Einsteinium

Fő cikk: Az einsteinium izotópjai
99	kalifornium ← einsteinium → fermium
Általános
Név, vegyjel, rendszám	einsteinium, Es, 99
Latin megnevezés	einsteinium
Elemi sorozat	aktinoidák
Csoport, periódus, mező	?, 7, f
Megjelenés	ismeretlen, vsz. ezüstös; fehér vagy fémes szürke
Atomtömeg	(252) g/mol
Elektronszerkezet	[Rn] 5f11 7s2
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 32, 29, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	8,84 g/cm³
Olvadáspont	1133 K; (860 °C, 1580 °F)
Atomi tulajdonságok
Elektronegativitás	1,3 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 619 kJ/mol
Egyebek
Mágnesség	nincs adat
CAS-szám	7429-92-7
Fontosabb izotópok
Hivatkozások

Az einsteinium egy mesterségesen előállított kémiai elem, a periódusos rendszerben a 7. periódusban foglal helyet. Vegyjele Es, rendszáma 99. Fémes és erősen radioaktív transzurán elem, az aktinoidák tagja. Az első hidrogénbomba robbantásakor (1952) fedezték fel melléktermékként, előállítása során plutóniumot bombáznak neutronnal. Bár csak kis mennyiségben érhető el, megállapították, hogy ezüstszínű,^[1] a Los Alamos National Laboratory ²⁵³Es-sel végzett nyomjelző izotópos vizsgálatai szerint kémiai tulajdonságai megfelelnek egy tipikus három vegyértékű, nehéz aktinoida elemnek.^[2] Albert Einsteinről nevezték el,^[1] nincs ismert felhasználása.

Mint minden mesterségesen előállított elem, az einsteinium izotópjai is rendkívül radioaktívak, és feltehetően erősen mérgezőek.

Elektronszerkezete

Előállítása

Az einsteinium a természetben nem fordul elő. Az elem előállításának modern eljárásában először plutónium-239-et sugároznak be atomreaktorban több éven keresztül. Az így nyert plutónium-242 izotópot (plutónium(IV)-oxid formájában) alumíniummal keverik és pelletekké formázzák. A pelleteket ezután atomreaktorban körülbelül egy évig további besugárzásnak teszik ki. Ezután további négy hónap besugárzás szükséges más típusú reaktorban. A termék kalifornium és einsteinium keveréke, melyeket aztán el lehet választani egymástól.^[2]

Felhasználása

A tudományos alapkutatáson kívül (mint például más elemek előállítása)^[3] az einsteiniumnak nincs ismert alkalmazása.^[4]

Története

Az einsteiniumot elsőként Albert Ghiorso és munkatársai azonosították a Berkeley-beli University of California-n 1952 decemberében.^[2] Az első, 1952. novemberi hidrogénbomba robbantás (lásd Operation Ivy) törmelékeit vizsgálták.^[1]^[5] Ekkor fedezték fel az ²⁵³Es izotópot (felezési ideje 20,5 nap), amely az ²³⁸U-ból keletkezett 15 neutron befogásával (és hét béta-bomlással). A hidegháborús feszültség miatt ezeket az adatokat 1955-ig titokban tartották.^[6]^[7]

\mathrm {^{238}_{\ 94}U\ {\xrightarrow[{-7\ \beta ^{-}}]{+\ 15,\ 16,\ 17\ (n,\gamma )}}\ _{\ \ \ \ \ \ \ \ \ \ \ 99}^{253,\ 254,\ 255}Es}

Nem sokkal ezt követően einsteinium izotópokat állítottak elő a University of California Radiation Laboratoryban ¹⁴N és ²³⁸U fúziójával^[8] és később a Materials Testing Reactorban plutónium intenzív neutronbesugárzásával.^[9]

1961-ben elég einsteinium állt rendelkezésre ahhoz, hogy mikroszkopikus mennyiségű ²⁵³Es-at állítsanak elő. A minta tömege mintegy 0,01 mg volt, amit egy speciális mérlegen mértek meg. Az így nyert anyagot a mendelévium előállításához használták. További mennyiséget állítottak elő Tennesseeben az Oak Ridge National Laboratory High Flux Isotope Reactorban, ²³⁹Pu neutronokkal történő bombázásával. 1 kg plutóniumból négy évnyi besugárzással és azt követő kémiai elválasztással körülbelül 3 milligramm einsteiniumot hoztak létre.

Izotópjai

Az einsteinium tizenkilenc radioizotópját írták le.,^[10] melyek közül az ²⁵²Es a legstabilabb 471,7 nap felezési idővel. Az ²⁵⁴Es felezési ideje 275,7 nap, az ²⁵⁵Es-é 39,8 nap és az ²⁵³Es-é 20,47 nap. A többi radioaktív izotóp felezési ideje nem haladja meg a 40 órát, a többségé 30 percnél is kevesebb. Ennek az elemnek három metastabil állapota ismert, ezek közül a legstabilabb az ^254mEs (t_½ 39,3 óra). Az einsteinium izotópjainak atomtömege a 240,069 u (²⁴⁰Es) és 258,100 u (²⁵⁸Es) közötti tartományba esik.

