Ugrás a tartalomhoz

Vaszíliosz Viszaríon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vaszíliosz Viszaríon
Született1403. január 2.[1]
Trabzon[2]
Elhunyt1472. november 18. (69 évesen)[3][1]
Ravenna[2]
Foglalkozása
  • diplomata
  • katolikus pap
  • filozófus
  • teológus
  • humanista
  • politikus
  • szónok
  • fordító
  • filológus
  • metropolita
Tisztsége
  • metropolita (1437–1440)
  • katolikus érsek (1437. november 11. – )
  • bíboros (1439. december 18. – )
  • címzetes érsek (1440 – 1472. november 18.)
  • cardinal priest (1440. január 8. – 1449. március 5., Ss. XII Apostoli)
  • Camerlengo of the Sacred College of Cardinals (1441–1441)
  • apostoli kormányzó (1447. május 5. – 1449. március 28.)
  • Cardinal Bishop of Sabina (Vescovio) (1449. március 5. – 1449. április 23.)
  • apostoli kormányzó (1449. március 28. – 1458. július 26.)
  • Cardinal-Bishop of Frascati (1449. április 23. – 1468. október 14.)
  • apostoli kormányzó (1449. október 21. – 1458. március 13.)
  • apát (1455–1472, Abbazia di Summaga)
  • apostoli kormányzó (1458. július 26. – 1462. május 18.)
  • a Bíborosi Kollégium dékánja (1463–1472)
  • Latin Patriarch of Constantinople (1463. április 1. – 1472. november 18.)
  • Camerlengo of the Sacred College of Cardinals (1467. január 7. – 1468. június 11.)
  • Cardinal Bishop of Sabina (Vescovio) (1468. október 14. – 1472. november 18.)
SírhelyeSanti Apostoli
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszíliosz Viszaríon témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vaszíliosz Viszaríón (Βασίλειος Βησσαρίων, Baszileiosz Bésszarión, latinul: Basilius Bessarion), (Trapezunt, 1403. január 2. – Ravenna, 1472. november 18.), helytelenül Johannes Bessarion vagy Giovanni Bessarione di Trebisonda, bizánci teológus és humanista, bíboros és tiszteletbeli konstantinápolyi pátriárka és a reneszánsz világ egyik leghíresebb tudósa, akinek nagy szerepe volt Platón és más ókori görög filozófusok írásainak feldolgozásában.

Élete

[szerkesztés]

Trapezuntban született. Szerzetes, majd nikaiai érsek lett. Ebben a minőségében elkísérte VIII. János bizánci császárt, aki Rómában a törökök ellen keresett segítséget. Besszáriónnak nagy része volt abban, hogy a görög ortodox egyház egyesülése a római egyházzal a Ferrarába összehívott, majd Firenzébe áthelyezett zsinaton 1439. július 6-án létrejött. Ugyanez év december 18-án IV. Jenő pápa bíborosi ranggal tüntette ki Besszáriónt, aki ettől kezdve állandóan Itáliában tartózkodott. 1450–1455 között V. Miklós pápa a bolognai legációval ruházta fel, II. Piusz pápa pedig a konstantinápolyi pátriárka címet adományozta neki. Rendkívül értékes könyvtárát Velencének adományozta, a Szent Márk téri Biblioteca Marciana könyvtár létesült belőle. 1472-ben Ravennában hunyt el 70 évesen.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Dizionario Biografico degli Italiani (olasz nyelven), 1960
  2. ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2023. augusztus 25.)
  3. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. ↑ Pallas, i. h.

Magyar nyelvű források

[szerkesztés]


Idegen nyelvű irodalom

[szerkesztés]
  • L. Bandini, De vita et rebus gestis Bessarionis cardinalis nicaeni commentarius, Romae, 1777
  • Thomas Sören Hoffmann, Philosophie in Italien. Eine Einführung in 20 Porträts, marixverlag Wiesbaden 2007. ISBN 978-3-86539-127-8
  • G. E. Voumvlinopoulos, Bibliographie critique de la philosophie grècque depuis la chute de Constantinople à nos jours, 1453-1953, Athen 1966
  • Gianfranco Fiaccadori (Hg.), Bessarione e l'umanesimo: catalogo della mostra, Neapel 1994
  • John Monfasani u. a., Byzantine scholars in Renaissance Italy: Cardinal Bessarion and other emigrés, selected essays, Aldershot 1995.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vaszíliosz_Viszaríon&oldid=25060450”