Státusházak
Státusházak | |
Település | Kolozs megye |
Cím | Románia, Kolozsvár, Szentegyház utca (Str. Iuliu Maniu) 1. és 2. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1898–1899 |
Építési stílus | neobarokk |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | épület |
LMI-kód | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 23° 35′ 27″46.770031°N 23.590711°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 23° 35′ 27″46.770031°N 23.590711°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Státusházak témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Státusházak a kolozsvári Fő tér keleti oldalának műemléképületei. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-a-A-07383 sorszámon szerepelnek.
A név eredete, hogy az épületek az Erdélyi Római Katolikus Státus birtokában voltak. Ugyancsak ezen a néven ismertek a Sétatér szomszédságában, szintén a katolikusok által épített bérházak.
Történetük
[szerkesztés]Az épületek története összefügg a Szentegyház utca kialakulásával, amely a 17. századig csak a Bolyai utcáig terjedt, s csak 1899-ben hosszabbították meg a Fő térig. Ekkor javasolta Groisz Gusztáv főgondnok, hogy az utcanyitással egyidejűleg új bérházakat is építsenek. E terv miatt az itt álló négy reneszánsz házat el kellett bontani. A Gyergyai-ház ekkor a Frank Kis család tulajdona volt, akik porcelán- és üvegraktárnak használták. A másik két ház báró Radák Istvánné, gróf Rhédey Klára tulajdona volt. Ebben működött Balogh József puskaműves és mechanikus műhelye. A Bánffy-palota mellett az úgynevezett Tivoli-ház állt, amit a katolikus árvaház használt. Ez az épület eleve a katolikus egyházé volt, a két Radák-házat kárpótlásul kapták a várostól a Szent Mihály-templom körüli épületek lebontásáért, a negyediket pedig megvásárolták a Frank Kis-örökösöktől. 1898 áprilisában a Hauszmann és Társa cég elkezdte a bontást, majd az építést.
Az Alpár Ignác tervezte, újdonságszámba menő, neobarokk zárt loggiás paloták földszintjein nagyvárosias, elegáns portálú üzletek nyíltak. A két sarki palota tetején három-három – a Szentháromságra utaló – kereszttel díszített harangmotívum jelezte az épületek jellegét, hovatartozását. Északi szárnya főtéri sarokrészében nyitotta meg irodáit a Triesti Általános Biztosító Társaság Főügynöksége, a földszinten Haraszthy Jenő fűszerkereskedése csábította az ínyenceket. Felszámolásáig az egykori boltban működött az Állami Takarékpénztár (CEC). A palotának ezen a traktusán volt a Világ Panoráma hangzatos elnevezésű kiállítás. A déli épületben működött a város egyik leghíresebb kávéháza, a Kikaker, amelynek falait szecessziós festmények díszítették.
Képek
[szerkesztés]-
2005-ben
-
Az északi épület (Szentegyház utca 1.)
-
A Fő tér keleti oldala
-
Képeslap 1911-ből
Források
[szerkesztés]- Asztalos Lajos: Kolozsvár épített kincsei. Kolozsvár: Stúdium. 2008. ISBN 978 973 643 159 3
- Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. 1992.
- Gaal György: Kolozsvár: Milleniumi kalauz. Kolozsvár: Polis Könyvkiadó. 2001. ISBN 973 9267 82 3
- Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- Sas Péter: Mesélő képeslapok: Kolozsvár 1867–1919. Budapest: Noran Könyvkiadó. 2003. ISBN 963953909-0
- Sas Péter: A római katolikus egyház hatása a város építészetére. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0