Felhőoszlop hadművelet
Felhőoszlop hadművelet | |||
Arab–izraeli konfliktus | |||
A gázai-övezet és elhelyezkedése Izraelhez viszonyítva | |||
Dátum | 2012. november 14. – november 21. | ||
Helyszín | Gázai övezet | ||
Casus belli | A Gázai övezetből Izrael ellen indított folyamatos rakétatámadások | ||
Eredmény | tűzszünet, mindkét fél győztesnek nyilvánította magát. | ||
Harcoló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Haderők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
8 személyt kivégzett a Hamász kémkedés vádjával. | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felhőoszlop hadművelet témájú médiaállományokat. |
A Felhőoszlop hadműveletet (héberül: עמוד ענן, Amúd Anán) 2012. november 14-én indította az Izraeli Légierő Hamász célpontok ellen, a Gázai övezet területén. A katonai akcióval a térségből induló rakétatámadások megszüntetését tervezik, melyek Izrael déli területeit sújtják. 2012 januárja óta több mint 800 rakétát lőttek ki palesztin fegyveresek izraeli célpontok ellen.[3]
Előzmények
[szerkesztés]2012 novemberének elején több kisebb összecsapásra is sor került a gázai-övezet térségében, palesztin fegyveresek és izraeli katonák között. November 5-én izraeli katonák lelőttek egy 20 éves palesztin férfit, majd három nappal később egy 13 éves kisfiú halt meg egy határ menti összecsapásban, mikor egy helikopterről érkező géppuskatűz eltalálta.[4] Erre válaszul másnap palesztin fegyveresek robbantásos merényletet hajtottak végre a határ izraeli oldalán, négy katonát megsebesítve.[5]
A palesztin fegyveresek november folyamán több mint 100 Kasszám rakétát lőttek ki dél-izraeli célpontokra. November 10-én egy páncéltörő rakétát lőttek ki egy AIL Storm izraeli katonai terepjáróra, mind a négy benne utazó katonát megsebesítve, egyiküket életveszélyesen.[6] A légierő erre válaszul Hamász célpontokat bombázott le az övezetben, négy palesztin halálát okozva.
A folytatódó rakétatámadásokban több izraeli civil is megsebesült, Beér-Seva polgármestere pedig kénytelen volt tanítási szünetet elrendelni a gyerekek épségére való tekintettel.[7] Néhány nappal a hadművelet megindítása előtt Benjámín Netanjáhú miniszterelnök és Ehúd Bárák védelmi miniszter is sajtóközleményben fejezték ki egy esetleges Gáza elleni megtorló akció lehetőségét.[8]
A hadművelet
[szerkesztés]A "Felhőoszlop" kódnevű hadműveletet november 14-én, helyi idő szerint 16 órakor indították meg, egy célzott légitámadással, melynek során egy katonai repülő rakétatámadást hajtott végre a személygépkocsi ellen, melyben a Hamász katonai szárnyának parancsnoka, Ahmed Dzsabari utazott (Az izraeli védelmi minisztérium őt tekintette fő felelősnek a rakétatámadásokért). A katonai vezető testőrével együtt azonnal életét vesztette.[9] Rögtön a támadást követően a légierő 20 Hamász célpontot bombázott le.[10]
November 15-re virradólag az izraeli légierő több mint 100 célpont ellen hajtott végre légitámadást, 13 palesztin halálát okozva (köztük öt fegyveresét) és 115-öt megsebesítve. Válaszul a Hamász is legkevesebb 100 Kasszám és Grad rakétát lőtt ki izraeli célpontok ellen, melyek egy részét a Beér-Seva melletti Vaskupola elnevezésű rakétavédelmi rendszer megsemmisítette, jelentős részük azonban az ország déli részén becsapódott, három civil - két nő és egy férfi - halálát okozva.[11] További 70 fő megsebesült, köztük három katona is.
