Fő út (XV. kerület)

Fő út
Fő út, Kossuth utcai végállomás (2013)
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest, XV. kerület
Városrész	Rákospalota
Korábbi nevei	Nagy utca, Pestről vezető út, Horthy Miklós út, Dózsa György út
Földrajzi adatok
Hossza	kb. 2 km
Elhelyezkedése
Fő út Pozíció Budapest XV. kerülete térképén
é. sz. 47° 33′ 51″, k. h. 19° 07′ 12″47.564277777778, 19.119888888889
A Wikimédia Commons tartalmaz Fő út témájú médiaállományokat.

A XV. kerületi Fő út Rákospalotán található, és bár korábban valóban a település legfontosabb közútja volt, ma már csak a városrész jelentős közterületeinek egyike.

Fekvése

A Fő út a Kossuth utcából nyílik, körülbelül a Csobogós utca szabálytalan folytatásaként és a Széchenyi térig egyenesen halad. A téren található Kossuth-szobor előtt elkanyarodik a Budapest–Szob-vasútvonal irányába, és a vasútvonalon átvezető gyalogos átjárójánál ér véget. Képzeletbeli folytatása az újpesti Árpád út.

1974-ig a közúti forgalom ezen az úton zajlott a IV. és XV. kerületek között, ám az Árpád úti felüljáró átadásával a vasúti átjárót lezárták a közúti forgalom elől, a gyalogosforgalom számára tartották fenn, itt ma már járművek nem haladhatnak át.

Kialakulása, története

A Fő út az ősi Palota falu főutcája volt. Legkorábbi ábrázolása az 1775-ös Pest környékének felmérése című (eredetileg német nyelvű) térképén található, de a Fő út felbukkan az első katonai felmérés 1763 és 1787 között készült szelvényén is. Feltehető, hogy a törökök kiűzetését követő időszakban már ehhez az úthoz igazodva alakult ki a mai településszerkezet. Az útvonal településformáló jelentőségét bizonyítja, hogy a falu lakott területének 1800-as évek elején bekövetkező bővülésekor választóvonalat képzett az ősi és az újonnan beépített terület között. Újpest megalakulását megelőzően a mai Fő út Újpestre eső szakasza elágazott, egyik ága a mai Viola utca magasságában az Ördög-malomhoz vezetett, ahol a Váci útba csatlakozva Pestre lehetett jutni, míg másik ága a mai Árpád út folytatásaként vezetett a váci országúthoz.

Az útvonal regionális jelentőségére utal, hogy a megye úthálózatának 1874-es állapotát mutató térképen már szerepel az az Újpesttől Gödöllőig tartó országút, melynek rákospalotai nyomvonalának egy szakaszát a Fő út adta. Ez a nyomvonal egészen 1974-ig fennmaradt, a Fő út ugyanis az országos közúthálózat részét képező 201-es, majd 26-osra átszámozott, Újpestről Fóton át Gödöllőig vezető törvényhatósági közút része volt. Az Árpád úti felüljáró megépítésekor került le az útról a fóti forgalom, ekkortól ugyanis a Hubay Jenő tér felé vitték a ma 2102-esnek nevezett országút városi szakaszát.

Elnevezése

Ősi, több száz éves útvonalról lévén szó, melynek korai neveiről nem maradtak fenn dokumentumok, csak annyit tudunk róla, hogy köznevesült formában több elnevezést is használtak, így a főutca, Nagy utca, Pestről vezető út név is előfordult említésekor. A 19. század végén már használatban volt a tulajdonnévi formájú Fő út név. Az utcanévlexikon szerint 1929-ben, valószínűleg azonban már 1926-ban felvette Magyarország akkori kormányzójának, Horthy Miklósnak a nevét. 1945-ben nevét Dózsa György útra változtatták, majd 1992-ben neve ismét Fő út lett.

Tömegközlekedés

Ma a Fő út több különböző szakaszát is érintik tömegközlekedési járatok, egybefüggően azonban csak a 10-es és az 55-ös villamosok haladtak végig rajta 1974-ig. Jelenleg a Fő utat érinti a 12-es villamos, valamint az 5-ös 96-os, 104-es, 104A, 124-es, 125-ös, 125B, 170-es, 204, 296, 296A, valamint a Volánbusz több helyközi autóbuszjárata.

Jelentős szobrok, épületek

A Széchenyi téri kanyarulat mellett található a mai Budapest területén álló, legrégebben felavatott közterületi Kossuth-szobor, Barcza Lajos 1908-ban átadott alkotása.

Ugyan nem a Fő útra, hanem a Kossuth utcára van számozva a reformátusok ún. tűtornyos temploma, ám mivel az épület épp a Fő út torkolatával szemközt áll, mintegy az utca lezárását adva, nem lehet említetlenül hagyni. A templomot 1942-ben szentelték fel, és – akárcsak a városrész többi református templomát – ezt is Csaba Rezső tervei alapján építették.

• 2. sz. (Énekes utca 1/A): Rákospalota első bérháza, 1900 és 1905 között építtette Reicz Miklós. A házat szecessziós stílusú ablakai teszik jellegzetessé, ismertségét pedig annak köszönheti, hogy első emeletén lakott Babits Mihály 1911 és 1912 között. Az épületen emléktábla van a jeles irodalmár rákospalotai tartózkodásának adataival.
• 33-35 sz.: 1893-ban építtette a Váci katolikus egyházmegye plébániaépület és katolikus iskola számára. A telket 1891-ben vásárolta meg az egyházmegye, két év múlva költözött ide a plébánia. Negyven szobája volt az épületnek, melyekben nyolc katolikus pap lakott. 1952-ben erőszakkal elvették tulajdonosától az épületet, az itt tárolt iratokat és a könyvtár köteteit is elégették. Később egyik szárnyában a Junior gyermekélelmezési vállalat konyhája működött, míg másik szárnyában jelenleg is egy bölcsőde üzemel. Az épületet 2014-ben az önkormányzat felújíttatta.
• 39. és 41. sz.: két, egymástól függetlenül, 1860-1870 körül épült parasztház. Értékét a jellegzetes, öregfalusi karaktert mutató, máig megőrzött építészeti megoldások adják, így az utcafrontra csak egy ablakkal néző oromfal, és a tornác. 1994-ben, mikor a Palotai tegnapok könyvéhez gyűjtötte az adatokat Buza Péter, még sajnálkozott a 41-es számú ház leromlott, az összedőléshez közeli állapotán. 2010-ben Perczel Anna építész, a kerület épített értékeit gyűjtő munkája során már dicséri és példaértékűnek nevezi a felújítást. Valóban, ma már szép állapotban van az épület – már ami látszik belőle a magasra épített, falszerű kerítéstől.
• 62. sz.: Rákospalota legrégebbi gyógyszertára az 1891-ben alapított, Megváltóhoz címzett patika. Az épület 1880 körül épülhetett, mindig gyógyszertár működött benne, a két világháború között például Kropp Kálmáné. Ennél a patikánál vették fel a Patika című televíziós sorozat címadó intézményének külső helyszínen forgatott jeleneteit.