Ernő Ágost hannoveri herceg (1914–1987)
| Ernő Ágost hannoveri herceg | |
 | |
| Született | 1914. március 18.[1][2][3] Braunschweig[4] |
| Elhunyt | 1987. december 9. (73 évesen)[1][2][3] Pattensen |
| Állampolgársága | |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
| Szülei | Viktória Lujza porosz királyi hercegnő Ernő Ágost braunschweigi herceg |
| Foglalkozása | jogász |
| Sírhelye | Marienburg Castle[6] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ernő Ágost hannoveri herceg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ernő Ágost hannoveri herceg (németül: Prinz Ernst August von Hannover, Herzog zu Braunschweig und Lüneburg, teljes nevén Ernst August Georg Wilhelm Christian Ludwig Franz Joseph Nikolaus; Braunschweig, 1914. március 18. – Pattensen, 1987. december 9.) brit, braunschweig–lüneburgi és hannoveri herceg, 1953–1987 között Hannover címzetes királya és Braunschweig címzetes uralkodó hercege.[megj 1]
Élete
[szerkesztés]Származása és családja
[szerkesztés]
Ernő Ágost hannoveri herceg 1914. március 18-án jött világra a család braunschweigi palotájában III. Ernő Ágost címzetes hannoveri király (1887–1953) és Viktória Lujza porosz királyi hercegnő (1892–1980) első gyermekeként. Édesapja a címzetes hannoveri királyi cím[megj 2] mellett viselte a braunschweigi uralkodó hercegi és a cumberlandi hercegi címet is. Ernő Ágost herceg ilyenformán születésekor braunschweigi és cumberlandi trónörökös volt – ez utóbbi, angol főnemesi címétől a brit uralkodó fosztotta meg az első világháború alatt az egész családot.[7] Édesanyja a német császár egyetlen leánya volt, az uralkodó kedvenc gyermeke, aki elsimította a régóta tartó ellenségeskedést a poroszok és a hannoveriek között.
A herceg 1914 nyarán tartott keresztelője bizonyult az első világháború előtti utolsó nagy uralkodói összejövetelnek. Keresztszülei között szerepelt csaknem valamennyi európai uralkodó, beleértve az orosz cárt, a magyar királyt és a brit királyt is. A világháború következményeként 1918-ban a herceg édesapja lemondott uralkodói címeiről, bár igényét a trónra egészen haláláig fenntartotta. A család ausztriai száműzetésbe kényszerült gmundeni birtokukra. Ernő Ágost herceg a tanulmányait a göttingeni egyetemen végezte, itt doktorált jogtudományokból.
A második világháborúban; családfőként
[szerkesztés]Ernő Ágost hannoveri herceg személyesen is részt vett a második világháborúban a németek oldalán. A keleti fronton harcolt a szovjetek ellen; 1942 januárjáig Erich Hoepner alatt szolgált mint hadnagy. 1943 tavaszán a herceg súlyosan megsebesült egy harkovi ütközetben, ezért visszavonult a frontszolgálattól. 1944 elejétől fogva több német herceggel szövetségben fellépett a törvénytelen letartóztatások ellen; a július 20-i események – a sikertelen Hitler elleni merénylet – következményeként a herceget a Gestapo több héten át fogva tartotta a főhadiszállásán.
Az előrenyomuló szovjet Vörös Hadsereg elől menekülve szabadulása után a herceg és családja elhagyta a blankenburgi kastélyt, és a Hannoverhez közeli Marienburg-kastélyba költöztek. A legendás szépségű kastélyt a herceg és felesége irányítása alatt újították fel. 1953. január 30-án édesapja halála után Ernő Ágost herceg lett a család feje és ezzel együtt címzetes hannoveri király és braunscweigi herceg. Ugyanakkor édesapja végrendelete megosztotta a családot: a testamentum értelmében a herceg örökölte valamennyi birtokot, kizárva az örökségből több rokonát is. A családtagok közel egy évtizedig nem jutottak megegyezésre a kérdésben. A herceg 1981 júliusában kötött második házassága szintén megosztotta a családot.
