Ugrás a tartalomhoz

Híres gyémántok listája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ezen az oldalon a világszerte híres gyémántokat láthatod, táblázatba rendezve. (A szürke háttér a csiszolatlan köveket jelöli, ezekből várhatóan több kisebb követ csiszolnak majd.)

Neve Felfedezés éve Tömeg (karát) Színe, csiszolása Származási helye Megjegyzések
? 2024 2492 csiszolatlan Botswana A Lucara Diamond cég tulajdonában lévő Karowe bányában találták.[1]
Lesotho Promise 2006 603 színtelen, csiszolatlan Lesotho várhatóan több kisebb követ csiszolnak belőle
Golden Jubilee 1985 545,67 sárgás-barna, rozetta Dél-afrikai Köztársaság (Premier Mine)
Cullinan I
(Great Star of Africa)
Afrika nagy csillaga
1905 530,2 fehér, briliáns Dél-afrikai Köztársaság (Premier Mine) 1905. január 25-én. A Premier mine yellow ground-jában találták meg. Nevét a bányalapítótól Thomas Cullinanről kapta. Afrika nagy csillagának vagy Premier-gyémántnak is hívják. Az elsőrendű minőségű, tiszta fehér kő tömege nyers állapotban 3106 karát volt. Belsejében csak nagyon kevés gyenge zárvány található. A határlapok alapján megállapították, hogy a kő nem volt egész kristály, hanem csak hasadási darab. A követ Transvaal kormányzósága vette meg és 1907-ben VII. Eduárd brit királynak ajándékozta, aki Amszterdamban lecsiszoltatta. A követ először három részre hasították, majd 9 nagyobb és 96 kisebb briliánst csiszoltak belőle. A legnagyobb darab pendeloque, cseppforma, 530,2 karát, a második hosszúkás, négyszög alakú briliáns, 317,4 karát, a harmadik szintén pendeloque, 94,45 karát. A többi hat súlya: 63,65, 18,85, 11,55, 8,80, 6,80 és 4,40 karát. A 96 kisebb briliáns összesen 7,55 karát. A legnagyobb kő a királyi jogart, a második a koronát díszíti, a harmadikat és negyediket pedig a királynői koronába foglalták.
Incomparable 1970-es évek 407,48 színtelen, háromszögletű briliáns Dél-afrikai Köztársaság (Premier Mine)
Nizam, ? 340 színtelen, mandula India (Kollur)
Cullinan II
(Lesser Star of Africa)
Afrika kis csillaga
1905 317,4 fehér, briliáns Dél-afrikai Köztársaság (Premier Mine) a brit koronaékszerek része
Spirit of de Grisogono ? 312,24 fekete, briliáns Közép-afrikai Köztársaság a legnagyobb fekete kő
Stewart 1872 296 sárga, briliáns Dél-afrikai Köztársaság
Centenary 1986 273,85 színtelen, briliáns Dél-afrikai Köztársaság (Premier Mine)
Oppenheimer 1964 253,7 sárga, csiszolatlan Dél-afrikai Köztársaság (Kimberley Mine)
Jubilee
vagy Reitz
1895 245,35 színtelen, párna alakú Dél-afrikai Köztársaság (Jagersfontaein Mine) A teljesen hibátlan kő nyersen 650,80 karátot nyomott. Alakja ellapult oktaéder volt. A követ először Oranje állam elnökének a nevéről Reitz-gyémántnak nevezték, később Viktória brit királynő jubileuma alkalmából a Jubileum nevet kapta. Mindössze két követ csiszoltak belőle, egy 245,35 karátos, tökéletes briliánst és egy 13,34 karátos pendeloqueot.
De Beers 1888 234,5 színtelen, briliáns Dél-afrikai Köztársaság
Millennium Star 1990 203,04 színtelen, csepp Kongói Demokratikus Köztársaság
Orlov 1772 199,6 színtelen-kékeszöld, briliáns India (Golkonda) Az Orlov az egyik legtisztább elsőrendű kő, egész halvány, kékeszöld árnyalattal. Csiszolási alakja régi hindu eredetű, alsó lapja természetes hasadási lap. Méretei: 35 mm hosszúság, 31 mm szélesség és 22 mm magasság. Tömege 199.6 karát. A gyémántot Orlov herceg állítólag egy perzsa kereskedőtől vette, 1772-ben II. Katalin orosz cárnőnek ajándékozta; így került az orosz állami kincsek közé, ahol a jogart díszítette.
Imperial ? 184,5 színtelen, briliáns ?
Jacob 1891 184,5 színtelen, briliáns Dél-afrikai Köztársaság
Darya-ye Noor ? 182 rózsaszín, briliáns India (Golkonda) az iráni koronaékszerek része
Regent
vagy Pitt
1698 140,64 fehér-halvány kék, párna alakú India (Golkonda) Eredetileg 410 karátot (nem metrikus) nyomott volna, s 1701-ben találták a Kistnah folyó mellett lévő Parteal közelében. A világ egyik legszebben megmunkált, legtisztább és legcsillogóbb gyémántjának tartják. Egyike az utolsó Indiában talált nagy köveknek.

