Jakabvölgye
| Jakabvölgye (Jakušovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1454 |
| Polgármester | Ján Smetanka |
| Irányítószám | 090 31 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 40 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 9 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 265 m |
| Terület | 5,50 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 09′ 24″, k. h. 21° 45′ 00″49.156667°N 21.750000°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 24″, k. h. 21° 45′ 00″49.156667°N 21.750000°E | |
| Jakabvölgye weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jakabvölgye témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Jakabvölgye (1899-ig Jakusócz, szlovákul: Jakušovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Sztropkótól 14 km-re délkeletre, az Olyka-patak és az Ondava között, egy kis patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut a német jog alapján alapították a 15. században. 1454-ben a sztropkói uradalom részeként „Jakoswagasa” alakban említik először. A 16. században ruszinokat telepítettek ide. A kis falvak közé számított. A 16. századtól a Dessewffy család tulajdonában állt. 1715-ben 6 lakatlan és mindössze egy lakott háza volt. 1787-ben 14 házában 95 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JAKUSÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Dessőfy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Porubához 1, Rohozsnyikhoz pedig 1 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, rozsot, és zabot terem, földgye hegyes, kősziklás, erdője van, piatza Sztropkón.”[2]
A 19. században a Keglevich család birtokolta. 1828-ban 20 háza volt 154 lakossal, akik erdei munkákból és fuvarozásból éltek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jakucócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, 150 g. kath., 4 zsidó lak., 256 h. szántófölddel. F. u. Dessewffy. Ut. p. N. Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Jakabvölgye, azelőtt Jakusócz. Ruthén kisközség. Mindössze 14 háza és 89 gör. kath. vallású lakosa van. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Homonna. A sztropkói uradalomhoz tartozott s ennek sorsában osztozott, mígnem azután a Dessewffy, majd a gróf Keglevich család birtokába került. Most idegen kézen van. Görög katholikus temploma 1790-ben épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
A második világháború idéjén területén élénk partizántevékenység folyt. 1947-ben lakóinak egy része a Szovjetunióba vándorolt ki. Az itt maradtak egy része Sztropkó üzemeiben dolgozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 83, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 58 lakosából 44 szlovák és 14 ruszin volt.
2011-ben 47 lakosából 25 szlovák és 19 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]Görögkatolikus temploma 1790-ben épült, 1910-ben megújították.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. november 6.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
A Sztropkói járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
