Kossuth utca (XV. kerület)
| Kossuth utca | |
 | |
| Kossuth utcai Szentháromság kistemplom 2013 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest, XV. kerület |
| Városrész | Rákospalota |
| Névadó | Kossuth Lajos |
| Korábbi nevei | Patak sor |
| Földrajzi adatok | |
| Hossza | kb. 0,5 km |
| Elhelyezkedése | |
 Kossuth utca
Pozíció Budapest XV. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 34′ 03″, k. h. 19° 07′ 40″47.567444°N 19.127750°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 03″, k. h. 19° 07′ 40″47.567444°N 19.127750°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kossuth utca témájú médiaállományokat. | |
A Budapest XV. kerületi Kossuth utca a Csobogós utcától a Régi Fóti útig tart. Rákospalota legrégebbi utcáinak egyike.
Fekvése
[szerkesztés]A Szilas-patak mentén fekvő ősi Palota falu patakkal párhuzamosan futó egyik főutcája. A mai utca páratlan oldala a Csobogós utcánál kezdődik, páros oldala azonban a Fő úttól számozódik. Az utca a Régi Fóti útba torkollik. Az utca páratlan oldalát az Énekes utcai lakótelep II. ütemének felépítésekor lebontották, az új panelépületeket teljesen átszámozták.[1]
Kialakulása, története
[szerkesztés]A település ősi utcáinak egyike. Legkorábbi ábrázolása az 1775-ös Pest környékének felmérése című (eredetileg német nyelvű) térképén található,[2] de a Kossuth utca felbukkan az első katonai felmérés 1763 és 1787 között készült[2] szelvényén is. Az utca mai páratlan oldalának telkei kezdetben egész a Szilas-patakig húzódtak, a lakóépületek pedig az utca frontján helyezkedtek el.[3] Később a XIX. században zajlott telekmegosztások folytán a patak felé eső telkek elérhetősége érdekében egy új közterületet nyitottak közvetlenül a patak mellett. Ez a kis utcácska - a Kossuth utca régi házainak zömével együtt - 1982-ben tűnt el, amikor megkezdték az Énekes utcai lakótelep második ütemének építését. Az utca közepén a térképek szerint egy szigetszerű telek is volt, amit az utca két oldalról körülölelt. 1979-1987 között épült fel az Énekes utcai lakótelepnek nevezett épületegyüttes,[4] melynek I. üteme az Énekes, II. üteme a Kossuth utcában helyezkedik el. Ennek építése során bontották le az utca páratlan oldalának épületeit a múzeum, és a református templom és a katolikus kistemplom kivételével. A megye úthálózatának 1874-es állapotát mutató térképen már szerepel[5] az az Újpesttől Gödöllőig tartó országút, melynek rákospalotai nyomvonalának egy szakaszát a Kossuth utca adta (a Fő út és a Régi Fóti út mellett. Ez az út később a 201-es, majd 26-os számot kapta, jelenlegi vonalvezetése azonban a Kossuth utcát elkerüli).
Elnevezése
[szerkesztés]Az utca eredeti neve Patak sor (Pataksor) volt. Az utcanévlexikon szerint a Kossuth utca elnevezés 1893-ban született.[6] A kor szokásainak megfelelően Kossuth Lajosnak csak a vezetékneve került rögzítésre utcanévként, tehát a Kossuth Lajos utca megnevezés téves.
Tömegközlekedés
[szerkesztés]Bár az utca nevét viseli a Fő út végén található busz- és villamosvégállomás, magán a Kossuth utcán kevesebb járat halad át: az 5-ös, 104-es, 104A 204-es, 231-es járatok útvonala vezet az utcán, míg más járatok csak érintik azt.
Jelentős épületek
[szerkesztés]Az utca páratlan oldalán, kb. a Kismező utcával szemben állt a tűzoltótorony, melyet az I. világháború időszakában bontottak le. A torony tövében volt a község egyik ismer műintézménye, a Rongyos kocsma is.
- 1. sz. A Rákospalota-Óvárosi Református Egyházközség temploma, az ún. tűtornyos templom. Az erdélyi hatásokat mutató templomot Csaba Rezső tervei alapján építették, és 1942-ben szentelték fel. A templom a Fő út torkolatával szemben áll, mintegy az út lezárásaként.
.jpg)
- 10. sz. A régi templom felújítását az 1930-as években tervezték, azonban a munkálatok megkezdésekor észlelték, hogy a szakrális épület menthetetlenül rossz állapotban van, le kellett bontani.[7] A megmaradt református iskolát - melyben 1986-ig végeztek oktatási tevékenységet - végül 2016-ban bontották le. 2020. 11. 03-án a Rákospalota-Óvárosi Református Egyházközség megbízásából a Bamax Work Építőipari Kft. elkezdte kivitelezni a régi épület helyére felépíteni egy református óvodát, aminek az elkészülésének a várható ideje 2021.09.15-e lesz. Március közepei állapotok alapján már ott tart az építkezés, hogy a tetőt felhúzták.
- 39-41. sz. A Szentháromság kistemplom a település legrégebbi ma is álló templomépülete. Jelenlegi barokk stílusát 1735-ben nyerte el, tornyát 1804-ben építették[8]
- 55. sz. Volt iskolaépület, majd 1960-tól 1983-ig a Rákospalotai Múzeum épülete. Az épületet eredetileg a lakótelep építésekor le akarták bontani, a közművelődési dolgozók széles körű összefogására volt szükség, hogy megmeneküljön.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A lakótelep felépítését követően a telekstruktúra is megváltozott, a kevés számú eredeti épületből megmaradt régi iskola és múzeum címe eredetileg Kossuth utca 39. volt, mai címe: Kossuth utca 55.
- ↑ a b Ádám Ferenc: Palota a korai katonai felméréseken. Helyem Házam Palotám, II. évf. 2–3. sz. (2016. augusztus) 83. o.
- ↑ Erhárd Ágost főmérnök:Rákospalota belsősége térkép 1860 - Rákospalotai Múzeum ltsz.: 2010.10.1
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): A XV. kerület lakótelepei (magyar nyelven). Budapest, XV. kerületi blog, 2013. június 6. (Hozzáférés: 2013. július 8.)
- ↑ Mészáros János: Pest megyei utak. Budapest: KPM Budapesti Közúti Igazgatósága. 1979. 32. o.
- ↑ Mészáros György - Buza Péter - Ráday Mihály. Budapest teljes utcanévlexikona. Dinasztia Kiadó, 298. o. (2006). ISBN 963 9469 06 8
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Ember, város: ifjabb Benkő István (magyar nyelven). Budapest, XV. kerületi blog, 2013. június 6. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
- ↑ Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetének történetéről. Budapest: XV. kerületi Tanács. 1974. 180. o.
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): A Rákospalotai Múzeum épületének megmentése (magyar nyelven). Budapest, XV. kerületi blog, 2014. november 29. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)