Csiszér János (szobrász)
Csiszér János | |
Született | 1883. április 18.[1] Héjjasfalva |
Elhunyt | 1953. április 30. (70 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | szobrász |
Sírhelye | Új köztemető |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Csiszér János témájú médiaállományokat. | |
Csiszér János, zsákodi (Héjjasfalva, 1883. április 18. – Budapest, 1953. április 30.) szobrászművész.



Pályafutása
[szerkesztés]A székelyudvarhelyi kő- és agyagipari szakiskola elvégzése után a budapesti Iparművészeti Iskolában tanult, majd a párizsi Académie de la Grande Chaumière növendéke lett. Auguste Rodinnél tanult. Itthon Zala Györgynél folytatta tanulmányait, majd önállóan dolgozott. Hősi emlékműveket, portrékat, zsáner- és egyházi témájú szobrokat, épület-domborműveket, síremlékeket, emléktáblákat készített. 1897 óta foglalkozott plakett- és éremművészettel. 1904 óta mellszobraival, plakettjeivel állandó szereplője volt a budapesti Műcsarnok kiállításainak. Ő mintázta Görgei Artúr visegrádi emlékművét 1933-ban és a városligeti hajdani Művészsétányra Jedlik Ányos szobrát (1951-52). A Gellért szálló épületét is díszíti műve. Alkotásaiból a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye is őriz néhányat.
Művei
[szerkesztés]Érmek, plakettek
[szerkesztés]- Emlékérem - Hóman Bálint Magyar Királyi Vallás- és Közoktatási Miniszter 50. születésnapja emlékére 1935, bronz, átmérő: 78 mm [1][halott link]
- Emlékérem - Görgei Artúr 94. születésnapjára, 1912.[2] (Arckép, felirata körben: Görgei Arthur 1848-49 1911)
- Emlékplakett - Concha Győző 1912, bronz, 62 mm x 41 mm [2]
- Emlékplakett – Kiss József 1913-ból (a költő 70. születésnapja alkalmából készült), 80 x 60 mm [3] Archiválva 2020. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Marx Károly plakett, 1919
- Kitüntetés - Toldi Miklós érdemérem 1935
Köztéri szobrok
[szerkesztés]- Görgei Artúr-emlékmű Visegrádon, 1933
- Dorogi hősi emlék. Az I. világháborús emlékmű a Hősök terén. 1927-ben avatták. Építésze Gáthy Zoltán volt, a szobrot (sárkánnyal viaskodó magyar katona) zsákodi Csiszér János alkotta. Az avatóbeszédet Habsburg József főherceg mondta.
- Angyal szobor. Jelzett: Talpazatán bekarcolva vastagon: Csiszér J. 1925. Méret: 17 cm.
- Tóth Imre mellszobra, 1927
- Idősebb gróf Pálffy János emlékszobra. [4]
- Hősi emlékmű az 1914-18-as világháborúban elesett katonák emlékére, Felsőgalla, 1929. Az emlékmű madáralakja Chowanetz I. budapesti öntőműhelyében készült.
- I. világháborús emlékmű, Jászszentlászló, 1924
- Hősi emlékmű az 1914-18-as világháborúban elesett katonák emlékére, Komárom
- Jedlik Ányos szobra (Szarvas, Erzsébet-park, 1952)
- Eötvös Károly szobra (Balatonfüred)
- Szent Imre szobra
- Csengery Antal szobra (Budapest, VII. ker. Almássy tér. Eredeti helyén 1937, itt 1950-től. Bronz)
- Hősi emlékmű. (1932-es felállításakor Rákospalota, ma Budapest XV. kerülete, Hubay Jenő tér. Mészkő és bronz.)
- A Herminamezői Szentlélek plébánia és templom főoltára, a csodálatos kenyérszaporítás és a víz borrá változtatásának szobrászati alkotásai, amelyeket Csiszér János alkotása alapján Fischer Ferenc és Fischer Ágota szobrászművészek faragtak ki. (1949)
- I. világháborús emlékmű, Bácsborsód 1928[3]
Emléktáblák
[szerkesztés]- Irányi Dániel, domborműves emléktábla (Budapest, V. ker. Irányi utca 1. Felállítás 1943. Mészkő)
- MÁV hősi emlékmű (Az I. világháború vasutas hőseinek emlékműve. Budapest, VI. ker. Andrássy út 73. Felállítás: 1932. Bronz dombormű)
- Babits Mihály domborműves emléktábla (VII. ker. Reviczky utca 7. Felállítás: 1948. Mészkő és bronz. Tar Istvánnal együtt).
Síremlékek
[szerkesztés]- Isseni Iszer Károly publicista sírja, Kerepesi temető
- Endrődi Sándor költő sírja, Kerepesi temető
- Tenk család sírja, Farkasréti temető
- Nagyné Kenessey Adél sírja, Farkasréti temető
- Varga Edit sírja, Farkasréti temető
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02834.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ „Görgey Artur”. Tolnai Világlapja 12 (14), 791. o. (Hozzáférés: 2015. december 12.)
- ↑ Képes Pesti Hírlap, 1928-11-17 / 261. szám
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon
- Gyűjtők boltja honlapja [5]
- Új Forrás 2003. 6. sz. Kovács Lajos: A művészetpártoló Schmidt Sándor Archiválva 2007. január 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- dr. Déry Attila: Budapest XI. Budafoki úti dohánygyár raktárépület. 2005