A sorsáról kalandokban bővelkedő legenda szól, mely a következőket állítja: 1701-ben találta egy rabszolga a Parteal bányában. Hogy ellophassa a hatalmas drágakövet, megsebesítette magát, és a zsákmányt a sebbe rejtve csempészte ki. Egy angol tengerésznek ajánlotta fel, hogy az cserébe a hajóval elvigye, ezáltal megszabadítva őt fogságából, aki azonban nem tartotta be a szavát: meggyilkolta a rabszolgát. Bombayban a követ 5000 fontért eladta egy helyi kereskedőnek. A kapott összegnek gyorsan a nyakára hágott, később viszont a lelkiismerete nem hagyta nyugodni, ezért felakasztotta magát.

A történet további része már hiteles: Az indiai kereskedő 1702-ben 100 000 fontért adta tovább a követ Thomas Pittnek, Madras kormányzójának, akiről a gyémánt a nevét kapta. Ő az értékes gyémántot Angliába küldte, ahol 140,5 karátos briliánst csiszoltak belőle. A megmunkálás során maradt kisebb darabok közül néhány Nagy Péter cár tulajdonába került. Orléans-i II. Fülöp, Franciaország régense 1717-ben megvásárolta a követ 650 000 fontért, ekkortól nevezik Régens Gyémántnak. Ettől kezdve története szorosan összekapcsolódik a francia uralkodókkal, XV. Lajos 1722-es koronázásakor már a francia koronát ékesítette. Később kivették onnan, és a királyok önállóan ékszerként viselték.

1792-ben a francia forradalom alatt ellopták. A királyi udvarba érkezett névtelen levél alapján találták meg, egyes források szerint a Champs-Élysées fasorában elásva, mások szerint viszont egy padláson.

1797-ben Bonaparte Napóleon tábornok pénzügyi gondjainak enyhítése érdekében elzálogosította, 1804-es császári koronázásakor viszont már a díszkardja markolatát ékesítette. 1825-től újra a koronára került, majd újabb 2 évtizeddel később III. Napóleon az Eugénia császárné számára készített nyakékbe tetette. 1887-ben a francia koronázási ékszerek nagy részét elárverezték, de a Régenst megőrizték és a Louvre kincsei között állították ki. A második világháború alatt, a német megszállás során néhány évre a chambord-i kastélyba került, azóta viszont ismét a Louvre-ban látható.