Házasságai és gyermekei
[szerkesztés]Ernő Ágost hannoveri herceg 1951. augusztus 31-én a marienburgi kastélyban polgári szertartás, négy nappal később pedig egyházi keretek között is feleségül vette Ortrud schleswig–holsteini hercegnőt (1925–1980). Ortrud hercegnő a dán és a görög királyi családdal is rokon Glücksburg-ház eredeti, német hercegi főágából származott. A kapcsolatból hat gyermek született:
- Mária Lujza Viktória (* 1952. november 26.), férje gróf Michael von Hochberg
- Ernő Ágost Albert (* 1954. február 26.), később címzetes hannoveri király
- Lajos Rudolf György (1955. november 21. – 1988. november 29.), felesége gróf Isabella von Thurn und Valsassina–Como–Vercelli
- Olga Zsófia Sarolta (* 1958. február 17.)
- Alexandra Irén Margit (* 1959. február 18.), férje András leiningeni herceg
- Henrik Gyula Keresztély (* 1961. április 29.), felesége Thyra Sixtina Donata von Westernhagen.
Ortrud hercegnő 1980. február 6-án bekövetkezett halála után a herceg hamarosan újranősült. 1981. július 16-án polgári, egy nappal később egyházi esküvőn Laubachban a hannoveri herceg összeházasodott Mónika solms–laubachi grófnővel (1929), aki Solms-ház szegényebb, grófi ágához tartozott. Második felesége nem uralkodócsaládból származott és a hercegnél tizenöt évvel volt fiatalabb, emiatt a házasságot többen ellenezték és a fiatalabb menyasszonyt vádolták. A kapcsolatból nem született gyermek.
Ernő Ágost címzetes hannoveri király és braunschweigi herceg 1987. december 9-én hunyt el hetvenhárom éves korában az alsó-szászországi Pattensen közelében fekvő családi kastélyban. Címeit legidősebb fia örökölte. Második fia 1988 novemberében öngyilkosságot követett el felesége halála után.
I. Ernő Ágost hannoveri király leszármazottai
[szerkesztés]A családfa nem mutatja az összes családtagot, csak azokat, akik a királyi cím, illetve a Nagy-Britannia Királysága főrendjében (peerage) létrehozott Cumberland és Teviotdale hercege cím öröklésében érintettek – néhány kivétellel.
- III. György
brit király
- IV. György brit király
- Frigyes Ágost,
York és Albany hercege - IV. Vilmos brit király
- Sarolta Auguszta württembergi királyné
- Eduárd Ágost Kent és Strathearn hercege
- további testvérek...
- I. Ernő Ágost hannoveri király (1771–1851) Cumberland és Teviotdale 1. hercege
- V. György hannoveri király (1819–1878) Cumberland és Teviotdale 2. hercege
- Ernő Ágost hannoveri királyi herceg (1845–1923) Cumberland és Teviotdale 3. hercege[8]
- Ernő Ágost braunschweigi herceg(1887–1953)[9]
- IV. Ernő Ágost hannoveri herceg (1914–1987)[9]
- V. Ernő Ágost hannoveri herceg (1954–)[9]
- Prince Ernst August of Hanover
- Prince Welf August of Hanover
- Prince Ernst August of Hanover
- V. Ernő Ágost hannoveri herceg (1954–)[9]
- Frederica of Hanover (1917–1981), férje: Pál görög király
- IV. Ernő Ágost hannoveri herceg (1914–1987)[9]
- Ernő Ágost braunschweigi herceg(1887–1953)[9]
- Ernő Ágost hannoveri királyi herceg (1845–1923)
- V. György hannoveri király (1819–1878)
- IV. György
.svg){kind=small}
Megjegyzések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ p10168.htm#i101674, 2020. augusztus 7.
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ Prince Ernest of Hanover v. Attorney General (angol nyelven). Heraldica.org. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
- ↑ Az 1917. évi Titles Deprivation Act az Egyesült Királyság parlamentjének törvénye, amelynek alapján az első világháborúban az Egyesült Királyság ellenségeivel együttműködő főrendeket címeiktől – beleértve a királyi család tagjai által viselteket is – az uralkodó megfoszthatta. Ez történt a Cumberland és Teviotdale hercegi cím esetében 1919. március 28-án.
- ↑ a b c Az 1917. évi Titles Deprivation Act szabályozta, hogy mi az eljárás arra az esetre, ha a cím viselésére amúgy jogosult személy kezdeményezné a cím visszaadását. 2024-ig nem történt ilyen kezdeményezés a Cumberland és Teviotdale hercege cím esetében.
Források
[szerkesztés]- Ernő Ágost hannoveri herceg életrajzi adatai (angol nyelven). thePeerage.com. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
- Az uralkodóház hivatalos honlapja (német nyelven). Welfen.de. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
- Prince Ernest of Hanover v. Attorney General (angol nyelven). Heraldica.org. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
