Német Szövetség

	Német Szövetség ; Deutscher Bund;
	Konföderáció;
	1815 – 1866
; Német Szövetség címere	; Német Szövetség zászlaja
	Általános adatok
Fővárosa	Frankfurt am Main
Terület	630 100 km²
Népesség	29 168 500 fő (1815) fő
Hivatalos nyelvek	német
	Kormányzat
Államforma	Konföderáció
Elődállam	Utódállam
←	→
←	→
←	→
	→
	→
	→
	→
	→
	A Wikimédia Commons tartalmaz Német Szövetség ; Deutscher Bund; témájú médiaállományokat.

A Német Szövetség (németül: Deutscher Bund), a német államoknak 1866-ig fennállott, a bécsi kongresszus 1815. június 8-ai szövetségi aktáján nyugvó szövetsége. Célja volt fenntartani Németország belső és külső biztonságát és az egyes német államok területi épségét. Tagjai voltak az összes német államok, szám szerint 35 (végül 41) monarchikus állam és 4 szabad város (Lübeck, Frankfurt am Main, Bréma és Hamburg), továbbá Ausztria is osztrák és cseh tartományai után, tagja volt Luxemburg is, vele együtt a mai Belgium déli Luxembourg tartománya 1839-ig, Németalföld bizonyos keleti területei (Limburg) és a Dániával perszonálunióban álló Holstein. A Porosz Királyság tartományai között Nyugat-Poroszország, Kelet-Poroszország és Posen nem tartozott hozzá. A Bund (szövetség) területét 1815-ben 630 100 km²-re, a lakosság számát pedig 29 168 500 főre, 1864-ben pedig 46 059 329 főre becsülték, és ebből körülbelül 37 millió német ajkú volt. A szövetség ügyeit a szövetségi gyűlés, az ún. Bundestag intézte, amelynek székhelye Frankfurt am Mainban volt és az egyes államok megbízottjaiból alakult, Ausztria elnöklete alatt.

A szövetség az 1848-as népek tavasza hatására felbomlott, és a helyét a frankfurti nemzetgyűlés vette át, amely azonban nem rendelkezett hadsereggel és nemzetközi elismertséggel, és miután IV. Frigyes Vilmos porosz király elutasította a neki felajánlott császári címet, a katonaság szétkergette azt. A szövetség 1850-ben alakult újjá, és működését egészen 1866-ig folytatta, amikor a porosz–osztrák háborúban elszenvedett osztrák katonai vereség és a prágai békeszerződés megkötése után az Osztrák Császárság kiszorult a szövetségből, amely Északnémet Szövetséggé alakult, immár Poroszország irányítása alatt.

Nagyítás

A Német Szövetség uralkodóinak frankfurti találkozója 1863-ban. Balról jobbra középen, világos egyenruhában II. Miksa bajor király és I. Ferenc József osztrák császár, jobbra mellette V. György hannoveri király.
Jobbról a második III. Lajos hesseni és rajnai nagyherceg, a harmadik II. Péter oldenburgi nagyherceg, az ötödik I. Frigyes badeni nagyherceg, a hetedik I. Vilmos württembergi király.
Balról az első II. Ernő szász–coburg és gothai herceg, a hetedik Károly Sándor szász–weimar–eisenachi nagyherceg, majd I. János, Szászország királya

A Német Szövetség államai

Osztrák Császárság – a Magyar Királyság (Erdéllyel és Horvátországgal együtt), a Lombard–Velencei Királyság, Bukovina, Dalmácia és Galícia kivételével
Porosz Királyság – Kelet-Poroszország és Posen kivételével
Bajor Királyság
Szász Királyság
Hannoveri Királyság
Württembergi Királyság
Badeni Nagyhercegség
Hesseni Nagyhercegség
Luxemburgi Nagyhercegség
Mecklenburg–Schwerini Nagyhercegség
Mecklenburg–Strelitzi Nagyhercegség
Szász–Weimar–Eisenachi Nagyhercegség
Oldenburgi Nagyhercegség
Hesseni Választófejedelemség
Holsteini Hercegség
Nassaui Hercegség
Braunschweigi Hercegség
Szász–Lauenburgi Hercegség
Szász–Hildburghauseni Hercegség (1826-ig)^{[m 1]}
Szász–Altenburgi Hercegség (1826-tól)^{[m 2]}
Szász–Coburg–Saalfeldi Hercegség (1825-ig)^{[m 3]}
Szász–Gotha–Altenburgi Hercegség (1826-ig)^{[m 4]}
Szász–Coburg–Gotha Hercegség (1826-tól)^{[m 5]}
Szász–Meiningeni Hercegség
Anhalt–Kötheni Hercegség (1847-ig)^{[m 6]}
Anhalt–Bernburgi Hercegség (1863-ig)^{[m 7]}
Anhalt–Dessaui Hercegség (1863-ig)^{[m 8]}
Anhalti Hercegség (1863-tól)^{[m 9]}
Hohenzollern–Sigmaringeni Fejedelemség
Hohenzollern–Hechingeni Fejedelemség
Liechtensteini Fejedelemség
Lippei Fejedelemség
Schaumburg–Lippei Fejedelemség
Schwarzburg–Sondershauseni Fejedelemség
Schwarzburg–Rudolstadti Fejedelemség
Reussi Fejedelemség (idősebb vonal)
Reussi Fejedelemség (ifjabb vonal)
Waldeck–Pyrmonti Fejedelemség
Limburgi Hercegség (1839-től)^{[m 10]}
Hessen–Homburgi Tartománygrófság
Bréma Szabad Hanza-város
Hamburg Szabad és Hanza-város
Lübeck Szabad és Hanza-város
Frankfurt Szabad Város

