Mauksch–Hintz-ház
| Mauksch–Hintz-ház | |
 | |
| Település | |
| Cím | Kolozsvár |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 16. század |
| Rekonstrukciók évei | 19. század |
| Építési stílus | reneszánsz, klasszicizmus |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| LMI-kód | CJ-II-m-B-07495 |
| Elhelyezkedése | |
 Mauksch–Hintz-ház
Pozíció Kolozsvár térképén
| |
 é. sz. 46° 46′ 16″, k. h. 23° 35′ 23″46.771179°N 23.589720°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 16″, k. h. 23° 35′ 23″46.771179°N 23.589720°E | |
 | |
| Mauksch–Hintz-ház weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mauksch–Hintz-ház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Mauksch–Hintz-ház Kolozsvár Főterének északkeleti sarkán álló műemlék épület. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07495 sorszámon szerepel.
Története
[szerkesztés]
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
A ház építésére vonatkozólag pontos adatok nincsenek, valószínűleg a 15. század végén, 16. század elején épülhetett a tér északi oldalának többi házával együtt. Pincéi a 16. század elején épülhettek, s valószínűleg a század végére emelettel is bővült. A lakóház valószínűleg ma is őrzi az egykori középkori épület magvát, kétmenetes, dongaboltozatos pincéje minden bizonnyal korai építési fázisainak egyikéhez kapcsolódik.
A város tulajdonában álló gyógyszertárat 1573-ban alapították és 1735-ig az egyedüli volt Kolozsvárott. A város eredetileg provisorokkal működtette,[j 1] csak 1727-ben került magánkézbe. Első tulajdonosa Schwartz Sándor volt. Az épületet 1752-ben a gyógyszerész Mauksch család szerezte meg. Mauksch Tóbiás 1766-ban felújíttatta az épületet és gyógyszertárat alakított ki benne. Ekkor készültek el a falakat borító festmények, valamint a ház északi szárnyában húzódó, élkeresztboltozatos, földszinti helyiségének kagylódíszes stukkója.
A házat a 19. század elején a Szláby család szerezte meg, majd 1851-ben a Hintz családé lett. A 19. század végén átépítették, ekkor veszítette el egykori barokkos arculatát. Az épületet a városi tanács bizottsága 1902-ben országos vagy városi védelem alá helyezendő műemléknek minősítette. Az 1949-es államosításáig gyógyszertárként működött.[1] 1954-ben Valeriu Bologa orvosprofesszor gyógyszerészeti múzeumot létesített benne, Orient Gyula gyűjteményét felhasználva. Orient gyűjteményét az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek adományozta, melyet az Egylet felszámolása után az 1963-ban megalapított Történeti Múzeum gyűjteményébe olvasztottak. Szintén ugyanezekben az években vágták át az épület délkeleti földszinti helyiségének falait, és gyalogos átjárót alakítottak ki belőle, valamint ugyanekkor alakíthatták ki a mai, leegyszerűsített, jellegtelen homlokzatokat is.
Az épületben jelenleg is a Gyógyszerésztörténeti Múzeum működik, amely több mint 3000 kiállítási tárgyat őriz: edények, prések, mozsarak, mérlegek, laboratóriumi műszerek, gyógyszertári bútorok, gyógyszerek, vények, középkori gyógyszertári pecsétek
A Hintz család leszármazottai az 1970–1980-as években kivándoroltak a Német Szövetségi Köztársaságba.[2] 1989 után a Hintz család leszármazottai bejelentették a ház visszaigénylését, és sikerült is visszakapniuk az ingatlant. Hintz György szemorvos kivásárolta a többi örököst, és 2019-ben elkezdte a ház felújítását, amely várhatóan 2022 közepén fejeződik be.
Leírása
[szerkesztés]A ház klasszicista homlokzata az 1820-as évekből származik; a földszint és a pince azonban a reneszánsz korra utal. Az épület L alakú: a Főtérre nyíló rövidebb homlokzat négytengelyes, a hosszabbik pedig hat. A Mauksch–Hintz-ház két traktusba szervezett földszinti és pincehelyiségei boltozottak. A kőfalazatú, kőből rakott dongaboltozatokkal lefedett pincehelyiségek között három félkörívesen záródó, élszedett, középkori átjáró található. A földszint nyugati traktusának helyiségeit dongaboltozatok, a keleti traktusban a tér felőli első helyiséget fiókos dongaboltozat, a másodikat élkeresztboltozat, a többit álmennyezetek fedik. A ház összes emeleti helyisége síkmennyezetes. Az egykori iroda helyiségében található 1752-ből származó magyar nyelvű freskó a gyógyszertár történetét vázolja. A freskót 1898-ban Koleszár András restaurálta.[3] Az épület sarkánál az árkádos gyalogátjáró 1960-ban épült[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A provisort a városi tanács nevezte ki, a városi tanács pénztárából kapta a fizetését, a gyógyszertár felszerelésére fordított kiadásokat és a gyógyszerek beszerzését is a város vállalta.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Hazai krónika, Művészet, 1902/4. szám
- ↑ Asztalos Lajos: Kolozsvár helynevei, Szabadság, 2004. szeptember 18.[1] Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Újra nyitották a Gyógyszerészeti Múzeumot, Romániai Magyar Szó, 2002. május 24.[2] Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Gaal György:Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban, in: Dáné Tibor Kálmán et. al. szerk., Kolozsvár 1000 éve (A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai), Erdélyi Múzeum-Egyesület, Magyar Közművelődési Egyesület, Kolozsvár, 2001, ISBN 973-8231-14-0, digitális változata
Források
[szerkesztés]- Balogh Ferenc: A kolozsvári Fő tér újkori arculatának kialakulása, in: Dáné Tibor Kálmán et. al. szerk., Kolozsvár 1000 éve (A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai), Erdélyi Múzeum-Egyesület, Magyar Közművelődési Egyesület, Kolozsvár, 2001, ISBN 973-8231-14-0, [3]
- Nagy-Hintós Diána: Júniustól látogatható lesz a gyógyszerészeti múzeum. Szabadság, (2023. március 29.)
- Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- Mihály, Melinda: Mauksch–Hintz-ház. Romániai magyar lexikon. (Hozzáférés: 2011. április 10.)
- Pataki Jenő: Kolozsvár legrégebbi gyógyszertára, Orvosi Szemle 1936/6. szám PDF-formátumban a Neumann-ház honlapján
- Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai, Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 2002, ISBN 973-8231-18-3 [4]
További információk
[szerkesztés]
.svg){kind=small}