Ismert vegyületei

Az alábbi lista felsorolja az einsteinium összes ismert vegyületét:^[11]

EsBr₂, einsteinium(II)-bromid
EsBr₃, einsteinium(III)-bromid
EsCl₂, einsteinium(II)-klorid
EsCl₃, einsteinium(III)-klorid
EsF₃, einsteinium(III)-fluorid
EsI₂, einsteinium(II)-jodid
EsI₃, einsteinium(III)-jodid
Es₂O₃, einsteinium(III)-oxid

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Einsteinium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Einsteinium - National Research Council Canada Archiválva 2007. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje: 2 December 2007.
↑ ^a ^b ^c Einsteinium -. [2007. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 7.)
↑ Lásd mendelévium#Története
↑ It's Elemental - The Element Einsteinium. Hozzáférés ideje: 2 December 2007.
↑ Albert Ghiorso: Einsteinium and Fermium. Chemical and Engineering News, 2003
↑ Ghiorso, A. and Thompson, S. G. and Higgins, G. H. and Seaborg, G. T. and Studier, M. H. and Fields, P. R. and Fried, S. M. and Diamond, H. and Mech, J. F. and Pyle, G. L. and Huizenga, J. R. and Hirsch, A. and Manning, W. M. and Browne, C. I. and Smith, H. L. and Spence, R. W. (1955). „New Elements Einsteinium and Fermium, Atomic Numbers 99 and 100”. Phys. Rev. 99, 1048–1049. o. DOI:10.1103/PhysRev.99.1048.
↑ P. R. Fields, M. H. Studier, H. Diamond, J. F. Mech, M. G. Inghram, G. L. Pyle, C. M. Stevens, S. Fried, W. M. Manning (Argonne National Laboratory, Lemont, Illinois); A. Ghiorso, S. G. Thompson, G. H. Higgins, G. T. Seaborg (University of California, Berkeley, California): "Transplutonium Elements in Thermonuclear Test Debris", in: Physical Review 1956, 102 (1), 180–182; doi:10.1103/PhysRev.102.180.
↑ Ghiorso, Albert and Rossi, G. Bernard and Harvey, Bernard G. and Thompson, Stanley G. (1954. november 4.). „Reactions of U-238 with Cyclotron-Produced Nitrogen Ions”. Physical Review 93, 257. o. DOI:10.1103/PhysRev.93.257.
↑ Thompson, S. G. and Ghiorso, A. and Harvey, B. G. and Choppin, G. R. (1954. november 4.). „Transcurium Isotopes Produced in the Neutron Irradiation of Plutonium”. Physical Review 93, 908. o. DOI:10.1103/PhysRev.93.908.
↑ Table of Isotopes decay data - LBNL Isotopes Project - LUNDS Universitet Archiválva 2009. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje: 25 November 2007.
↑ Chemistry : Periodic Table : einsteinium : compounds information - WebElements. Hozzáférés ideje: 29 December 2008.

További információk

a magyar Wikipédia einsteinumot tartalmazó vegyületeinek listája külső keresővel

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[nrc-1] Einsteinium - National Research Council Canada Archiválva 2007. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje: 2 December 2007.

[lanl-2] Einsteinium -. [2007. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 7.)

[3] Lásd mendelévium#Története

[4] It's Elemental - The Element Einsteinium. Hozzáférés ideje: 2 December 2007.

[acs-5] Albert Ghiorso: Einsteinium and Fermium. Chemical and Engineering News, 2003

[PhysRev.99.1048-6] Ghiorso, A. and Thompson, S. G. and Higgins, G. H. and Seaborg, G. T. and Studier, M. H. and Fields, P. R. and Fried, S. M. and Diamond, H. and Mech, J. F. and Pyle, G. L. and Huizenga, J. R. and Hirsch, A. and Manning, W. M. and Browne, C. I. and Smith, H. L. and Spence, R. W. (1955). „New Elements Einsteinium and Fermium, Atomic Numbers 99 and 100”. Phys. Rev. 99, 1048–1049. o. DOI:10.1103/PhysRev.99.1048.

[7] P. R. Fields, M. H. Studier, H. Diamond, J. F. Mech, M. G. Inghram, G. L. Pyle, C. M. Stevens, S. Fried, W. M. Manning (Argonne National Laboratory, Lemont, Illinois); A. Ghiorso, S. G. Thompson, G. H. Higgins, G. T. Seaborg (University of California, Berkeley, California): "Transplutonium Elements in Thermonuclear Test Debris", in: Physical Review 1956, 102 (1), 180–182; doi:10.1103/PhysRev.102.180.

[PhysRev.93.257-8] Ghiorso, Albert and Rossi, G. Bernard and Harvey, Bernard G. and Thompson, Stanley G. (1954. november 4.). „Reactions of U-238 with Cyclotron-Produced Nitrogen Ions”. Physical Review 93, 257. o. DOI:10.1103/PhysRev.93.257.

[PhysRev.93.908-9] Thompson, S. G. and Ghiorso, A. and Harvey, B. G. and Choppin, G. R. (1954. november 4.). „Transcurium Isotopes Produced in the Neutron Irradiation of Plutonium”. Physical Review 93, 908. o. DOI:10.1103/PhysRev.93.908.

[10] Table of Isotopes decay data - LBNL Isotopes Project - LUNDS Universitet Archiválva 2009. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje: 25 November 2007.

[11] Chemistry : Periodic Table : einsteinium : compounds information - WebElements. Hozzáférés ideje: 29 December 2008.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]