Gough forrópont

A Gough forrópont az Atlanti-óceán déli medencéjében található, a nevét is adó Gough-sziget közelében. A forrópont két társával az Afrika alatti óriás áramlás mellékáramlása lehet. Kialakulása a kora kréta időszakra tehető, vélelmezhető, hogy kapcsolatban van Dél-Amerika és Afrika elválásának kezdetével. A jelenlegi helyzete alapján felelős a Tristan da Cunha és a Gough szigetek aktív vulkanizmusáért.
Története
[szerkesztés]A forrópont nagyjából 132 millió évvel ezelőtt alakult ki, a kréta időszakban. Ez egybeesik a dél-amerikai és az afrikai kontinens elválásának kezdetével, így valószínűsíthető, hogy a forrópont szoros kapcsolatban van a kontinensek létrejöttével. Egyes hipotézisek szerint a divergens lemezszegélyek kezdeti szakasza a köpenyfeláramlásokhoz kapcsolódik, amit e forrópont tanulmányozása is segíthet megérteni és alátámasztani.
Maga a forrópont nagyjából egyidős két igen közeli másik köpenyfeláramlással. A forrása az afrikai lemez alatti szupercsóva szomszédságában van, ezért feltehetően annak egy leágazásaként alakult ki. A forrópont szomszédos a Jean Charcot tengeri hegységgel, amit szintén egy köpenyfeláramlás hozott létre, ezért a kutatók bizonyítottnak látják a kettejük közös eredetét. Alátámasztja mindezt a geokémiai azonosságuk is, ami alapján a két terület valószínűleg egyetlen egység volt, csak a lemezmozgások hatására vált ketté.
Hasonló a helyzet a Tristan forróponttal való kapcsolatában is. Szintén hasonló a geokémiai szerkezetük, ráadásul a két terület szoros párhuzamossággal halad, beleértve a kitörések idejét is.
A forrópont jelenleg ugyan nem mutat aktivitást, de kitörése bármikor lehetséges, mivel párja utoljára 1961-ben tört ki.
Források
[szerkesztés]- Homrighausen S, Hoernle K, Hauff F, Hoyer PA, Haase KM, Geissler WH, Geldmacher J. (2023. július 3.). „Evidence for compositionally distinct upper mantle plumelets since the early history of the Tristan-Gough hotspot.”. Nature Communications 14 (1). DOI:10.1038/s41467-023-39585-0. PMID 37400438.
- Kaj Hoernle, Joana Rohde, Folkmar Hauff, Dieter Garbe-Schonberg, Stephan Homrighausen, Reinhard WernerJason, P. Morgan (2015. július 27.). „How and when plume zonation appeared during the 132 Myr evolution of the Tristan Hotspot”. Nature Communications 6 (1). DOI:10.1038/ncomms8799.