Heinrich Schëuch
Heinrich Schëuch | |
Született | 1864. június 21. Schlestadt (Schlettstadt), Elzász, Francia Császárság |
Meghalt | 1946. szeptember 3. (82 évesen) Bad Kissingen, Németország |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | elzászi német |
Szolgálati ideje | 1893-1919 |
Rendfokozata | Gyalogsági tábornok (General der Infantrie) |
Egysége | 112. (badeni 4.sz) „Vilmos herceg” gyalogezred 142. sz. (badeni 7. sz.) gyalogezred Mülhauseni 58. gyalogezred 29. gyalogdandár 33. gyaloghadosztály rajnai 7. gyalogezred 4. gárdaezred |
Csatái | első világháború |
Kitüntetései | Pour le Mérite |
Civilben | A Német Birodalom hadügyminisztere 1918/19-ben |
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Schëuch témájú médiaállományokat. |
Heinrich Schëuch Schlestadt (németül: Schlettstadt), manapság használatos francia nevén: (Sélestat) Elzász, 1864. június 21. – Bad Kissingen, 1946. szeptember 3.) porosz altábornagy majd 1918/1919-ben német hadügyminiszter volt az első világháború végén.
Családi háttere, fiatalkori évei
[szerkesztés]Édesapja (1820-1888) törvényszéki tanácselnökként dolgozott az elzászi Kolmárban[1] és haláláig a Kolmar melletti Herlisheimban élt. Édesanyja, Emilie Graeff 1831-ben született Schlettstadban és Herlisheimban hunyt el 1879-ben.
Schëuch a kolmari líceumba járt középiskolába, utána katonai pályát választott. Először a Porosz Királyi Kadétiskolát (Königlich Preußische Kadetten-Schule) végezte el sikeresen, majd mint kardbojtos tisztjelölt (Portepee-Fähnrich) szolgált a 4. Bádeni „Vilmos herceg“ 112-es gyalogezrednél Kolmarban, ahol hadnagyi rangig emelkedett a tiszti ranglétrán.
Csapatszolgálatban
[szerkesztés]Miután áthelyezték Mülhausenbe, Schëuch főhadnagy lett és ezred-segédtiszt a 7. Bádeni 142-es gyalogezrednél. Ezután a mülhauseni 58. gyalogezred parancsnokságán volt segédtiszt. Áthelyezés folytán került a Hadügyminisztériumba, mint a hadsereg közigazgatási osztályának igazgatójának segédtisztje.
Ezt követően, mint századparancsnok megkapta az első parancsnoki beosztását a 7. Rajnai gyalogezred élén. Majd ismét áthelyezték a hadügyminisztériumba, ezúttal már titkárként, ahol a hadkiegészítési és költségvetési feladatokat látta el.[2] Ezt követte egy további átvezénylés, amikor mint 4. gárdaezred ütegparancsnoka állt szolgálatba.
A vezérkarnál és a hadügyminiszterség
[szerkesztés]Az első világháború kitörésekor Schëuch a Hadügyminisztériumban dolgozott az Általános Központi Részleg (Allgemeine Zentralabteilung) igazgatójaként. 1914. augusztus 4-én, Belgium megtámadása és az angol hadüzenet napján kinevezték vezérkari főnöknek a főhadiszálláson. Walther Rathenau, az AEG egykori vezetőségi elnöke konzultált vele 4 nappal később arról, hogy a Német Birodalomnak nincs elegendő nyersanyagkészlete – különösen égető volt a lőpor hiánya – egy hat hónapnál hosszabb háború megvívására.
1916. május 16-ától a 29. gyalogsági dandárt vezette. 1917. január 13-án nevezték ki a 33. gyalogsági hadosztály parancsnokává. Mint a hadügyi hivatal (Kriegsamt) vezetőjeként szolgált 1917. augusztus 16-ától. Katonai karrierjének tetőpontja a hadügyminiszteri poszt volt, amit 1918. október 9-én ért el. Nem sokáig maradt e tisztségben, 1919. január 2-án megvált hivatalától. A vonatkozó kérelmet az elbocsátásról már 1918. december 15-én megírta ami után törvényesen nyugállományba vonult.
A legnagyobb megtiszteltetés számára az volt, mikor is megkapta a létező legmagasabb német hadi kitüntetést, a Pour le Mérite érdemrendet. 1939-ben tiszteletbeli gyalogsági tábornokká nevezték ki a Tannenbergi csata emléknapján.
Rendfokozatai
[szerkesztés]- 1893. október 17.: hadnagy (Leutnant)
- 1894. július 28.: főhadnagy (Oberleutnant)
- 1897. január 27.: százados (Hauptmann)
- 1903. augusztus 18.: őrnagy (Major)
- 1910. április 20.: alezredes (Oberstleutnant)
- 1913. március 22.: ezredes (Oberst)
- 1916. január 27.: vezérőrnagy (Generalmajor)
- 1918. október 9.: altábornagy (Generalleutnant)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Heinrich Scheuch című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Hermann A.L. Degener: Wer ist’s? Berlin, 1935
- Dieter Martinetz: Der Gas-Krieg 1914–1918. Bonn, 1996
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 1871-ig Franciaországhoz tartozott elzászi város, majd a Német Birodalomhoz került a porosz–francia háború után. Onnantól kezdve 1918-ig Kolmarként hívták. Amikor a második világháborúban a Harmadik Birodalom visszafoglalta Elzász-Lotaringiát, majd visszacsatolták, ismét megkapta német nevét. 1945 óta ismét Colmar néven szerepel, habár lakosságának többsége mai napig német származású.
- ↑ Az Ersatz szó németül pótlékot, pótlást jelent. Ebből valószínűsíthető, hogy az Ersatz- und Etatwesen Aufgaben az hadkiegészítési és költségvetési feladatokat jelent.