Ugrás a tartalomhoz

Ernő Ágost hannoveri herceg (1954)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ernő Ágost hannoveri herceg
UralkodóházHannoveri-ház
Született1954. február 26. (70 éves)[1]
Hannover
ÉdesapjaErnő Ágost hannoveri herceg
ÉdesanyjaPrincess Ortrud of Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg
Testvére(i)
  • Princess Olga of Hanover
  • Alexandra, Princess of Leiningen
  • Marie of Hanover
  • Prince Ludwig Rudolph of Hanover
  • Prince Heinrich of Hanover
Házastársa
Gyermekei
  • Prince Ernst August of Hanover
  • Prince Christian of Hanover
  • Princess Alexandra of Hanover
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk IV. Ernő Ágost címzetes hannoveri király fiáról szól. Hasonló címmel lásd még: Ernő Ágost hannoveri herceg (egyértelműsítő lap).

Ernő Ágost hannoveri herceg (németül: Prinz Ernst August von Hannover, Herzog zu Braunschweig und Lüneburg, teljes nevén Ernst August Albert Paul Otto Rupprecht Oskar Berthold Friedrich-Ferdinand Christian-Ludwig; Hannover, 1954. február 26. –) brit, braunschweig–lüneburgi és hannoveri herceg, 1987-től Hannover címzetes királya és Braunschweig címzetes uralkodó hercege.[megj 1]

Élete

[szerkesztés]

Származása és családja

[szerkesztés]

Ernő Ágost hannoveri herceg 1954. február 26-án látta meg a napvilágot Németországban, Alsó-Szászország szövetségi tartomány fővárosában, Hannoverben, a korábbi Hannoveri Királyság székvárosában. Édesapja IV. Ernő Ágost címzetes hannoveri király (1914–1987), aki 1953 és 1987 között a Hannoveri-ház feje volt. Édesanyja Ortrud schleswig–holsteini hercegnő (1925–1980), aki a dán és a görög királyi családdal is rokon Glücksburg-ház eredeti, német hercegi főágából származott. A hercegnek öt testvére van: három nővére és két fivére, ő maga a legidősebb fiú és egyben a második gyermek.

Tanulmányai befejezése után rövid ideig földeken gazdálkodott, majd utána mint üzletember és állatokról szóló dokumentumfilmek producere kezdett dolgozni. Ernő Ágost herceg édesapja halála után, 1987-ben lett címzetes hannoveri király[megj 2] V. Ernő Ágost néven. A herceg születésétől fogva viseli a brit hercegi címet is, minthogy V. György brit király édesapjának 1914-ben örökíthető brit hercegi címet adományozott. Ekképpen Ernő Ágost herceg a brit trónöröklési sorban a 404. helyen szerepelt. Második házasságával elvesztette igényét a brit trónra, mivel nem protestáns, hanem katolikus nőt vett feleségül.

Házasságai és gyermekei

[szerkesztés]

Ernő Ágost herceg 1981. augusztus 28-án polgári, majd augusztus 30-án egyházi keretek között is feleségül vette a svájci származású Chantal Hochulit, egy svájci csokoládégyár örökösnőjét. A kapcsolatból két gyermek született:

Chantal Hochuli és a hannoveri herceg 1997. október 23-án elváltak. 1999. január 23-án a herceg másodszor is megnősült; hitvese III. Rainier monacói herceg idősebb leánya, Karolina monacói hercegnő. A menyegző előtt a brit királynő hivatalosan is beleegyezett a házasságba, minthogy a hannoveri hercegre mint brit nemesre érvényes az 1772-es házassági törvény. A menyasszony már az esküvő előtt várandós volt a pár egyetlen gyermekével:

A monacói hercegi udvar – a német állammal ellentétben – elismerte a herceg királyi mivoltát és igényét a trónra. Leányuk protestáns neveltetésénél fogva jogot formálhat a brit trónra, akárcsak féltestvérei. Ernő Ágost herceg 2009 szeptembere óta külön él második feleségétől és leányától; Karolina hercegnő visszaköltözött bátyjához és nővéréhez a monacói udvarba. A házaspár az év végén benyújtotta válókeresetüket.

Botrányai

[szerkesztés]

A herceg többször került botrányokba, amikor lesifotósokat inzultált. Legelőször 1998-ban ütött meg esernyőjével egy fényképészt, amiért is később a hannoveri bíróság súlyos pénzbírságot szabott ki a hercegre. A legismertebb esete 2000-ben volt, amikor ittas állapotban a túl hangos zene miatt egy fémtárggyal súlyosan bántalmazott egy kenyai hoteltulajdonost a kenyai Lamu Islanden, amelyért a német bíróság súlyos testi sértés miatt bíróság elé idézték.

