Hubay Jenő tér
| Hubay Jenő tér | |
 | |
| A Hubay Jenő tér a felüljáróról - háttérben a városháza, 2013 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest, XV. kerület |
| Városrész | Rákospalota |
| Névadó | Hubay Jenő |
| Korábbi nevei | Piac tér, Deák tér |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Hubay Jenő tér
Pozíció Budapest XV. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 33′ 46″, k. h. 19° 06′ 57″47.562639°N 19.115833°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 46″, k. h. 19° 06′ 57″47.562639°N 19.115833°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hubay Jenő tér témájú médiaállományokat. | |
A Hubay Jenő tér Budapest XV. kerületében Rákospalotán található. A tér fontos közlekedési csomópont a IV. kerület felé vezető Árpád úti felüljáró palotai oldalán.
Fekvése
[szerkesztés]A térbe torkollik az Eötvös utca, az Illyés Gyula utca, a Deák Ferenc utca és a Rákospalota és Újpest között, a Budapest–Szob-vasútvonal felett átívelő felüljáró, valamint áthalad rajta a Bácska utca. A tér Rákospalota városrész két negyedének, az Öregfalunak és az Újfalunak a határán fekszik.
Kialakulása
[szerkesztés]A tér távolabb fekszik Rákospalota ősi utcaszerkezetétől, hiszen a valamikori kisközség a mai Kossuth és Kazinczy utca, később a délebbre kiépült Fő út között terült el.[1] A közterület a szomszédos Rákosszentmihály felé vezető ősi marhahajtó út,[2] a Szentmihályi út tengelyén fekszik. Jelentősége akkor nőtt meg, amikor a XIX. század utolsó negyedében az Újfalu elnevezésű negyed kiépült, és a település súlypontja az új parcellázások következtében délebbre került.
Rákospalota főútja korábban a Fő út vonalában húzódott, mely az újpesti Árpád úttal vasúti átjárón keresztül teremtett összeköttetést. Ezen a Fő út-Árpád út vonalon állt a villamosközlekedés szempontjából jelentős szerepet betöltő egyvágányú felüljáró 1896-tól 1971-ig. 1971 és 1974 között épült az Árpád úti közúti felüljáró,[3] ami az Árpád út és a Hubay Jenő tér vonalában kötötte össze a két kerületet. A Hubay Jenő tér közlekedési jelentősége ekkor (1974) nőtt meg igazán.
Elnevezése
[szerkesztés]A tér első neve feltehetően Piac tér volt. Az utcanévlexikon ugyan az 1890-es évekre teszi a Piac tér elnevezést,[4] de más forrásból tudjuk, hogy hivatalosan csak 1901-ben jelölték ki a csomópontot piactérnek.[5] A következő elnevezés Deák, illetve Deák Ferenc tér volt, amit az utcanévlexikon szerint 1908 előtt adtak. Hubay Jenőről az 1914. május 10-én, a zeneszerző jelenlétében tartott ünnepség keretében nevezték el a teret.[6] Eredetileg a téren átfutó Bácska (akkor még: Tavasz) utcát szánták Hubaynak, szinte az utolsó pillanatban döntöttek úgy, hogy a reprezentatívabb tér kapja meg a zeneszerző nevét. Tény ugyanakkor, hogy Hubay Jenőnek sem azelőtt, sem azután nem volt köze Rákospalotához.
Közösségi közlekedés
[szerkesztés]- Autóbusz:
25, 96, 104, 104A, 124, 125, 125B, 170, 196, 196A, 204, 225, 296, 296A - Éjszakai autóbusz:
950, 950A, 996, 996A
A 196-os és 196A járatoknak csak Újpest felé van megállójuk, Újpalota felé haladva nem tudtak kijelölni megállóhelyet a buszoknak. A teret az 1980-as évekig érintette a 10-es és az 55-ös villamoscsalád is, előbbi 1985-ben, utóbbi 1982-ben szűnt meg.[7][8]
Jelentős szobrok, épületek
[szerkesztés]A Városháza előtt található zsákodi Csiszér János 1932-ben felállított Hősi emlék című szoborkompozíciója, Rákospalota első világháborús emlékműve.
1. sz. A Városháza. 1912-ben Feith Gábor szálloda, étterem, kávézó céljából építtette, majd 1923-ban ide költözött a város vezetése.[9]
6. sz. A mai Tesco Express épülete. Több korabeli képeslapon is szerepel, több mint százéves kereskedelmi épület. Többek között Joó Sándor kelmefestő, vegytisztító műhelye is itt működött.[10]
7. sz. A volt Mészáros-vendéglő, ill. Palotagyöngye étterem, ma: társasház. A ma látható társasház felépítése előtt egy 1891-ben épült vendéglő volt a Deák utca sarkán. Ennek építtetője Mészáros József vendéglős volt, aki itt nyitotta meg éttermét a Honalkotóhoz.[11] Az államosítást követően Palotagyöngye étteremként működött tovább, majd a rendszerváltást követően bezárt, és 2000 után az épületet is lebontották.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ádám Ferenc (2016. május). „Palota a korai katonai felméréseken”. Helyem Házam Palotám II. (2-3.), 86. o.
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Utcasorsok a rákospalotai közdűlőutak mentén (magyar nyelven). Budapest, XV. kerületi blog, 2013. június 6. (Hozzáférés: 2017. június 3.)
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Negyven éves az Árpád úti felüljáró (magyar nyelven). Budapest, XV. kerületi blog, 2014. november 6. (Hozzáférés: 2017. június 3.)
- ↑ Mészáros György - Buza Péter - Ráday Mihály. Budapest teljes utcanévlexikona. Dinasztia Kiadó, 238. o. (2006). ISBN 963 9469 06 8
- ↑ Czoma László (szerk.). Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből. XV. Kerületi Tanács V. B., 138. o. (1974)
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Száz éves a Hubay Jenő tér (magyar nyelven). Budapest, XV. kerületi blog, 2014. május 10. (Hozzáférés: 2017. június 3.)
- ↑ Krizsán Sándor: Vaskeréken Újpest „vizesblokkjai” között: a 10-es villamos históriája. Újpesti Helytörténeti Értesítő, XX. évf. 3. sz. (2013. szeptember)
- ↑ 25 éve nincs 55-ös villamos. Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület. [2015. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 3.)
- ↑ Buza Péter. Palotai tegnapok. Csokonai Művelődési Ház, 142. o. (1995). ISBN 963 04 5498 X
- ↑ Korabeli képeslapok alapján
- ↑ Rokob Tibor: Épület, aminek csak múltja van. Népszabadság, (2003. szeptember 1.)