Ugrás a tartalomhoz

Dárfúr forrópont

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Deriba-kaldera belső területe. A forrópont legutóbbi vulkanizmusa itt történt.

A Dárfúr forrópont egy köpenyfeláramlási zóna a szudáni Dárfúr régióban. Egyike a néhány szárazföld alatti forrópontnak. A feláramlás létrehozta kiemelkedés okán ismerik Dárfúr dómként is. G. Franz és D. Pudlo szerint ez a terület a szubkontinentális forró pontok kutatásában jelentős szerepet játszhat. Sajnos a kutatómunkát rendkívüli módon megnehezíti a térség politika-etnikai instabilitása.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A forrópont Szudán délnyugati részén található, itt a köpenyfeláramlás miatt nagyjából 800—1200 méteres kiemelkedés jött létre, amit Dárfúr dómnak is neveznek. A központi részen található a Marra-hegység, amit a forróponti vulkanizmus hozott létre. Ez egyben a terület legöregebb része.

A dóm, és egyben Szudán legmagasabb pontja a Deriba-kráter a maga 3042 méteres magasságával.

A forrópont felett több vulkáni mező található egy megközelítőleg 400×100 km nagyságú, ÉK-DNy irányú hegységrendszerben. A terület több okból is nehezen megközelíthető, ezért kevéssé kutatott, így geológiailag keveset tudunk róla.

Története[szerkesztés]

A kálium-argon kormeghatározás alapján a forrópont mintegy 36 millió éve jött létre, a jelenleg Dzsebel Marra néven ismert terület kialakulásával. A legelső vulkáni nyomokat a Dzsebel Kussa környékén találjuk, ezek még nem klasszikus vulkáni kiömlések.

Nagyjából 29 millió évvel ezelőtt kezdődtek Tawilától nyugat-délnyugati irányban a bazaltömlések. Ez a periódus majdnem tízmillió évig tartott, ezután áthelyeződött az aktivitás északnyugatra, a Tagabo-hegység területére.

Eközben elkezdett kiemelkedni a Marra-hegység is, ahol a mai napig tartó vulkanizmus észlelhető. A Tagabo-hegységi vulkanizmus után pár millió éves nyugalom következett, majd a vulkanizmus továbbhaladt és a Meidob-hegységet is elkezdte kiemelni. A Dárfúr dómon belül tehát három vulkáni terület található:

  1. Tagabo-hegység;
  2. Meidob-hegység;
  3. Marra-hegység.

A két utóbbin a mai napig tapasztalható aktivitás, az utolsó kitörés mintegy 3500 éve történt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • G. Franz, D. Pudlo, G. Urlacher, U. Haussmann, A. Boven, K. Wemmer (1994. október). „The Darfur Dome, western Sudan: the product of a subcontinental mantle plume”. Geologische Rundschau 83, 614—623. o, Kiadó: Springer Verlag. DOI:10.1007/BF01083232.