Jósika-palota
| Jósika-palota | |
| Lábasház | |
.jpg) | |
| Település | Kolozs megye |
| Cím | Kolozsvár |
| Építési adatok | |
| Építési stílus | klasszicizmus |
| LMI-kód | CJ-II-m-B-07479 |
| Elhelyezkedése | |
 Jósika-palota
Pozíció Kolozsvár térképén
| |
 é. sz. 46° 46′ 08″, k. h. 23° 35′ 22″46.768969°N 23.589318°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 08″, k. h. 23° 35′ 22″46.768969°N 23.589318°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jósika-palota témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Jósika-palota, más néven Lábasház Kolozsvár főterének nyugati oldalán álló klasszicista stílusú műemlék épület. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07479 sorszámon szerepel.
A Lábasház nevet az első emeleti erkélyt tartó négy toszkán oszlop miatt kapta. A helyi diákvilágban a ház előtt való elhaladáshoz különböző babonák kapcsolódtak: csak adott irányban szabad elhaladni előtte,[1] illetve vizsga előtt nem ajánlatos átmenni az oszlopok alatt.[2]
Története
[szerkesztés]A palota északi szárnyának helyén állt a Kakas-ház, amely a 16. században az erdélyi fejedelmek szállása volt. A hagyomány szerint 1594-ben ennek az ablakából nézte végig Báthory Zsigmond a törökpárti főurak kivégzését. Amikor a fejedelmi udvar a városba látogatott, a városi tanács ajtókat töretett a főtéri szomszédos házak tűzfalán, hogy összekösse az épületeket; levéltári adatok szerint ez történt a Jósika- és Rhédey-palotákkal is. A 16. század végén a Franciaországból menekült gazdag Zeller család lakott itt, a házat ennek a családnak a leányágán örökölték a Csákyak, majd báró Jósika János felesége, Csáky Rozália révén került a Jósika család birtokába.
A Jósika-palota eredetileg egyemeletes volt, majd 1828-ban Jósika János főkormányszéki elnök építtette rá a második emeletet. Az udvari szárnyat 1864–65-ben fia, Jósika Lajos guberniumi tanácsos építtette. Az első emeleten először a Nemzeti Kaszinó, majd az 1880-as évektől az Igazságügyi palota felépültéig a királyi ítélőtábla székelt, a földszinten pedig két szobában a Jósika család levéltárát helyezték el. Itt szervezte meg gróf keresztszegi Csáky Rozália 1824-ben a nincsteleneknek munkalehetőséget biztosító Kolozsvári Jóltevő Asszonyi Egyesületet. A 19. század végén az épület földszintjén a Wurscher-cukrászda működött.
A 20. század második felében itt kapott helyet az Orvostudományi Egyetem központi könyvtára.
Leírása
[szerkesztés]Az eredetileg egyemeletes ház homlokzatát valószínűleg háromszögű oromzat zárta. A 19. században épített feltűnően alacsony második emeleten az 1960-as évekig két oroszlán által tartott Jósika-címer volt látható a jelenleg is meglevő 1828-as évszám felett. A bejárati kapu felett elhelyezkedő első emeleti erkélyt négy toszkán stílusú oszlop tartja. Ma az egyetlen lábasháza a városnak. Azért kapta nevét mégis tulajdonosáról, mert építése idején már két ilyen típusú ház is volt a Fő téren (a másik a tér északi oldalán állt, az úgynevezett Nagylábasház). Az egyenes párkányzatú klasszicista épületen a kisméretű sarokrizalitok és a kapu alatti lapos csehboltozat a késői barokk hatására utalnak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kristóf György: Reményik Sándor. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1944. 7. o. = Erdélyi Tudományos Füzetek, 173. [Különlenyomat az Erdélyi Múzeum 1944. évi 1–2. füzetéből]
- ↑ Asztalos Lajos: Kolozsvár épített kincsei. Kolozsvár: Stúdium. 2008. 29. o. ISBN 978 973 643 159 3
Források
[szerkesztés]- Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság Polis. 2004. ISBN 973 8341 44 2
- Balogh Ferenc: A kolozsvári Fő tér újkori arculatának kialakulása. Az együttes várostájképi értékeinek kibontakozása. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0
- Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. 1992. 31. o.
- Kolozsvár építészeti és művészeti emlékei a XIX. század közepéig. In Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok II. kötet. Bukarest: Kriterion. 1982. 156–157. o.
- A kolozsvári Jósika-ház. In Kelemen Lajos: Művelődéstörténeti tanulmányok I. kötet. Kolozsvár: Kriterion. 2006. 257–259. o. ISBN 973 26 0852 8
- Kovács András: Kolozsvár városképe a XVI–XVII. században. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0
- Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
.svg){kind=small}