Hannoveri Királyság

	Hannoveri Királyság
	Königreich Hannover 1814 – 1866
; A Hannoveri Királyság címere	; A Hannoveri Királyság zászlaja
	A Hannoveri Királyság 1815-ben
	Mottó: Suscipere et Finire ; Támogatni és Befejezni;
	Általános adatok
Fővárosa	Hannover
Terület	38 732km² (1820) [1] km²
Népesség	1 349 000 fő (1817); 1 927 800 fő (1865) [2] fő
Vallás	evangélikus, református
	Kormányzat
Államforma	alkotmányos monarchia
Uralkodó	III. György (1814-1820) ; IV. György (1820-1830) ; IV. Vilmos (1830-1837) ; Ernő Ágost (1837-1851) ; V. György (1851-1866)
Dinasztia	Hannoveri-ház
Elődállam	Utódállam
←	→
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hannoveri Királyság témájú médiaállományokat.

A Hannoveri Királyság (németül:Königreich Hannover) egykori történelmi állam a mai Németország területén. Az államot 1814 októberében, a bécsi kongresszuson hozták létre, a napóleoni háborúk utáni restauráció részeként. 1815 júniusában 38 másik német állammal közösen megalapították a Német Szövetséget. A királyság uralkodói a Hannoveri-ház tagjai voltak, mely a Welf-ház egyik fiatalabb ága. 1837-ig perszonálunióban álltak Nagy-Britannia és Írországgal. 1866-ban a porosz–osztrák–olasz háborút követően a Porosz Királyság több másik német állammal együtt annektálta. Ezt követően a második világháború végéig porosz tartomány lett, majd rövid ideig a megszálló szövetséges csapatok hoztak létre belőle államot. Ebből alapították meg Alsó-Szászországot, mely Németország második legnagyobb területű szövetségi állama.

Története

Létrejötte

A királyság területén korábban a Német-római Birodalom több hercegsége is osztozott. 1679-ben Ernő Ágost braunschweig-lüneburgi herceg megszerezte a Hannover székhelyű Calenbergi Fejedelemséget is. Ernő Ágostot, I. Lipót császár szolgálatai jutalmául 1692. december 9-én választófejedelemmé tette. A következő évtizedekben a Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemség több területet is megszerzett. 1705-ig Hoyát, a Diepholzi Grófságot és a Lauenburgi Hercegséget kerültek a választófejedelem uralma alá. 1719-ben megvették a Svéd Királyságtól a Brémai és a Verdeni Hercegséget, 1803-ban pedig az Osnabrücki Püspökséget csatolták az államhoz. A napóleoni háborúk alatt előbb a poroszok, majd a franciák szállták meg a fejedelemséget, végül pedig felosztották Franciaország és a napóleoni Vesztfáliai Királyság között. A bécsi kongresszuson az államot visszaállították és királyság rangjára emelték. Emellett újabb területeket kapott, de Lauenburg nagy részét Dániának kellett átengednie, ezzel a Német Szövetség negyedik legnagyobb területű államává vált.

Perszonálunió Nagy-Britanniával

Ernő Ágost felesége, Zsófia pfalzi hercegnő I. Jakab angol király unokája volt. Mivel Anna brit királynőnek nem született gyermeke, az Act of Settlement (1701, magyarul: Törvény az egyezségről) értelmében Zsófia lett a brit trónörökös. Zsófia, halála miatt már nem ülhetett az angol trónra, ám fia, György Lajos 1714-ben az angol és skót korona egyesítésével az 1707-ben létrehozott Nagy-Britannia Egyesült Királyságának élére került, I. György néven, a Hanover-dinasztia első tagjaként. A perszonálunió egészen IV. Vilmos haláláig, 1837-ig fennállt. Vilmosnak ugyanis nem született fiú utódja, a hannoveri trónt viszont csak férfi ágon örökíthette tovább. Így míg a brit trón Viktóriához került, a hannoveri Vilmos öccséhez, Ernő Ágosthoz. IV. György és IV. Vilmos uralkodása alatt az országot ténylegesen öccsük, Adolf Frigyes cambridge-i herceg kormányozta, mint hannoveri alkirály. Ernő August trónrakerülése után Adolf Frigyes visszatért Angliába.

