Ugrás a tartalomhoz

Ernő Ágost hannoveri herceg (1914–1987)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ernő Ágost hannoveri herceg
Született1914. március 18.[1][2][3]
Braunschweig[4]
Elhunyt1987. december 9. (73 évesen)[1][2][3]
Pattensen
Állampolgársága
Házastársa
  • Princess Ortrud of Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg (1951. augusztus 31. – )[5]
  • Monika, Princess of Hanover (1981. július 16. – )
Gyermekei
  • Marie of Hanover
  • Ernő Ágost hannoveri herceg
  • Prince Ludwig Rudolph of Hanover
  • Princess Olga of Hanover
  • Alexandra, Princess of Leiningen
  • Prince Heinrich of Hanover
SzüleiViktória Lujza porosz királyi hercegnő
Ernő Ágost braunschweigi herceg
Foglalkozásajogász
SírhelyeMarienburg Castle[6]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernő Ágost hannoveri herceg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ernő Ágost hannoveri herceg (németül: Prinz Ernst August von Hannover, Herzog zu Braunschweig und Lüneburg, teljes nevén Ernst August Georg Wilhelm Christian Ludwig Franz Joseph Nikolaus; Braunschweig, 1914. március 18.Pattensen, 1987. december 9.) brit, braunschweig–lüneburgi és hannoveri herceg, 1953–1987 között Hannover címzetes királya és Braunschweig címzetes uralkodó hercege.[megj 1]

Élete

[szerkesztés]

Származása és családja

[szerkesztés]

Ernő Ágost hannoveri herceg 1914. március 18-án jött világra a család braunschweigi palotájában III. Ernő Ágost címzetes hannoveri király (1887–1953) és Viktória Lujza porosz királyi hercegnő (1892–1980) első gyermekeként. Édesapja a címzetes hannoveri királyi cím[megj 2] mellett viselte a braunschweigi uralkodó hercegi és a cumberlandi hercegi címet is. Ernő Ágost herceg ilyenformán születésekor braunschweigi és cumberlandi trónörökös volt – ez utóbbi, angol főnemesi címétől a brit uralkodó fosztotta meg az első világháború alatt az egész családot.[7] Édesanyja a német császár egyetlen leánya volt, az uralkodó kedvenc gyermeke, aki elsimította a régóta tartó ellenségeskedést a poroszok és a hannoveriek között.

A herceg 1914 nyarán tartott keresztelője bizonyult az első világháború előtti utolsó nagy uralkodói összejövetelnek. Keresztszülei között szerepelt csaknem valamennyi európai uralkodó, beleértve az orosz cárt, a magyar királyt és a brit királyt is. A világháború következményeként 1918-ban a herceg édesapja lemondott uralkodói címeiről, bár igényét a trónra egészen haláláig fenntartotta. A család ausztriai száműzetésbe kényszerült gmundeni birtokukra. Ernő Ágost herceg a tanulmányait a göttingeni egyetemen végezte, itt doktorált jogtudományokból.

A második világháborúban; családfőként

[szerkesztés]

Ernő Ágost hannoveri herceg személyesen is részt vett a második világháborúban a németek oldalán. A keleti fronton harcolt a szovjetek ellen; 1942 januárjáig Erich Hoepner alatt szolgált mint hadnagy. 1943 tavaszán a herceg súlyosan megsebesült egy harkovi ütközetben, ezért visszavonult a frontszolgálattól. 1944 elejétől fogva több német herceggel szövetségben fellépett a törvénytelen letartóztatások ellen; a július 20-i események – a sikertelen Hitler elleni merénylet – következményeként a herceget a Gestapo több héten át fogva tartotta a főhadiszállásán.

Az előrenyomuló szovjet Vörös Hadsereg elől menekülve szabadulása után a herceg és családja elhagyta a blankenburgi kastélyt, és a Hannoverhez közeli Marienburg-kastélyba költöztek. A legendás szépségű kastélyt a herceg és felesége irányítása alatt újították fel. 1953. január 30-án édesapja halála után Ernő Ágost herceg lett a család feje és ezzel együtt címzetes hannoveri király és braunscweigi herceg. Ugyanakkor édesapja végrendelete megosztotta a családot: a testamentum értelmében a herceg örökölte valamennyi birtokot, kizárva az örökségből több rokonát is. A családtagok közel egy évtizedig nem jutottak megegyezésre a kérdésben. A herceg 1981 júliusában kötött második házassága szintén megosztotta a családot.

Házasságai és gyermekei

[szerkesztés]

Ernő Ágost hannoveri herceg 1951. augusztus 31-én a marienburgi kastélyban polgári szertartás, négy nappal később pedig egyházi keretek között is feleségül vette Ortrud schleswig–holsteini hercegnőt (1925–1980). Ortrud hercegnő a dán és a görög királyi családdal is rokon Glücksburg-ház eredeti, német hercegi főágából származott. A kapcsolatból hat gyermek született:

Ortrud hercegnő 1980. február 6-án bekövetkezett halála után a herceg hamarosan újranősült. 1981. július 16-án polgári, egy nappal később egyházi esküvőn Laubachban a hannoveri herceg összeházasodott Mónika solms–laubachi grófnővel (1929), aki Solms-ház szegényebb, grófi ágához tartozott. Második felesége nem uralkodócsaládból származott és a hercegnél tizenöt évvel volt fiatalabb, emiatt a házasságot többen ellenezték és a fiatalabb menyasszonyt vádolták. A kapcsolatból nem született gyermek.

Ernő Ágost címzetes hannoveri király és braunschweigi herceg 1987. december 9-én hunyt el hetvenhárom éves korában az alsó-szászországi Pattensen közelében fekvő családi kastélyban. Címeit legidősebb fia örökölte. Második fia 1988 novemberében öngyilkosságot követett el felesége halála után.

I. Ernő Ágost hannoveri király leszármazottai

[szerkesztés]

A családfa nem mutatja az összes családtagot, csak azokat, akik a királyi cím, illetve a Nagy-Britannia Királysága főrendjében (peerage) létrehozott Cumberland és Teviotdale hercege cím öröklésében érintettek – néhány kivétellel.

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Hivatalos uralkodói nevei: IV. Ernő Ágost hannoveri király és II. Ernő Ágost braunschweigi herceg.
  2. A Hannoveri Királyság 1866-ban szűnt meg, amikor a poroszok annektálták.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  5. p10168.htm#i101674, 2020. augusztus 7.
  6. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. március 22.)
  7. Prince Ernest of Hanover v. Attorney General (angol nyelven). Heraldica.org. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  8. Az 1917. évi Titles Deprivation Act az Egyesült Királyság parlamentjének törvénye, amelynek alapján az első világháborúban az Egyesült Királyság ellenségeivel együttműködő főrendeket címeiktől – beleértve a királyi család tagjai által viselteket is – az uralkodó megfoszthatta. Ez történt a Cumberland és Teviotdale hercegi cím esetében 1919. március 28-án.
  9. a b c Az 1917. évi Titles Deprivation Act szabályozta, hogy mi az eljárás arra az esetre, ha a cím viselésére amúgy jogosult személy kezdeményezné a cím visszaadását. 2024-ig nem történt ilyen kezdeményezés a Cumberland és Teviotdale hercege cím esetében.

Források

[szerkesztés]