Ugrás a tartalomhoz

Homérosz

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Homeros szócikkből átirányítva)
Homérosz
Homérosz mellszobra a British Museumban (római másolat az i. e. 2. századi elveszett hellenisztikus eredetiről, Baiaeból)
Homérosz mellszobra a British Museumban (római másolat az i. e. 2. századi elveszett hellenisztikus eredetiről, Baiaeból)
Élete
Születetti. e. 8. század
születési helye ismeretlen[1]
Elhunyti. e. 8. század
halálozási helye ismeretlen
Nemzetiséggörög
SzüleiKretheis
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)eposz
Fontosabb műveiIliasz, Odüsszeia
Hatásaaz egész európai irodalomra
A Wikimédia Commons tartalmaz Homérosz témájú médiaállományokat.

Homérosz (görögül Ὅμηρος, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő. A Homérosznak tulajdonított két nevezetes költemény, az Iliasz és az Odüsszeia az i. e. 8. században keletkezhetett.

Az ókori görög közvélekedés szerint a görög mitológiát Homérosz és a nála két évtizeddel fiatalabb Hésziodosz teremtette meg a nép emlékezetében élő mondák alapján. A trójai mondakör Homéroszig például legalább négy-öt évszázadon át élt a népi hagyományokban. Homérosztól maradt fenn ezek első írásos változata.[2] A homéroszi eposzok az ógörög nyelv epikus dialektusának első képviselői.

Homérosz életéről nem maradtak fenn megbízható források, az sem bizonyos teljességgel, hogy valós személyként létezett-e. Számos fennmaradt életrajza ellentmondásos, regényes.

A spártaiak nem sokra becsülték a műveltséget. Viszont Homérosz költeményeit mégis fontosnak tartották, mert a háborúkról szóltak.

Eposzai

[szerkesztés]

Iliasz

[szerkesztés]
Bővebben: Iliasz

A mondakör hagyományos időrendjével szemben az eposz Homérosznak tulajdonított indítása meglehetősen eredeti. A háború utolsó évét és annak is csupán egyetlen eseményét – Akhilleusz haragját – énekli meg 24 fejezetre tagolódó 16 000 hexameterben, az előzményeket csak utalásokban érzékeltetve. A nyilvánvalóan egyéni koncepciót jelző in medias res (a dolgok közepébe vágva) technikát már Horatius is dicsérte az „Ars poetica” című művében.

Odüsszeia

[szerkesztés]
Bővebben: Odüsszeia

Az Odüsszeia egy szintén 24 fejezetre tagolt, 12110 hexameterből álló eposz, az Iliasz folytatása. A műben a háború következményei és a pusztítás utóhatásai bontakoznak ki az Iliaszban még nem hangsúlyos szerepű Odüsszeusz személyes sorsában.

Az eposzok hagyományozása

[szerkesztés]

Mindkét eposz eleinte szájhagyomány útján terjedt, Homérosznak általában csak azok első írásba foglalását tulajdonítják. A két eposz között jelentős filológiai különbségek vannak. A Homérosz-kutatás egyik legvitatottabb kérdése az, hogy létezett-e egyáltalán Homérosz mint egyetlen történelmi személy, vagy pedig csak legenda, valamint, hogy miképpen rögzítették írásba a két mondát, és mennyire hitelesek a szövegek.

Hatása a világirodalomra

[szerkesztés]
Homérosz és kísérője (William Bouguereau festménye, 1874)

Homérosz vagy a Homérosznak tulajdonított művek – hiszen az Odüsszeiát a mai irodalomtörténet egy Iliászt jól ismerő költő művének tartja – hatással voltak az egész görög kultúrára, illetve a latin nyelvű irodalmon keresztül a világirodalomra.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Az ókori hagyomány szerint hét város versengett a költő szülővárosának címéért (Szmirna, Rodosz, Kolophón, Szalamisz, Khíosz, Argosz, Athén).
  2. ↑ Nem ismeretes más régebbi írott szöveg, kivéve az Arthur J. Evans, a krétai Knósszosz – „Minósz palotája” – feltárása során, majd 1939-ben Carl W. Blegen(wd) a nyugat-görögországi Püloszban való ásatások során előkerült agyagtáblákig, amelyek azonban nem tartalmaztak irodalmi jellegű szöveget.

Források

[szerkesztés]
  • Világirodalmi lexikon IV. (Grog–Ilv). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 572–580. o.  

Szakirodalom

[szerkesztés]
  • Castiglione László: Az ókor nagyjai. Budapest: Akadémiai. 1971. 94–95. o. ISBN 963-375-100-4  
  • Homérosz összes művei. Budapest: Gondolat. 1967.  
  • Devecseri Gábor: Kalauz Homéroszhoz. Budapest: Szépirodalmi. 1974.  
  • Karsai György: Homérosz – Odüsszeia. Budapest: Talentum. 2002.  
  • Émile Mireaux: Mindennapi élet Homérosz korában. Budapest: Gondolat. 1962.  
  • Moses I. Finley: The World of Odysseus. London: (kiadó nélkül). 1954; 1957  
    • Magyarul: Moses I. Finley: Odüsszeusz világa. Budapest: Európa. 1985.  
  • Karsai György: Homérosz: Iliász. Budapest: Akkord. 1998. = Talentum Műelemzések,  
  • Karsai György: Homérosz: Odüsszeia. Budapest: Akkord. 1998. = Talentum Műelemzések,  
  • Pierre Carlier: Homere. Paris: Fayard. 1991.  
  • Pierre Vidal-Naquet: Le monde d’Homere. Paris: Perrin. 2000.  
  • Thomas A. Szlezák: Homérosz: A nyugati irodalom születése ( ford. Tatár Sándor), Budapest, Atlantisz Könyvkiadó, 2016 (A kútnál), ISBN 9789639777378
  • Ritoók Zsigmond – Sarkady János – Szilágyi János György: A görög kultúra aranykora. Budapest: Gondolat. 1984.  

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Homérosz témában.
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Homérosz témában.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Homérosz&oldid=27526588”