Szentháromság-templom (Rákospalota)
| Szentháromság-templom | |
.JPG) | |
| Egyházmegye | Esztergom-Budapesti főegyházmegye (1993–) |
| Építési adatok | |
| Építése | 1735 |
| Stílus | barokk |
| Település |
|
| Elhelyezkedése | |
 Szentháromság-templom
Pozíció Budapest XV. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 33′ 59″, k. h. 19° 07′ 50″47.566437°N 19.130516°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 59″, k. h. 19° 07′ 50″47.566437°N 19.130516°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentháromság-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szentháromság-templom a Budapest XV. kerületét alkotó egyik városrész, Rákospalota legrégebbi temploma, az ősi településmag meghatározó épülete. Mai címe XV. Kossuth utca 55/b (az Énekes utcai lakótelep megépítése előtt: Kossuth utca 41).[1]
Története
[szerkesztés]
A mai épület helyén feltehetően már a tatárjárás idején is egyszerű templom állhatott.[2] Még az Énekes utcai lakótelep építését megelőzően, 1970-ben régészeti próbaásatásokat végeztek, melynek során egy 13. századi kőfal nyomaira bukkantak. Ezt 1972-ben azonosították egy templom kerítőfalának részleteként, ám magának az ősi templomnak a nyomait feltehetően a mai Szentháromság-templom takarja. A kőfal pusztulásának nyomai alapján feltételezik, hogy a szakrális építmény a tatárjárás idején leégett.[3] A török hódoltság idején az akkor még csak Palota néven ismert település lakossága kálvinista volt, a katolikus egyház a faluban ebben az időben megszűnt.[4] A hódoltság időszakának végére a falu elnéptelenedett, csak a 18. század első éveiben jelentek meg az első be- vagy visszatelepülők, akik közt többségben voltak a katolikusok. Ők építették a korábbi templomok helyén, annak számos elemét felhasználva 1735-ben azt a kistemplomot, mely számos átépítés nyomán ma Szentháromság-templomként ismerünk. Harangját 1805-ben szentelte fel a váci püspök, tornyát pedig később, 1807-ben építették meg.[5] 1830-ban kőoltár épült, a Szentháromságot ábrázoló oltárkép is ekkor készülhetett, s ugyanekkor újították fel orgonáját is.[1] 1886-ig Rákospalota csupán fiókegyháza volt a dunakeszi és fóti egyháznak, ekkor vált önállóvá római katolikus plébánia.[6] A templom jelentőségét a századfordulón veszítette el: 1900-ban szentelték fel a Magyarok Nagyasszonya-templomot a Széchenyi téren, mely méretében és elérhetőségében is a kis templom fölé nőtt, rendszeres istentiszteleteket ott tartanak. A Kossuth utcai kistemplom néven ismert épületet 1985-ben zajló alapos statikai vizsgálatot követően, 2005-ben újították fel utoljára.[7]
Külső linkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Genthon István – Zakariás G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei 3. Budapest: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 1961. 186. o.
- ↑ Buza Péter: Palotai tegnapok. Budapest: Csokonai Művelődési Ház. 1995. 162. o.
- ↑ Kubinyi András – Irásné Melis Katalin: Településeink a honfoglalás korától a török hódoltságig. In Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota–Pestújhely történetéből. Budapest: XV. kerületi Tanács. 1974. 43. o.
- ↑ Barcza József: Az egyházak és az iskolák. In Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota–Pestújhely történetéből. Budapest: XV. kerületi Tanács. 1974. 99. o.
- ↑ Chobot Ferenc: A Váci egyházmegye történeti névtára: Az intézmények története. Vác: Dercsényi D. 1915.
- ↑ Zsemley Oszkár: Rákospalota és Rákosvidék. Budapest: A magyar városok monográfiája kiadóvállalata. 1938. 188. o.
- ↑ Sandner Zoltán: A rákospalotai Szentháromság templom története. Magyar Kurír (2005. június 11.) (Hozzáférés: 2019. december 14.)