Jánosvölgye
| Jánosvölgye (Jankovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1317 |
| Polgármester | Jaroslav Vasiľ |
| Irányítószám | 067 24 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 270 fő (2023. dec. 31.) |
| Népsűrűség | 48 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 178 m |
| Terület | 5,69 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 03′ 28″, k. h. 21° 47′ 53″49.057778°N 21.798056°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 28″, k. h. 21° 47′ 53″49.057778°N 21.798056°E | |
| Jánosvölgye weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jánosvölgye témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Jánosvölgye (1899-ig Jankócz, szlovákul: Jankovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Homonnától 21 km-re északnyugatra, az Olyka-patak keleti oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]1317-ben említik először. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék már említi a falu templomát. A középkorban a homonnai uradalomhoz tartozott. Később az Almássy és Lukovics család birtoka. Lakói a 16. században reformátusok lettek. 1715-ben 16 adózó portája volt. Katolikus plébániáját 1735-ben Okolicsányi János zempléni alispán alapította újra, mai katolikus temploma 1770-ben épült. Az 1787-es népszámlálás adatai szerint 38 házában 301 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JANKÓCZ. Jankovcze. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pákosztó, és Lukasóczhoz is közel, dombos határja három nyomásbéli gabonát, árpát, és zabot terem, erdeje, szőleje nints, piatza Homonnán, és Varannón.”[1]
1828-ban 31 háza és 225 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jankócz, tót falu, Zemplén vmegyében, Sztropkóhoz kelet-délre 3 órányira: 220 kath. lak. Paroch. templom. 430 hold szántóföld. Vizimalom. F. u. gr. Csáky. Ut. p. N. Mihály.”[2]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Jánosvölgye, azelőtt Jankócz. Tót kisközség. Van 33 háza és 215 róm. kath. vallású lakosa. Postája Göröginye, távírója és vasúti állomása Homonna. A Drugethek homonnai uradalmához tartozott, de később az Okolicsányiak után az Almásyaké lett, majd pedig a Csákyak birtokába ment át. Mostani nagyobb birtokosa Lukovits Géza. Róm. kath. templomát 1769-ben építették. Ide tartozik Géza-tanya is.”[3]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 241, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 284 szlovák lakosa volt.
2011-ben 274 lakosából 273 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Krisztus Szent Teste és Vére tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1770-ben épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 2.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
A Homonnai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
