Gorzó
| Gorzó (Gruzovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1453 |
| Polgármester | Martin Petík |
| Irányítószám | 067 22 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 132 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 30 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 178 m |
| Terület | 4,09 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 58′ 27″, k. h. 21° 51′ 51″48.974167°N 21.864167°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 27″, k. h. 21° 51′ 51″48.974167°N 21.864167°E | |
| Gorzó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gorzó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Gorzó (1899-ig Grozócz, szlovákul: Gruzovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Homonnától 5 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést a 14. században a német jog alapján alapították, 1453-ban említik először. Ekkor a homonnai uradalom része volt, Drugeth György és Antal tulajdonában állt. Később a Wandernath, Sennyey, Szirmay és Andrássy családok birtoka.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GROZÓTZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura G. Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Homona Bresztohoz 1/2 órányira, hegyes, és agyagos határja három nyomásbéli, zabot, és krompélyt leginkább terem, erdője bikkes, szőleje nints.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Grugócz, tót falu, Zemplén vmegyében, Göröginye fil. 76 romai, 70 g. kath., 9 zsidó lak., 392 h. szántófölddel. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. N. Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Gorzó, azelőtt Grozócz. Tót kisközség. Csak 17 háza és 114 lakosa van, kiknek nagyobb része római katholikus. Postája Göröginye, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban került a 'Sennyeyek s a Szirmayak birtokába. Ezidőszerint nincs nagyobb birtokosa. Templom sincs a községben.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 100, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 123 szlovák lakosa volt.
2011-ben 123 szlovák lakta.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. május 23.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
A Homonnai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