Ugyanaznap egy iráni gyártmányú Fadzsr-5 rakéta csapódott be Tel-Aviv déli elővárosában is, de nem okozott kárt (a város területét 1991, az Öbölháború óta nem érte rakétatámadás), egy másik rakéta pedig a város mellett csapódott a tengerbe. Beni Ganc, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke engedélyezte a hadsereg előkészítését egy esetleges szárazföldi hadművelethez és megkezdték a tartalékosok korlátozott mozgósítását is.[12]
Időközben megtartották Ahmed Dzsabari temetését Gáza városban. A ceremónián részt vevő tömeg Izrael-ellenes jelszavakat skandált és bosszúra szólított fel, néhány fegyveres pedig lövéseket adott le a levegőbe. Magas rangú Hamász vezetők azonban nem voltak jelen.[12]
November 16-ra virradólag Izrael további 150 célpontot bombázott le a gázai-övezet területén, a halottak száma 20 fölé nőtt. Hisám Kandil egyiptomi miniszterelnök Gázába látogatott a helyi lakossággal való szolidaritásának kifejezésére. A látogatás időtartama alatt, Izrael három órára tűzszünetet hirdetett, a Hamász azonban ez alatt legkevesebb 50 rakétát lőtt Izrael déli területeire, illetve Jeruzsálemet is támadás érte, de nem okozott jelentős károkat.[13] Időközben ismét rakéta csapódott be Tel-Aviv mellett a tengerbe.[14]
Estére az izraeli védelmi minisztérium 75 000 főre növelte a mozgósítandó tartalékosok számát és páncélosokat, buldózereket és katonákat vezényelt az ország déli, gázai övezettel határos részére, felkészülve egy esetleges szárazföldi invázióra,[15] melyhez Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok is morális támogatását biztosította.[16]
November 17-re virradólag a légierő lebombázta a Hamász székházát, illetve Iszmáíl Hanije irodaépületét. Izraeli rakéták csapódtak be öt transzformátorállomásba is, melynek következtében 400 000 gázai lakos maradt áram nélkül. Válaszul a Hamász négy rakétát lőtt ki a déli Asdod városra.[17]
November 18-án folytatódtak az izraeli bombázások, melyhez - most először - hadihajókat is bevetettek. A támadások alatt hét palesztin újságíró is megsebesült.[18] Válaszul a palesztinok ismét rakétát lőttek ki Tel-Avivra, melyet azonban a Vaskupola rendszer megsemmisített. Az ország déli részén viszont több rakéta is becsapódott, melyeknek következtében Askelónban és Saar Hagenevben személyi sérülések is történtek.[16]
November 19-én az újabb izraeli bombázások legkevesebb 26 palesztin életét követelték.[19] A nap folyamán a Palesztinai Iszlám Dzsihád katonai szárnyának egyik vezető személyisége, Ramez Harb is életét vesztette.[20] Az izraeli hadsereg beszámolója szerint a konfliktus hat napja alatt a gázai-övezetből 830 rakétát lőttek ki, ebből a Vaskupola védelmi rendszer mindössze 290-et volt képes megsemmisíteni.
November 20-án a palesztinok 16 rakétát lőttek ki Beér-Sevára, ebből három csapódott be a városban, azonban személyi sérülés nem történt, az egyik rakéta egy buszt, egy másik egy személygépkocsit rongált meg, a harmadik egy futball pályán csapódott be. A nap folyamán rakétatámadás érte Askelónt és Ofarkimot is.[21] Ciszjordániában palesztin tüntetők támadtak kövekkel és Molotov-koktélokkal izraeli katonákra. Az izraeli rendfenntartók tömegoszlatásának két halálos áldozata volt: Halhulban lelőttek egy palesztin férfit, mikor rátámadt egy katonára, Hebronban pedig egy férfit Molotov-koktél dobása közben lőttek le.[21] Ugyanaznap egy zsidó férfi rátámadt az Egyesült Államok tel-avivi nagykövetségének egyik őrére, akit könnyebben megsebesített.[22] Időközben két Hamász rakéta egy Jeruzsálem melletti palesztin falut talált el, nem ismeretes, hogy az incidensnek voltak-e áldozatai.[23]
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Tel-Avivba utazott, ahonnan az egyiptomi politikai vezetőség segítségével közvetíteni próbál a felek között egy esetleges fegyverszüneti szerződés megkötéséért. Az izraeli kormány válaszul a tárgyalások idejére felfüggesztette a szárazföldi invázió tervét.[24]
November 20-án Hamász fegyveresek nyilvánosan végeztek ki hat gázai lakost, akiket kémkedéssel vádoltak meg. A holttesteket az összegyűlt tömeg meggyalázta, majd motorkerékpár után kötve, több utcán végighúzták őket.[25]
November 21-én pokolgép robbant egy buszon Tel-Avivban, mely 21 embert sebesített meg, köztük hármat súlyosan. A Hamász szóvivője, Szami Abu Zuhri örömét fejezte ki a szervezet nevében a támadásért.[26] Ugyanaznap a Hillary Clinton amerikai és Kamel Amr egyiptomi külügyminiszterrel folytatott tárgyalások hatására, helyi idő szerint 19 órakor tűzszünet lépett hatályba a két fél között.[27] A tűzszünet életbe lépése ellenére néhány órával később még néhány palesztin rakétát kilőttek Dél-Izraelre az övezetből, ezeknek egy részét a Vaskuploa megsemmisítette, a többi lakatlan területen hullt le, nem okozva károkat. A támadás ellenére Izrael nem indított válaszcsapást.
