Athéni Ariszteidész
Athéni Szent Ariszteidész | |
apologéta | |
Születése | |
2. század Athén | |
Halála | |
150 körül ? Athén | |
Tisztelete | |
Egyháza | Görög ortodox egyház |
Tisztelik | Ortodox kereszténység |
Ünnepnapja | augusztus 31. Római katolikus egyház szeptember 13. Ortodox kereszténység |
Irodalmi munkássága | |
Fő művei | Apológia |
A Wikimédia Commons tartalmaz Athéni Szent Ariszteidész témájú médiaállományokat. |
Athéni Szent Ariszteidész (görög betűkkel Ἀριστείδης, Athén, 2. század) filozófus, a legelső apologéta.
Munkássága
[szerkesztés]138 és 147 között Hadrianus és Antoninus Pius császároknak címzett Apológia című görög nyelvű művét kaiszareiai Euszebiosz még ismerte, utána nyoma veszett. Csupán 1878-ban került elő egy-két fejezetet tartalmazó töredéke. 1889-ben fedezte föl szír fordításának kéziratát J. R. Harris.
Ariszteidész 17 fejezetben tárgyalta az egyistenhit tételét, hogy Isten a világ teremtője és gondviselője. Vallási szempontból négy csoportra osztotta az emberiséget:
- bírálta a barbárok (kháldeusok, egyiptomiak) sokistenhitét és fetisizmusát,
- a görögök mítoszait,
- a zsidók ritualizmusát,
- kifejtette a keresztények istenismeretét, amelynek szerinte megfelel emelkedett erkölcsiségük.
Több ponton rokonságot mutat a Diognétoszhoz írt levéllel, így többen a levél szerzőjének őt tekintik.[1]
A Damaszkuszi Szent Jánosnak tulajdonított Barlám és Jozafát című regény 26-27. fejezete Ariszteidész Apológiájának szabad átdolgozása lehet
Művei
[szerkesztés]Kiadása
[szerkesztés]- Harris, J. R. – Robinson, J. A.: Texts and Studies 1,1. Cambridge, 1893
Magyarul
[szerkesztés]- Apológia. (ÓÍ VIII:15. Ford. görögből Vanyó László, szírből Fodor György)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 457. o.
Források
[szerkesztés]- Vanyó László: Az ókeresztény egyház és irodalma. Második kiadás. Szent István Társulat, Budapest, 1988. pp. 238-239. (Ókeresztény írók I.) ISBN 963 360 355 2 (I)
- Magyar katolikus lexikon