Ugrás a tartalomhoz

Turócliget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Háj (okres Turčianske Teplice) szócikkből átirányítva)
Turócliget (Háj)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásStubnyafürdői
Rangközség
Első írásos említés1264
PolgármesterErika Herčúthová
Irányítószám039 01
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámTR
Népesség
Teljes népesség462 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság509 m
Terület9,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 51′ 49″, k. h. 18° 53′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 49″, k. h. 18° 53′ 11″
Turócliget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Turócliget témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turócliget (1899-ig Háj, szlovákul Háj) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Turócszentmártontól 29 km-re délre, Stubnyafürdőtől 1 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai község területén már a hallstatt-korban is éltek emberek. Hamvasztásos temetőjüket és a későbbi időből a puhói kultúra településének nyomait találták itt meg.

A mai települést 1264-ben „Hai” alakban említik először. Magyar neve a szlovák háj (= liget) főnév tükörfordítása. 1277-ben „Gay”, „Goy”, 1281-ben „Gay”, 1340-ben „Gay alias Hay” néven említik, ekkor a birtokot Mocsko comes szerezte meg. 1489-ben „Gay a. n. Hay” megnevezéssel találjuk. A település uradalmi központ, a Háji család birtoka, melyhez még három másik falu tartozott. A birtokos Háji család 1493-ban kihalt. 1496-ban a falu határában halastó volt és később sörfőzde is működött itt. Az uradalom 1532-ben Körmöcbánya város tulajdona lett. A falu bíráját 1544-ben említik; ebben az évben a falu 11 háztartással rendelkezett. 1715-ben 22 volt a háztartások száma. 1785-ben 83 házában 464 lakos élt. 1786-ban „Haj” néven szerepel a korabeli forrásokban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HAJ. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura Körmöcz Bánya Városa, lakosai lutheránusok, és kevés katolikusok, fekszik Mosótzhoz 1 órányira, mint hogy igen tavas a’ környéke egésségtelen is, van mésznek való köve, határbéli földgye termékeny, és más javai is vagynak.[2]

1828-ban 92 háza és 637 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, fuvarozással, kőműves és ácsmunkákkal foglalkoztak. Határában mészkövet bányásztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Háj, tót falu, Thurócz vmegyében: 124 kath., 513 evang. lak., kath. és evang. paroch. templomokkal. A beszterczebányai és körmöczi országutak itt jőnek öszve. Határja nagy; erdeje szép; legelője, mészégetése van; az urasági tehenészet nevezetes: a Szomolicza patakjában pedig, melly itt malmokat hajt, pisztrángokat halásznak. F. u. Körmöcz városa. Ut. p. Rudno.[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 588, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 485 lakosából 481 szlovák volt.

2011-ben 464 lakosából 449 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1454-ben épült, eredetileg gótikus stílusú volt. A 17. század elején, majd 1671-ben és 1720-ban átépítették. Berendezése 17.–18. századi. Egy késő gótikus Madonna szobra a Turócszentmártoni múzeumba került.
  • A plébánia épülete 1764-ben épült barokk stílusban.
  • Evangélikus temploma 1819 és 1821 között épült barokk-klasszicista stílusban.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]