Fűrészfalu
| Fűrészfalu (Hvozdnica) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Nagybiccsei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1250 | ||
| Polgármester | Martin Šimún | ||
| Irányítószám | 013 56 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | BY | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1199 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 135 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 328 m | ||
| Terület | 8,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 12′ 36″, k. h. 18° 29′ 20″49.210000°N 18.489000°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 36″, k. h. 18° 29′ 20″49.210000°N 18.489000°E | |||
| Fűrészfalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fűrészfalu témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fűrészfalu (1899-ig Hvozdicz, szlovákul Hvozdnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagybiccsétől 5 km-re nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén az i. e. 2. században a puhói kultúra népe telepedett meg, településének nyomait a Kulíska-dombon találták meg. A 6. századtól a biccsei völgyben szláv törzsek telepedtek le, településük még a 10. században is megvolt.
A terület a 11. században a Magyar Királyság része lett. A falu első említése „Hoznucha” alakban 1250-ből származik, amikor a szörnyű tatár pusztítás után IV. Béla az addig királyi tulajdonban levő birtokot szolgálataiért Fülöp ispánnak adományozza. 1271-ben V. István király a nagybiccsei birtokot a nyitrai püspökségnek adja. 1383-tól a település a vágbesztercei váruradalom része. A század végén Csák Máté birtoka, majd ennek leverése után a királyé, aki – hívének: Beckó urának – Stíbor vajdának és fiának adja. 1458-ban Mátyás király a vágbesztercei birtokkal Podmaniczky Lászlónak adja, az oklevélben a falut „Hwoznycze” alakban említik. 1471-ben szintén a vágbesztercei uradalom részeként írják. A 16. században a térség egyik legnagyobb faluja, 1563-ban Balassa András és Serédy Gáspár birtoka, később a Hrabovszky, Klobusiczky és Benyovszky családé. 1598-ban 20 adózó porta volt a községben. 1605-ben Bocskai hajdúi fosztogatták. 1784-ben 90 házában 547 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HVORNICZA. vagy Hvoznicza. Tót falu Trentsén Vármegy. földes Urai G. Balassa, és G. Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Schavikhoz közel, és annak filiája, földgye meglehetős termékenységű, fája bőven, legelője elég van.”[2]
1828-ban 97 háza volt 757 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hvoznicza, tót falu, Trencsén vmegyében, közel a Vágh jobb partjához: 140 kath., 8 zsidó lak. Jó határ; legelője fája bőven; fürészmalom. A vágh-beszterczei urad. tartozik.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 602, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1117 lakosából 1110 szlovák volt.
2011-ben 1176 lakosából 1161 szlovák volt.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Nagybiccsei járás települései | ||
|---|---|---|
Nagybiccse (Bytča) | ||
|  | |