Osztrák-porosz háború

A Hannoveri Királyság az osztrák-porosz konfliktusban kezdetben semleges pozícióját próbálta őrizni, mint a legtöbb német állam. Ám a fegyveres harc 1866. június 14-ei kitörésekor az osztrákok oldalára állt. Június 27-én már döntő csatát vívtak Langensalza közelében a porosz csapatok ellen. A csatában Alexander von Arentschildt tábornok vezetésével a hannoveri csapatok győzelmet arattak a poroszok felett. Szövetségeseik, a Bajor Királyság és az Osztrák Császárság azonban lassan mozgósította csapatait, és a hannoveriek sem voltak elég mobilisak, így a poroszok meg tudták akadályozni, hogy a délnémet államok seregeiket összevonják. Poroszország így néhány nap alatt megszállta Hessent és Szászországot, a Hannoveri Királyság pedig alig két nappal langensalzai győzelme után, július 29-én letette a fegyvert.

Az 1866. augusztus 23-án aláírt prágai békeszerződés értelmében a Hannovert a Porosz Királyság annektálta, és tartománnyá szervezte.

A XX. században

Hannover a második világháború végéig Poroszország része maradt. A világháború után a megszálló angol csapatok Hannoveri Állam néven öt hónapra feltámasztották az egykori királyságot, majd létrehozták Alsó-Szászországot, mely ma Németország második legnagyobb szövetségi állama.

Uralkodók

Bővebben: Hannover uralkodóinak listája

Királyok (1815-1866)

Név	Élt	Uralkodás kezdete	Uralkodás vége	Öröklés	Megjegyzés
III. György németül: Georg III.	1738. június 4.– 1820. január 29. (81 éves)	1814. október 12.	1820. január 29.	1806-ig hannoveri választófejedelem	az Egyesült Királyság uralkodója; 1816-tól Hannoverben fia, Adolf Frigyes képviselte, mint alkirály.
IV. György németül: Georg IV.	1762. augusztus 12.– 1830. június 26. (67 éves)	1820. január 29.	1830. június 26.	III. György fia	1811-1820 régens herceg; az Egyesült Királyság uralkodója; Hannoverben öccse, Adolf Frigyes képviselte, mint alkirály.
IV. Vilmos németül: Wilhelm IV.	1765. augusztus 21.– 1837. június 20. (71 éves)	1830. június 26.	1837. június 20.	III. György fia IV. György öccse	az Egyesült Királyság uralkodója; Hannoverben öccse, Adolf Frigyes képviselte, mint alkirály; halálával megszűnt a perszonálunió.
Ernő Ágost németül: Ernst August I.	1771 június 5.– 1851. november 15. (80 éves)	1837. június 20.	1851. november 18.	III. György fia IV. György és IV. Vilmos öccse
V. György németül: Georg V.	1819. május 27.– 1878. június 12. (59 éves)	1851. november 18.	1866. szeptember 20.	Ernő Ágost fia	a Porosz Királyság annektálta Hannovert.

Címzetes királyok (1866-napjainkig)

V. György (1866. szeptember 20.-1878. június 12.)
II. Ernő Ágost (1878. június 12.-1923. november 14.)
III. Ernő Ágost (1923. november 14.-1953. január 30.)
IV. Ernő Ágost (1953. január 30.-1987. december 9.)
V. Ernő Ágost (1987. december 9.- napjainkig)

Források

Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
A Hannoveri Királyság a Mainzi Európai Történeti Intézet (IEG) adattárában (németül)

Németország-portál
Történelemportál