy károkat. Római katholikus temploma a XVIII. század elején épült.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 316, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 390 lakosából 389 szlovák volt.
2011-ben 449 lakosából 327 szlovák és 117 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1930-ban épült.
- A Szentlélek tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1939-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
További információk
[szerkesztés]A Varannói járás települései | ||
|---|---|---|
Varannó (Vranov nad Topľou) | ||
Agyagospatak (Hlinné) • Alsógyertyán (Nižný Hrabovec) • Alsókomaróc (Komárany) • Alsóköcsény (Kučín) • Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov) • Alsónyírjes (Slovenská Kajňa) • Aranyospatak (Zlatník) • Bábafalva (Babie) • Balázsi (Vlača) • Bányapataka (Banské) • Benkőfalva (Benkovce) • Csábóc (Cabov) • Csáklyó (Čaklov) • Csicsóka (Čičava) • Dávidvágása (Davidov) • Detre (Detrík) • Ércfalva (Rudlov) • Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) • Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) • Felsőmihályi (Michalok) • Gerlefalva (Girovce) • Giglóc (Giglovce) • Gyapár (Ďapalovce) • Györgyös (Ďurďoš) • Hencfalva (Hencovce) • Holcsík (Holčíkovce) • Istvántelke (Štefanovce) • Jeszenőc (Jasenovce) • Józsefvölgy (Juskova Voľa) • Kapipálvágása (Pavlovce) • Kelcse (Nová Kelča) • Királyhegy (Piskorovce) • Kisdomása (Malá Domaša) • Kisszabados (Ruská Voľa) • Klazány (Kladzany) • Kolcsmező (Dlhé Klčovo) • Kővágó (Kamenná Poruba) • Lőrincvágása (Vavrinec) • Majoros (Majerovce) • Máriakút (Rafajovce) • Mátyáska (Matiaška) • Merészpatak (Merník) • Magyarkrucsó (Nižný Kručov) • Nagykőpatak (Kvakovce) • Opálhegy (Zámutov) • Pétervágása (Petrovce) • Petkes (Petkovce) • Pósa (Poša) • Porszács (Prosačov) • Remenye (Remeniny) • Sókút (Soľ) • Szacsúr (Sačurov) • Szécsmező (Sečovská Polianka) • Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) • Tapolybeszterce (Bystré) • Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) • Tapolyhermány (Hermanovce nad Topľou) • Tapolyizsép (Vyšný Žipov) • Tapolymeggyes (Medzianky) • Tapolymogyorós (Skrabské) • Tapolyradvány (Radvanovce)
•Tavarna (Tovarné) • Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) • Telekháza (Sedliská) • Újszomotor (Žalobín) • Vehéc (Vechec) • Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce) |  | |
