Georg von Hertling
| Georg von Hertling | |
 | |
| A Német Birodalom 7. kancellárja | |
| Hivatali idő 1917. november 1. – 1918. szeptember 30. | |
| Uralkodó | II. Vilmos |
| Előd | Georg Michaelis |
| Utód | Miksa badeni herceg |
| A Porosz Királyság miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1917. november 1. – 1918. szeptember 30. | |
| Uralkodó | II. Vilmos |
| Előd | Georg Michaelis |
| Utód | Miksa badeni herceg |
| A Bajor Királyság miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1912. február 9. – 1917. november 10. | |
| Szövetségi elnökség | II. Vilmos |
| Uralkodó | Ottó III. Lajos |
| Előd | Clemens von Podewils-Dürniz |
| Utód | Otto von Dandl |
| Katonai pályafutása | |
| Csatái | első világháború |
| Született | 1843. augusztus 31. Darmstadt |
| Elhunyt | 1919. január 4. (75 évesen) Ruhpolding |
| Párt | Német Centrumpárt |
| Szülei | Antonie Georgine von Guaita Jakob Maximilian von Hertling |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | |
| Vallás | római katolikus egyház |
| Díjak | Grand Cross of the Order of the Cross of Liberty (1918. június 21.) |
 | |
| Georg von Hertling aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Georg von Hertling témájú médiaállományokat. | |
Georg von Hertling (Darmstadt, 1843. augusztus 31. – Ruhpolding, 1919. január 4.) filozófus, konzervatív német politikus és a Német Birodalom 7. kancellárja volt az első világháború utolsó évében. Kormányzása gyakorlatilag a német katonai felsővezetéstől függött.
Élete
[szerkesztés]Georg von Hertling 1843. augusztus 31-én született Darmstadtban. Hívő katolikus tudósként nagy befolyása volt a katolikus szociális filozófiára mind a bonni egyetem tanszékén, mind a müncheni Görres Társaság vezetőjeként, melyet ő alapított a katolikus tanulmányok elősegítése érdekében. Az 1875 és 1890, valamint az 1896 és 1912 közötti időszakban a Katolikus Középpárt képviselője, 1909-től 1912-ig pedig a párt parlamenti vezetője volt a Reichstagban. 1912-ben III. Lajos bajor király kinevezte Bajorország miniszterelnökévé és külügyminiszterévé, mely pozíciókat 1917-ig töltötte be.[2]
1917. november 1-jén Hertling (vonakodva) átvette Georg Michaelistől a kancellári teendőket, akinek leváltása a parlamenti pártok kiengesztelése végett volt szükséges. Hertling a valóságban igen csekély hatalommal rendelkezett, mely gyakorlatilag a katonai felsővezetés (Paul von Hindenburg és Erich Ludendorff) kezében maradt. Hertling soha nem tanúsított velük szemben ellenállást, mivel hozzájuk hasonlóan hitt a Német Birodalom végső győzelmében. Emellett nehéz feladatot jelentett számára az antanttal békekötésre hajló Reichstag és a háborút folytatni akaró katonai vezetés közötti közvetítés. Helyzetét tovább nehezítette, hogy akár elődje, ő sem rendelkezett kellő támogatottsággal a Reichstagon belül. 1918 szeptemberében, a német összeomlás küszöbén Ludendorff lemondott és átadta a hatalmat a Reichstagnak. Ezt követően szeptember 30-án Hertling inkább lemondott, minthogy olyan kormánnyal dolgozzon, amelyik a Reichstagnak tartozik felelősséggel.[2][3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Mathematics Genealogy Project (angol nyelven)
- ↑ a b Encyclopedia Britannica: Georg von Hertling (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. január 20.)
- ↑ Who's Who: Count Hertling (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. január 20.)
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 413. o. ISBN 963-9257-00-1
- Der große Brockhaus 10. kötet (HERR–IS). Mannheim. 19. kiadás. 1989. 14. o. ISBN 3-7653-1100-6 (németül)
- Der große Brockhaus 8. kötet (H–Hz). Leipzig. 15. kiadás. 1931. 436. o. (németül)
- Encyclopedia Britannica: Georg von Hertling (angolul)
- Georg von Hertling életrajza a first world war.com honlapján (angolul)
| Elődje: Georg Michaelis |
Utódja: Miksa badeni herceg |
.svg){kind=small} Német Császárság(1871–1918) | |
|---|---|
 Weimari köztársaság(1919–1933) | |
.svg){kind=small} Német Birodalom(1933–1945) | |
| Szövetségi Köztársaság (1949–) | |
| Kancellárok | Theobald von Bethmann-Hollweg (1909–1917) · Georg Michaelis (1917) · Georg von Hertling (1917–18) · Miksa badeni herceg (1918) · Friedrich Ebert (1918–19) · Philipp Scheidemann (1919) · Gustav Bauer (1919–20) |
.svg){kind=small} |
|---|---|---|
| Külügyminiszterek | Gottlieb von Jagow (1913–16) · Arthur Zimmermann (1916–17) · Richard von Kühlmann (1917–18) · Paul von Hintze (1918) · Wilhelm Solf (1918) · Ulrich von Brockdorff-Rantzau (1918–1919) · Hermann Müller (1919–20) | |
| Hadügyminiszterek | Erich von Falkenhayn (1913–1915) · Adolf Wild von Hohenborn (1915–16) · Hermann von Stein (1916–18) · Heinrich Schëuch (1918–19) · Walther Reinhardt (1919) · Gustav Noske (1920) · Otto Geßler (1920–28) | |
| Politikusok, diplomaták | ||
| Forradalmárok | ||
.png){kind=small}