Rucska-ház
| Rucska-ház | |
| Nagylábasház | |
 | |
| Település | Kolozs megye |
| Cím | Kolozsvár |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1883 |
| Építési stílus | eklektika |
| LMI-kód | CJ-II-m-B-07491 |
| Elhelyezkedése | |
 Rucska-ház
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 46′ 48″, k. h. 23° 33′ 34″46.780000°N 23.559444°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 48″, k. h. 23° 33′ 34″46.780000°N 23.559444°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Rucska-ház a kolozsvári Fő tér (23. szám) északi oldalának egyik épülete. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07491 sorszámon szerepel.
Leírása
[szerkesztés]Az egykori Nagylábasház helyén álló épületet (23. szám) Rucska János kolozsvári ügyvéd építette Maetz Frigyes tervei szerint, ezért ma Rucska-háznak nevezik. Ma a református egyház tulajdona, 1997 óta Magyarország kolozsvári főkonzulátusa székel benne.[1]
Az épület 1883-ban két kisebb épület helyén épült fel eklektikus stílusban. Az épület elődei valószínűleg a 17. században épültek. A lebontott két kisebb épület árkádjai a járdára nyúltak, s ezért nevezték az egész déli épületsort „Nagylábasház-sornak”, már csak azért is, mert a nyugati oldalon már létezett a Jósika-palota, ugyancsak járdára lépő oszlopokkal. Emelete — mint a besztercei Búzaszeren álló házaknak — árkádokon nyugodott, melyek alatt vásáros napokon árusok és vevők nyüzsögtek, máskor gyakran a járókelők kerestek oltalmat-egy-egy zápor elől. Kolozsvár legrégebbi hadmérnöki felvételén, 1691-ben már szerepel ez a ház, de a későbbieken (1718, 1734, 1763-87) már nem. Vagy ez, vagy esetleg a helyén állott előbbi ház 1670 körül a híres Béldi Pálnak, a székelyek főkapitányának tulajdonában volt. A Béldiek levéltára megmaradt részében azonban egy sor adatot sem lehet találni róla. A néptudat e különleges házat „Mátyás király konyhájaként” emlegette. Magasságát tekintve kiemelkedik a sor épületei közül.
A 19. század végén, 20. század elején a földszintjén üzemelt az Európa kávéház, amelyet a népnyelv a tulajdonos után Kikakker-kávéháznak nevezett.
Források
[szerkesztés]- ↑ Magyar nagykövetségek és főkonzulátusok Európában. [2011. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
- Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság Polis. 2004. ISBN 973 8341 44 2
- Asztalos Lajos: Kolozsvár épített kincsei. Kolozsvár: Stúdium. 2008. ISBN 978 973 643 159 3
- Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. 1992.
- Gaal György: Kolozsvár: Milleniumi kalauz. Kolozsvár: Polis Könyvkiadó. 2001. ISBN 973 9267 82 3
- Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
.svg){kind=small}