Háled Mesál Hamász-vezető kijelentette, hogy a szervezet be kívánja tartani a fegyverszünetet, de egy esetleges izraeli provokációra fegyverrel válaszolnak. Időközben Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök vállalta, hogy enyhít a gázai övezet blokádján, ennek részleteiről újabb tárgyalásokat helyeztek kilátásba.[28]
Nemzetközi reakciók
[szerkesztés]- Hamász – Háled Mesál a Hamász politikai szárnyának vezetője egy szudáni iszlám konferencián úgy vélte, hogy Izrael a hadművelettel az Arab tavasz utáni arab világot is teszteli.[12]
- Palesztin Nemzeti Hatóság – Mahmúd Abbász elnök szerint Izrael tömegmészárlást követ el a térségben, illetve az ENSZ BT összehívását kérte a vérontás mielőbbi befejezésére.[29]
- Egyiptom – Muhammad Morszi egyiptomi elnök elítélte az izraeli támadást, „elfogadhatatlan agressziónak” nevezve azt és felszólította Barack Obama amerikai elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Izraelre a hadművelet leállításáért.[30] Egyúttal visszahívta az egyiptomi nagykövetet az országból.[31]
- Franciaország – a francia külügyminisztérium aggódását fejezte ki a gázai helyzet miatt és felszólította mindkét felet, hogy akadályozzák meg a konfliktus eszkalálódását, mert annak csak a civil lakosság érezné a súlyát. Christoph Bigot izraeli nagykövet ellátogatott az ország déli területeire és együttérzését fejezte ki a rakétatámadások áldozatainak.[32]
- Németország – Guido Westerwelle külügyminiszter kijelentette, hogy Izraelnek legitim joga van megvédeni saját polgárait a rakétatámadásoktól, ugyanakkor felszólította a nemzetközi közvéleményt, hogy tegyenek meg mindent a helyzet eszkalálódásának megakadályozása végett.[32]
- Irán – Az ország külügyminisztériuma elítélte az izraeli támadást, mely szerintük a rezsim „brutális természetének” az egyértelmű bizonyítéka.[33]
- Norvégia – A külügyminisztérium közleménye szerint Izraelnek joga van megvédeni polgárait, ugyanakkor a válaszcsapás során fontos, hogy Izrael csak óvatosan járjon el és kímélje a polgári lakosságot.
- Hollandia – Frans Timmermans külügyminiszter a kialakult helyzet miatt egyedüli felelősnek a Hamászt nevezte meg, amely szerinte a gázai övezet lakosságának csak szenvedést okoz.
- Katar – A külügyminiszter határozottan elítélte az izraeli hadműveletet és reményét fejezte ki, hogy az izraeli vezetés elnyeri „méltó büntetését”. Ugyanakkor felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy biztosítsa a békét a térségben.[34]
- Jordánia – A jordániai információs miniszter elítélte az izraeli támadást és követelte azonnali leállítását.[32]
- Oroszország – Szergej Lavrov külügyminiszter az erőszak azonnali beszüntetését kérte.[35]
- Szíria – A kormány elítélte Izrael akcióját „barbár bűntettnek” nevezve azt, és felszólította a nemzetközi közvéleményt, hogy gyakoroljon nyomást Izraelre a támadások leállítása végett.[36]
- Egyesült Királyság – William Hague külügyminiszter elítélte az Izrael elleni rakétatámadásokat.[37]
- Amerikai Egyesült Államok – A külügyminisztérium elítélte az Izrael elleni rakétatámadásokat és kijelentette, hogy Izraelnek joga van saját polgárainak megvédéséhez, viszont felszólította az izraeli hadvezetést, hogy mellőze a civil áldozatokat.[38]
- Kanada – A külügyminisztérium egyértelműen elítélte a Hamász rakétatámadásait és támogatását fejezte ki az izraeli hadműveletet illetően, a terrorizmus elleni harc jegyében.[39]
- Magyarország – A magyar külügyminisztérium egy közleményben önmérsékletre szólította fel mindkét felet, a harcok mielőbbi befejezését kérve.[40]
- Törökország – A külügyminisztérium egy írásos nyilatkozatban ítélte el az izraeli támadást és követelte azonnali leállítását. Mint fogalmazott: „Egy ország sem áll a nemzetközi jog felett, még Izrael sem.”[41]
- Libanon – Michel Szulejmán elnök „barbár” jelzővel illette az izraeli támadást, mint fogalmazott, „az erőszak még soha nem vezetett igazságos és átfogó békéhez”, valamint felszólította a nemzetközi közvéleményt, hogy szorítsa rá Izraelt a béketárgyalások folytatására.[42]
- ENSZ – A Palesztin Nemzeti Hatóság kérésére összeült az ENSZ BT, megvitatni a gázai helyzetet, a rendkívüli ülés azonban nyilatkozat kiadása nélkül zárult.[30] November 20-án végül egy közleményben felszólították mindkét felet az egymás elleni támadások befejezésére.[24]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2014. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 18.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 21.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 15.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 15.)