Jegyzetek

↑ A Wettin-ház szász-gotha-altenburgi ágának kihalása után I. Frigyes Ágost szász király újra felosztotta a szász hercegségeket. Szász-Hildburghausen területét Szász-Meiningen és az újonnan létrehozott Szász–Coburg–Gotha kapta, Frigyes herceg pedig a szász-altenburgi hercegi címet kapta.
↑ Szász-Altenburg Szász-Gotha-Altenburg feldarabolásából jött létre, a hercegi címet pedig Szász-Hildburghausen hercege kapta.
↑ Szász-Coburg-Saalfeld területét Szász-Meiningen és az újonnan létrehozott Szász-Coburg-Gotha kapta.
↑ Szász-Gotha-Altenburg területét az újonnan létrehozott Szász-Altenburg és Szász-Coburg-Gotha között osztották fel.
↑ Szász-Coburg-Gothai Hercegséget Szász-Coburg-Saalfeld és Szász-Gotha-Altenburg területéből hozták létre.
↑ Henrik herceg 1847-es halálával az Ascani-ház anhalt-kötheni ága kihalt. A hercegi cím IV. Lipót anhalt-dessaui hercegre szállt, aki 1853-ban létrehozta az Anhalt-Dessau-Kötheni Hercegséget.
↑ Sándor Károly herceg 1863-as halálával az Ascani-ház anhalt-bernburgi ága kihalt. A hercegi cím IV. Lipót anhalt-dessau-kötheni hercegre szállt, aki így újra egyesítette Anhaltot.
↑ 1853-tól Anhalt–Dessau–Kötheni Hercegség. 1863-ban Anhalt–Dessauval egyesül.
↑ 1863-ban Anhalt–Köthen, Anhalt–Bernburg és Anhalt–Dessau egyesülésével jön létre.
↑ 1839-ben a belga szabadságharcot lezáró londoni egyezmény értelmében Luxemburg nyugati részét az újonnan alapított Belga Királysághoz csatolták. A Német Szövetség kárpótlásul a Hollandia keleti részéből létrehozott Limburgi Hercegséget kapta.

Források

A Pallas nagy lexikona
Dr. Gönczi Katalin, Dr. Horváth Pál, Dr. Révész, Dr. Stipta István, Dr. Zlinszky János: Egyetemes Jogtörténet I., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009, ISBN 978-963-19-4572-0, 367–369. o.
Mezey Barna: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet, Osiris Kiadó, 2003, ISBN 963-389-305-4, 286–290. o.
Takács Tibor: A modern állam és jog történeti alapjai, Bíbor Kiadó, 2002, ISSN 1589-0007, 21–24. o.

Kapcsolódó szócikkek

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Németország-portál
Történelemportál

[1] A Wettin-ház szász-gotha-altenburgi ágának kihalása után I. Frigyes Ágost szász király újra felosztotta a szász hercegségeket. Szász-Hildburghausen területét Szász-Meiningen és az újonnan létrehozott Szász–Coburg–Gotha kapta, Frigyes herceg pedig a szász-altenburgi hercegi címet kapta.

[2] Szász-Altenburg Szász-Gotha-Altenburg feldarabolásából jött létre, a hercegi címet pedig Szász-Hildburghausen hercege kapta.

[3] Szász-Coburg-Saalfeld területét Szász-Meiningen és az újonnan létrehozott Szász-Coburg-Gotha kapta.

[4] Szász-Gotha-Altenburg területét az újonnan létrehozott Szász-Altenburg és Szász-Coburg-Gotha között osztották fel.

[5] Szász-Coburg-Gothai Hercegséget Szász-Coburg-Saalfeld és Szász-Gotha-Altenburg területéből hozták létre.

[6] Henrik herceg 1847-es halálával az Ascani-ház anhalt-kötheni ága kihalt. A hercegi cím IV. Lipót anhalt-dessaui hercegre szállt, aki 1853-ban létrehozta az Anhalt-Dessau-Kötheni Hercegséget.

[7] Sándor Károly herceg 1863-as halálával az Ascani-ház anhalt-bernburgi ága kihalt. A hercegi cím IV. Lipót anhalt-dessau-kötheni hercegre szállt, aki így újra egyesítette Anhaltot.

[8] 1853-tól Anhalt–Dessau–Kötheni Hercegség. 1863-ban Anhalt–Dessauval egyesül.

[9] 1863-ban Anhalt–Köthen, Anhalt–Bernburg és Anhalt–Dessau egyesülésével jön létre.

[10] 1839-ben a belga szabadságharcot lezáró londoni egyezmény értelmében Luxemburg nyugati részét az újonnan alapított Belga Királysághoz csatolták. A Német Szövetség kárpótlásul a Hollandia keleti részéből létrehozott Limburgi Hercegséget kapta.

[m 1]

[m 2]

[m 3]

[m 4]

[m 5]

[m 6]

[m 7]

[m 8]

[m 9]

[m 10]