Jamaica fogadó
Jamaica fogadó (Jamaica Inn) | |
1939-es brit film | |
Rendező | Alfred Hitchcock |
Producer | Erich Pommer Charles Laughton |
Alapmű | Daphne du Maurier Jamaica Inn c. műve |
Műfaj |
|
Forgatókönyvíró | Daphne du Maurier Sidney Gilliat Joan Harrison Alma Reville J. B. Priestley |
Főszerepben | Charles Laughton Maureen O’Hara Emlyn Williams |
Zene | Eric Fenby |
Operatőr | Bernard Knowles Harry Stradling |
Vágó | Robert Hamer |
Gyártás | |
Ország | Egyesült Királyság |
Nyelv | angol |
Játékidő | 98 perc |
Forgalmazás | |
Forgalmazó |
|
Bemutató | 1939. május 15. 1940. április 26. |
Korhatár | II. kategória (F/3433/J) |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Jamaica fogadó (eredeti cím: Jamaica Inn) 1939-ben bemutatott fekete–fehér angol bűnügyi film Alfred Hitchcock rendezésében. Ez Maureen O’Hara első főbb szerepe. A negatív főszereplő Charles Laughton. Ez a film volt Hitchcock utolsó olyan filmje, amit az Egyesült Királyságban készített, mielőtt az Egyesült Államokban folytatta volna filmes pályafutását.
Magyarországon 1940. április 26-án mutatták be Fekete éjszakák címen.
A történet Cornwall partjain játszódik, ahol 1819-ben valóban létezett egy Jamaica Inn nevű fogadó, ami azoknak a rablóknak és gyilkosoknak a tanyája volt, akik szándékosan kioltották a parton lévő jelzőtüzet, hogy a hajók zátonyra fussanak. Utána a legénységet legyilkolták és elrabolták a rakományt.
Cselekmény
[szerkesztés]1819-ben az angliai Cornwall grófság partjainál veszélyes banda garázdálkodik. Tanyájuk a Jamaica fogadó, vezetőjük Joss, a fogadós. Módszerük, hogy hamis fényjelzésekkel a hajókat zátonyra futtatják és kifosztják, a túlélőket megölik. Ide igyekszik az árvaságra jutott fiatal Mary, Joss feleségének unokahúga, hogy rokonainál a fogadóban éljen. Útközben megismerkedik a helyi főúrral, Sir Humphrey Pengallan békebíróval, aki lovat bocsát rendelkezésére. Amikor Mary megérkezik, a banda tagjai a zsákmányból rájuk eső rész miatt méltatlankodnak, fő hangadójuk Jem, aki nemrég csatlakozott hozzájuk. Mary rájön, hogy nagybátyja fogadója egy hajófosztogató banda tanyája. Joss parancsára a lázító Jem-et lefogják és felakasztják, Mary azonban az utolsó pillanatban levágja őt a kötélről, és együtt elmenekülnek. A tengeren úszva jutnak el Sir Humphrey kastélyába, ahol Jem felfedi kilétét: ő valójában James Trehearne rendőrnyomozó, akit a hadügyminisztérium küldött a banda leleplezésére. Ő azonban még jobban szeretné a Joss mögött álló igazi vezető személyét kideríteni, aki a bandának előre pontosan megmondja, hogy mikor fog a part mellett elhaladni olyan hajó, amit érdemes kirabolni. Ez nem lehet Joss, mert ő nem rendelkezik ezzel az információval.
Sir Humphrey kettős életet él. Segítségért küld egy levelet az egyik emberével a szomszédos helyőrségre, ő maga James-szel fegyveresen a Jamaica fogadóhoz megy, ahol azonban a banda tagjai rajtuk ütnek, és megkötözik őket. Mary is beoson a fogadóba, hogy a nagynénjét figyelmeztesse, meneküljön, amíg lehet, ő azonban nem akarja a férjét elhagyni. Amikor a banda elmegy az aznap esedékes hajót kirabolni, Mary-t is magukkal hurcolják, a foglyokat pedig hátrahagyják Joss feleségére, aki pisztollyal őrzi őket.
Sir Humphrey nem sokkal később ledobja magáról a hevenyészve és csak látszólag megkötött kötelet (amivel Joss kötözte meg), így Trehearne számára kiderül, hogy valójában ő a banda titokzatos vezére.
A parton Mary-nek sikerül fellopóznia a jelzőfényhez, amivel jelt ad a hajónak, így az elkerüli a sziklákat és nem süllyed el. A rablók igen dühösek Joss-ra az elmaradt zsákmány miatt, ami arany lett volna. Joss menekülőre fogja és Mary-t is magával viszi egy kocsin, azonban az egyik társa rálő és eltalálja. Visszaérnek a fogadóba, de Joss annyira rossz bőrben van, hogy nemsokára meghal. Patience néni el akarja mondani Mary-nek, hogy ki a banda igazi feje, ekkor azonban lövés éri és ő is meghal. Az ajtóban Sir Humphrey áll. Megkötözi Mary-t és magával hurcolja.
Sir Humphrey terve az, hogy Franciaországba szökik, ahova Mary-t is magával akarja vinni. James rendőrnyomozó ezt megelőzően kiszabadult, mert Patience kioldozta a köteleit, így katonákkal üldözőbe veszi Sir Humphrey kocsiját. Sir Humphrey a lánnyal egy hajóra menekül; amikor látja, hogy James oda is követte, és nincs több esélye, felmászik a legmagasabb árbócra és a fedélzetre veti magát.
Szereposztás
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szereposztás az IMDb.com szerint
- ↑ Jamaica fogadó (Jamaica Inn, 1939) 1. szinkron (1983). Videovox Stúdió, megrendelő Magyar Televízió Rt. az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
- ↑ Fantomas (Fantômas, 1964) 2. szinkron. Labor Film Szinkronstúdió, megrendelő Filmmúzeum. az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
Források
[szerkesztés]- (1940. április 27.) Fekete éjszakák (PDF). Magyar Film 2. évf. (17. szám). (Hozzáférés: 2013. március 10.)
További információk
[szerkesztés]- Jamaica fogadó a PORT.hu-n (magyarul)
- Jamaica fogadó az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Jamaica fogadó az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Jamaica fogadó a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Jamaica fogadó a Box Office Mojón (angolul)