Hugo Haase
Hugo Haase | |
Hugo Haase | |
Született | 1863. szeptember 29. Allenstein |
Elhunyt | 1919. november 7. (56 évesen) Berlin |
Állampolgársága | német |
Nemzetisége | német |
Gyermekei | Ernst Haase |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | a német birodalmi Reichstag tagja |
Iskolái | Königsbergi Egyetem |
Halál oka | emberölés |
Sírhelye | Zentralfriedhof Friedrichsfelde |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hugo Haase témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hugo Haase (Allenstein, 1863. szeptember 29. – Berlin, 1919. november 7.) ügyvéd, a német szociáldemokraták baloldalának vezető politikusa volt. Az első világháborút ellenezve 1916-ban lemondott Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) társelnöki pozíciójáról, majd saját, független szociáldemokrata pártot alapított USPD néven. 1919 októberében merénylet áldozata lett. Sebesülései olyan súlyosak voltak, hogy röviddel ezt követően elhunyt.
Élete
[szerkesztés]Hugo Haase 1863. szeptember 29-én született Allensteinben egy zsidó származású család gyermekeként.[1][2] Édesapja, Nathan Haase cipész volt, édesanyját pedig Pauline Ankernak hívták. Haase Königsbergben folytatott jogi tanulmányokat, majd 1887-ben csatlakozott Németország Szociáldemokrata Pártjához. Haase munkások, parasztok és szociáldemokraták pereiben védőügyvédként szerzett hírnevet magának. 1894-ben a königsbergi tartományi parlamentbe, három évvel később pedig a Reichstagba választották be. 1911-ben August Bebellel együtt megválasztották a szociáldemokrata párt társelnökévé. 1907-ben kilépett a Reichstagból, majd 1912-ben visszatért oda és az első világháború végéig, valamint az azt követő forradalomig maradt parlamenti képviselő. 1913-ban, Bebel halála után, Friedrich Ebertet nevezték ki Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) főtitkárává. Ebert vette át a párt társelnöki pozícióját is.[3]
Bár a béke híveként ellenezte az 1914 augusztusi hadüzenetet, de pártja irányvonalát követve a háborús kiadások támogatása mellett szavazott. 1916-ban, a háború iránti egyre növekvő ellenszenve és annak területszerzésre irányuló jellege miatt lemondott a párt társelnöki pozíciójáról. 1917 áprilisában Haase szakított az SPD-vel és a megalakuló Németország Független Szociáldemokrata Pártjának (USPD) egyik alapító tagja lett. Az új párt a béke politikájának követése mellett állt ki.[3]
A háború végén az 1918–19-es németországi forradalom következményeként Eberttel együtt tagja lett a hat tagú Népmegbízottak Tanácsának, mely a weimari köztársaság első ideiglenes kormányának szerepét töltötte be. Haase korlátozott hatáskört kapott a német külügyben való részvételben és a német gyarmatokat illetően is. 1918 decemberében az új kormány hadügyi politikája miatti tiltakozása jeleként Haase és két párttársa, Wilhelm Dittmann és Emil Barth lemondott. 1919. október 8-án egy magányos, jobboldali támadó merényletet követett el ellene. Sebesülései olyan súlyosak voltak, hogy röviddel ezt követően, 1919. november 7-én Berlinben elhunyt.[3]
Házastársa Thea Lichtenstein volt. Három gyermekük volt: Ernst, Hilde és Gertrud.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b NNDB: Hugo Haase (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
- ↑ L. Niewyk The Jews in Weimar Germany, Manchester University Press, 1981.01.15., ISBN 071900828X, 26. oldal (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
- ↑ a b c Who's Who: Hugo Haase (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)