A 2000-es hannoveri világkiállításon a herceget lefényképezték, miközben a török pavilonba vizelt. Az ügy a hatalmas sajtóbotrány mellett diplomáciai összetűzéseket is okozott a németek és a törökök között; a török nagykövet a török nép inzultálásával vádolta a herceget. A herceg a képeket leközlő újságot a magánélet megsértése miatt beperelte: a bíróság 33 900 eurós kártérítést ítélt a hercegnek.[2] 2003-ban a herceget a francia hatóságok bírságolták meg, mert a sebességhatárt jócskán túllépve haladt egy francia autópályán.

2005. április 3-án a herceget heveny hasnyálmirigy-gyulladás gyanújával szállították kórházba; néhány napon keresztül mély kómában feküdt. Öt nappal később orvosai nyilatkozata szerint már nem forgott életveszélyben, de továbbra is az intenzív osztályon ápolták. 2009. szeptemberben a francia és a brit sajtóban is megjelentek a hírek, miszerint a herceg elkülönült második feleségétől, aki visszatért a monacói udvarba.[3] 2010 januárjában a herceget lefényképezték, miközben egy idegen nővel csókolózott, aki nem a felesége volt.[4]

Leszármazása

[szerkesztés]
Ernő Ágost hannoveri herceg ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. V. György hannoveri király
 
 
 
 
 
 
 
8. II. Ernő Ágost címzetes hannoveri király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Mária szász–altenburgi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
4. III. Ernő Ágost címzetes hannoveri király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. IX. Keresztély dán király
 
 
 
 
 
 
 
9. Tíra dán királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Lujza hessen–kasseli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
2. IV. Ernő Ágost címzetes hannoveri király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. III. Frigyes német császár
 
 
 
 
 
 
 
10. II. Vilmos német császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Viktória brit királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
5. Viktória Lujza porosz királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. VIII. Frigyes schleswig–holsteini herceg
 
 
 
 
 
 
 
11. Auguszta Viktória schleswig–holsteini hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Adelheid hohenlohe–langenburgi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
1. V. Ernő Ágost címzetes hannoveri király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. I. Frigyes Vilmos schleswig–holstein–sonderburg–glücksburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
12. I. Frigyes schleswig–holstein–sonderburg–glücksburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Lujza Karolina hessen–kasseli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
6. Albert schleswig–holsteini herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. I. György Vilmos schaumburg–lippei herceg
 
 
 
 
 
 
 
13. Adelheid schaumburg–lippei hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Ida waldeck–pyrmonti hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
3. Ortrud schleswig–holsteini hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. II. Ernő Kazimir ysenburg–büdingeni herceg
 
 
 
 
 
 
 
14. I. Brúnó ysenburg–büdingeni herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Tekla erbach–fürstenaui grófnő
 
 
 
 
 
 
 
7. Herta ysenburg–büdingeni hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. I. Adolf castell–rüdenhauseni gróf
 
 
 
 
 
 
 
15. Berta castell–rüdenhauseni grófnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. báró Marie von Thüngen
 
 
 
 
 
 

I. Ernő Ágost hannoveri király leszármazottai

[szerkesztés]

A családfa nem mutatja az összes családtagot, csak azokat, akik a királyi cím, illetve a Nagy-Britannia Királysága főrendjében (peerage) létrehozott Cumberland és Teviotdale hercege cím öröklésében érintettek – néhány kivétellel.

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ Hivatalos uralkodói nevei: V. Ernő Ágost hannoveri király és III. Ernő Ágost braunschweigi herceg.
  2. ↑ A Hannoveri Királyság 1866-ban szűnt meg, amikor a poroszok annektálták.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The Peerage (angol nyelven)
  2. ↑ Kim Willsher: Royalty reaps riches in strict privacy laws (angol nyelven). The Standard, 2006. július 6. [2008. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 28.)
  3. ↑ Peter Allen: Princess Caroline 'to divorce third husband', reigniting fears of a Monaco royal curse (angol nyelven). MailOnline, 2009. szeptember 12. (Hozzáférés: 2010. január 30.)
  4. ↑ Allan Hall: Princess Caroline of Monaco hit by divorce rumours as husband is pictured kissing younger woman (angol nyelven). MailOnline, 2010. január 8. (Hozzáférés: 2010. március 2.)
  5. ↑ Az 1917. évi Titles Deprivation Act az Egyesült Királyság parlamentjének törvénye, amelynek alapján az első világháborúban az Egyesült Királyság ellenségeivel együttműködő főrendeket címeiktől – beleértve a királyi család tagjai által viselteket is – az uralkodó megfoszthatta. Ez történt a Cumberland és Teviotdale hercegi cím esetében 1919. március 28-án.
  6. ↑ a b c Az 1917. évi Titles Deprivation Act szabályozta, hogy mi az eljárás arra az esetre, ha a cím viselésére amúgy jogosult személy kezdeményezné a cím visszaadását. 2024-ig nem történt ilyen kezdeményezés a Cumberland és Teviotdale hercege cím esetében.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ernő_Ágost_hannoveri_herceg_(1954)&oldid=27546625”