- ↑ http://www.jpost.com/Defense/Article.aspx?id=291120
- ↑ http://www.nytimes.com/2012/11/11/world/middleeast/israel-uses-tanks-and-machine-guns-to-fire-into-gaza-palestinians-say.html?_r=0
- ↑ Archivált másolat. [2018. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 15.)
- ↑ http://www.mako.co.il/news-military/security/Article-812624f87c00b31004.htm
- ↑ http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/middleeast/palestinianauthority/9677782/Hamas-military-chief-killed-in-Gaza-air-strike.html
- ↑ http://www.haaretz.com/news/diplomacy-defense/hamas-military-chief-ahmed-jabari-killed-by-israeli-strike.premium-1.477819
- ↑ http://www.bbc.co.uk/news/world-middle-east-20346545
- ↑ a b c Archivált másolat. [2012. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 15.)
- ↑ http://www.bbc.co.uk/news/world-middle-east-20365074
- ↑ Archivált másolat. [2012. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 16.)
- ↑ http://www.bbc.co.uk/news/world-middle-east-20372920
- ↑ a b http://www.bbc.co.uk/news/world-middle-east-20383001
- ↑ http://www.origo.hu/nagyvilag/20121117-az-izraeli-hadsereg-lerombolta-a-hamasz-szekhelyet.html
- ↑ http://www.nytimes.com/2012/11/19/world/middleeast/israel-gaza-conflict.html?pagewanted=all&_r=1&
- ↑ http://www.bbc.co.uk/news/world-middle-east-20391558
- ↑ http://news.yahoo.com/gaza-militant-group-says-top-fighter-killed-144941289.html
- ↑ a b http://www.ynetnews.com/articles/0,7340,L-4308824,00.html
- ↑ Archivált másolat. [2012. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 20.)
- ↑ http://www.jpost.com/Defense/Article.aspx?id=292656
- ↑ a b http://www.bbc.co.uk/news/world-middle-east-20404589
- ↑ http://www.origo.hu/nagyvilag/20121120-nyilvanosan-vegeztek-ki-hat-gazait.html
- ↑ http://www.bbc.co.uk/news/world-middle-east-20425352
- ↑ http://www.bbc.co.uk/news/world-middle-east-20436699
- ↑ Archivált másolat. [2012. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 22.)
- ↑ http://www.jpost.com/Headlines/Article.aspx?id=292028
- ↑ a b Archivált másolat. [2012. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 15.)
- ↑ http://www.ynetnews.com/articles/0,7340,L-4305587,00.html
- ↑ a b c http://www.timesofisrael.com/egypt-jordan-turkey-and-russia-chorus-condemnation-of-israels-resort-to-force-us-leads-western-supporters/
- ↑ https://web.archive.org/web/20121120105501/http://english.farsnews.com/newstext.php?nn=9107119328
- ↑ Archivált másolat. [2012. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 15.)
- ↑ Archivált másolat. [2013. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 15.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 17.)
- ↑ http://www.fco.gov.uk/en/news/latest-news/?view=News&id=835485682
- ↑ Archivált másolat. [2012. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 15.)
- ↑ http://www.international.gc.ca/media/aff/news-communiques/2012/11/14a.aspx?lang=eng&view=d
- ↑ Archivált másolat. [2012. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 16.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 18.)
- ↑ http://www.origo.hu/nagyvilag/20121115-elerte-telaviv-elovarosat-a-palesztinok-egyik-raketaja.html