Fellegvár (vár, Kolozsvár)
| Fellegvár | |
| Település | Kolozs megye |
| LMI-kód | CJ-II-a-A-07240 |
| Elhelyezkedése | |
 Fellegvár
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 46′ 31″, k. h. 23° 35′ 00″46.775380°N 23.583430°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 31″, k. h. 23° 35′ 00″46.775380°N 23.583430°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fellegvár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Fellegvár (románul Cetățuie) Kolozsváron a Kis-Szamos melletti 405 méter magas dombon levő erődítmény neve. A dombot eredetileg Kőmálnak hívták, de ma már ezt is Fellegvárnak nevezik. A Fellegvár területe a romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-a-A-07240 sorszámon szerepel.
A Kőmál keleti oldalán állt a 14. századi Szent Erzsébet-ispotály (Felső-ispotály) illetve a 15. századi Szentlélek-ispotály.
1702. augusztus 14-én a Kőmál tetejére a katolikusok keresztet állítottak.
Az erőd Giovanni Visconti tervei alapján 1713–1723 között épült császári katonai erődítményként, a Rákóczi-szabadságharc leverése után; az erődben a katonai létesítmények mellett börtön is volt. Az öt oldalról földből emelt sáncokkal kerített és kapubástyákkal védett, Vauban-rendszerű csillagvár építéséhez a város kb. 5782 gyalognapszámot adott. A város legjobb szőlőit és szántóföldjét magába foglaló területen az építkezés katonai kíméletlenséggel kezdődött: még azt sem engedték meg, hogy a termést leszüreteljék.
1849-ben itt végezték ki Stephan Ludwig Roth szász evangélikus lelkészt, aki a császár megbízásából a küküllőmenti szász falvak biztosa volt.
Az 1880-as évek elején Kőváry László a Fellegvár dombjának északi lejtőjén 50 000 m² területet parcelláztatott fel vasúti alkalmazottaknak házhelyként; így jött létre a Kőváry-telep, a mai Fellegvárinegyed alapja.
1900 őszén a Sétatér felőli oldalán kiépült a 420 méter hosszú szerpentines sétaút. A sétaút közepe táján állították fel Strobl Alajos Erzsébet királynét ábrázoló mellszobrát. 1901 és 1919 között a város felőli sétányon Árpád, Lehel, Vérbulcs és Örs fejedelmek szobrát állították fel; ezeket 1919-ben elpusztították.
Az eredetileg csillag alakú erődítményből ma már csak a fegyvertár, a lőporraktár, három kapuépület és a sáncok láthatók. A 20. század elején a vár sáncai alatt szegények kunyhói álltak; a negyednek Sáncalja volt a neve. A kunyhókat 1962–63-ban lebontották, a hegy oldalát parkosították.
A Fellegvár tetején levő Belvedere szálloda az 1970-es években épült.
1995 novemberében a Fellegvár város felőli szélére felállították az ifj. Virgil Salvanu tervezte 26 m magas fémkeresztet.
Források
[szerkesztés]- Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság Polis. 2004. ISBN 973 8341 44 2
- Egyed Ákos: Kőváry László – a városépítő polgár. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0
- Fodor András: Kolozsvári képeskönyv. Kolozsvár: Gloria; (hely nélkül): Erdélyi Híradó. ISBN 973-8267-10-2, ISBN 973-8045-37-1 (a kiadványon mindkét ISBN tévesen 9073-mal kezdődik)
- Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0
- Rüsz-Fogarasi Enikő: Egy elfeledett intézmény: A kolozsvári Szentlélek-ispotály kora újkori története. Budapest: L'Harmattan. 2012. ISBN 978-963-236-514-5
- Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
További információk
[szerkesztés]
- Szabó Tibor: A történelmi Magyarország várai
- Oroszi Kálmán: Kolozsvári képek
- Az örök és megszépülő Fellegvár. Erdélyi Napló, 2021. május 7. (Hozzáférés: 2021. május 10.)
.svg){kind=small}