Felsőnyíresd
Felsőnyíresd (Horná Breznica) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Puhói | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1388 | ||
Polgármester | Tibor Mičko | ||
Irányítószám | 020 61 (pošta Lednické Rovne) | ||
Körzethívószám | 042 | ||
Forgalmi rendszám | PU | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 505 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 39 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 334 m | ||
Terület | 12,28 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 06′ 31″, k. h. 18° 15′ 01″49.108700°N 18.250400°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 31″, k. h. 18° 15′ 01″49.108700°N 18.250400°E | |||
Felsőnyíresd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőnyíresd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsőnyíresd (1899-ig Felső-Breznicz, szlovákul Horná Breznica) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Puhói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Puhótól 12 km-re nyugatra, a Zubák-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1388-ban „Breznycze” néven említik először. 1471-ben „Kys Breznycza”, 1515-ben „Kys Berzencze”, később „Felső Breznicz” néven bukkan fel az írott forrásokban. A lednici váruradalomhoz tartozott. 1598-ban 31 háza, 1720-ban 2 malma és 18 azózó háztartása volt. 1784-ben 64 házában 77 családban 430 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BREZNITZ. vagy Breznitza, Alsó Breznitz, Dolna Breznitza, felső Breznits, és Zapos, vagy Nemes Breznitza. Három egymáshoz közel lévő tót faluk Trentsén Vármegyében, birtokosa Nozdrovitzky Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek hegyek között, Rovnye Lednitznek szomszédságokban, a’ Vág Beszterzei hegyekhez is közel. Határjaik középszerűek, réttyeik jók, legelőjök elég, eladásra meglehetős alkalmatosságok, második Osztálybéliek.”[2]
1828-ban 56 háza és 580 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Breznicz (Felső-), Trencsén vármegyében, Ledniczhez 1 óra: 485 katholikus, 7 zsidó lak. F. u. gr. Erdődy.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. 1918 után lakói főként idénymunkákból éltek, de sokan kivándoroltak a tengerentúlra.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 507, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 453 lakosából 452 szlovák volt.
2011-ben 473 lakosából 456 szlovák volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. december 16.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.