Firenze
vagy Toszkán
? 137,27 sárga, briliáns India
Premier Rose 1978 137,02 színtelen, csepp Dél-afrikai Köztársaság (Premier Mine)
Tiffany Yellow 1878 128,54 sárga, briliáns Dél-afrikai Köztársaság (Kimberley Mine)
Star of the South
Dél csillaga
1853 125,5 színtelen, briliáns Brazília
Koh-i-Noor ? 105 fehér, briliáns India (Golkonda) Nem teljesen első vizű kő, színe kissé zöldes. Különböző indiai fejedelmek birtokában volt, ma a brit koronaékszerek közt őrzik. Eredeti alakja hindu csiszolású, kissé szabálytalan rozetta volt. 1739-ben a perzsa sah szerezte meg, és ő nevezte el Koh-i-noornak (jelentése: „a fény hegye”). Miután a Brit Kelet-indiai Társaság tulajdonába került, 1850-ben Viktória királynőnek ajándékozták. 1852-ben Amszterdamban alacsony briliáns formára csiszolták. A brit koronaékszerek része. Eredeti formájában 181 karát tömegű volt.
Deepdene ? 104,52 sárga, csepp Dél-afrikai Köztársaság (Premier Mine)
Great Chrisanthemum
Nagy krizantém
1963 104,15 narancssárga-barna, csepp Dél-afrikai Köztársaság
Ashberg ? 102,48 borostyán-sárga, párna alakú Dél-afrikai Köztársaság az orosz koronaékszerek része
Allnatt 1950-es évek 101,29 sárga, párna alakú Dél-afrikai Köztársaság
Shah
Sah
1450 90 színtelen, briliáns India (Golkonda) Három lapján vésett perzsa írás van. Színe fehér, egy felszíni rétegben gyenge sárgásbarna árnyalattal. Ez a kő is először indiai, majd perzsa fejedelmek tulajdona volt, később Oroszországba került.
Spoonmaker's ? 86 fehér, csepp India a török koronaékszerek része
Nassak ? 78 színtelen, briliáns India
Taylor-Burton 1966 68,09 színtelen, csepp Dél-afrikai Köztársaság (Premier Mine) Richard Burton eljegyzései ajándéka volt Elizabeth Taylornak (erre utal neve is)
Nur-Ul-Ain ? 60 halvány rózsaszín, briliáns India (Golkonda)
Steinmetz Pink ? 59,6 rózsaszín, briliáns ? a legnagyobb rózsaszín kő
Sancy ? 55,23 halvány sárga, csepp India (Golkonda)
Empress Eugenie
Eugénia császárné
? 51 színtelen, briliáns India
Dresden White
Drezdai briliáns
? 49,7 fehér, briliáns India
Hope 1812 45,52 sötétszürke-kék, briliáns India (Kollur)
Dresden Green
Drezdai zöld briliáns
1722 41 zöld, briliáns ?
Jones
vagy Horseshoe
1928 38,48 kék-fehér, csiszolatlan Nyugat-Virginia a legnagyobb észak-amerikai mosással talált gyémánt
Amsterdam ? 33,74 fekete, csepp ?
Wittelsbach–Graff ? 35,56 (újracsiszolás után 31,06) kék ? A Wittelsbach-ház 1722-ben, házassági hozományként jutott hozzá.
Heart of Eternity 2000 27,64 kék, szív Dél-afrikai Köztársaság (Premier Mine) a legnagyobb megtalált kék színű kő
Uncle Sam 1924 12,42 sárga, smaragd Amerikai Egyesült Államok
Pumpkin
Tök
1997 5,54 narancssárga, párna alakú Közép-afrikai Köztársaság a legnagyobb narancssárga színű gyémánt
Ocean Dream ? 5,51 sötétkék-zöld, háromszögletű briliáns Közép-afrikai Köztársaság az egyetlen sötétkék-zöld színű gyémánt
Moussaieff Red 1990-es évek 5,11 vörös, háromszögletű briliáns Brazília a legnagyobb megtalált vörös színű kő

Az Észak-Amerikában talált gyémántok rekordere 2018-ig egy 187,7 karátos kő volt, amelyet a Rio Tinto vállalat talált. 2018 decemberében az újságok arról számoltak be, hogy a Dominion Diamond Mines vállalat Diavik Diamond Mine nevű, Kanada északnyugati részén fekvő bányájából egy nagyjából 3 x 5 centiméteres, 552 karátos kő került elő. A cég közölte, hogy rekorder gyémántot csak megmunkálás után adják el.[2]


Kapcsolódó lapok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Dudichné Dr. Vendl Mária, Koch Sándor - A drágakövek, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1935
  • Koch Sándor-Sztrókay Kálmán - Ásványtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994
  • Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia - Ásványok, Magyar Könyvklub, Budapest, 1992
  • Oberfrank Ferenc – Rékai Jenő: Drágakövek – Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993.
  • Wermusch, Günther: A gyémánt története – Kossuth Könyvkiadó, 1987.