Ugrás a tartalomhoz

Forrópont

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Forrópontos vulkanizmus szócikkből átirányítva)

A forrópontok (vagy forrófoltok, angolul: hot-spot) a litoszféra olyan pontjai, amelyek az aktív peremszegélyektől távol, köpenyhőoszlopok (köpenycsóvák) fölött helyezkednek el. Ezeken a pontokon gyakran a földköpeny aljából származó, a köpenyhőoszlopokban(wd) felfelé áramló magma áttör a kérgen, és forrópontos vulkánosság során tör a felszínre. Jellegében hasonló a finális vulkanizmushoz, de kisebb intenzitású, a földkérget nem darabolja fel.

Keletkezésük

[szerkesztés]

Mérések és számítások során bebizonyították, hogy ha a köpeny hőmérséklete 150-200 °C-kal megnő, a keletkező magma mennyisége is nagyobb lesz. Ennek a folyamatnak fontos szerepe lehet a felettes litoszféralemez elvékonyodásában és széthasadásában. Ilyen hőmérsékleteket napjainkban a köpeny mélyebb részeiből felfele áramló köpenyhőoszlopok (vagy köpenycsóvák) okoznak. Az ilyen szétterülő köpenytartományokat nevezik forrópontoknak. A felszínen a földkéreg kidudorodása jelzi helyüket, illetve abban az esetben, amikor teljesen áttörik azt, forrópontos vulkanizmusról beszélünk.

A forrópontok óceáni és kontinentális kőzetlemezek belseje alatt, valamint hasadékvölgyek alatt egyaránt előfordulhatnak.

Óceáni lemezek forrópontjai

[szerkesztés]
Forrópontos szigetsorok keletkezése

A forrópontok nagyobb része – mintegy 50 – óceáni kőzetlemezeken belül működik, illetve működött az elmúlt tízmillió évben. Ezek az óceáni lemez felszínén ritkábban korlátozott kiterjedésben, egy-egy sziget formájában, gyakrabban – a kőzetlemez mozgása miatt – szigetek láncolataként jelennek meg (például Hawaii esetében). A vulkáni működés termékei a tholeites bazaltok az úgynevezett OIB-bazaltok (ocean island basalt, azaz óceán-szigeti bazalt). Az OIB-szigetvulkánok csendesek: működésüket a lávaömlések jellemzik (effúziós vulkánok); robbanásos kitöréseik nem jellemzőek (leginkább csak hosszú szünet után fordulhatnak elő).

Kontinentális lemezek forró pontjai

[szerkesztés]

A forrópontokból kontinentális kőzetlemezen belül mintegy 40-et tartanak számon. Az ilyen forró foltok által táplált vulkáni tevékenység kapcsolódhat kontinensszétszakadáshoz. Működésük eredményei platóbazaltok megjelenése. A kontinentális forrópontok bazaltja általában az OIB-hez hasonló, azaz inkompatibilis nyomelemekben gazdag.

Forrópontok hasadékvölgyek alatt

[szerkesztés]

A hasadékvölgyek alatt található forrópontok (számuk 15) eredetüket tekintve nem különböznek az előzőektől, nagy szerepük volt azonban a kontinensek szétválásában. E folyamat fő oka, miszerint a felnyomuló köpenydudor nemcsak a hőmérsékletet, de a kőzetlemezt is megemeli. Ilyenkor keletkezhetnek a nagy bazaltplatók; a számítások szerint a széthasadás geológiailag rövid folyamatában akár 10 millió km³ vulkáni anyag is a felszínre ömölhet.

Forrópontok listája

[szerkesztés]
Az ismertebb forró pontok helye
A forró pontok elhelyezkedése

Eurázsiai-lemez

[szerkesztés]

Afrikai-lemez

[szerkesztés]

Antarktiszi-lemez

[szerkesztés]

Dél-Amerikai-lemez

[szerkesztés]

Észak-Amerikai-lemez

[szerkesztés]

Ausztrál-lemez

[szerkesztés]

Nazca-lemez

[szerkesztés]

Csendes-óceáni-lemez

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Báldi Tamás: Általános földtan, egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997
  • Karátson Dávid: Vulkanológia I., egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Forrópont&oldid=27610407”