Enns (folyó)
| Enns | |
 | |
| Az Enns Stainach és Liezen között | |
| Országok | Ausztria |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 254 km |
| Vízgyűjtő terület | 6000 km² |
 é. sz. 47° 19′ 34″, k. h. 13° 21′ 10″47.326111°N 13.352778°E | |
| Torkolat | Duna |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Enns témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Enns a Duna 254 km hosszúságú jobb oldali mellékfolyója Ausztriában.
Magyar vonatkozása is van a folyó nevének, mivel kapcsolatba került az „Óperenciás tengeren is túl” kifejezéssel, amely az egyik legtöbbet vitatott állandósult szókapcsolat, mesei sztereotípia, népmesei szólás. A Magyar néprajzi lexikon – Kunszery Gyula kutatásaira hivatkozva – idézi Tárkányi Béla 1846-os, karlsbadi és gasteini útjáról szóló naplóbejegyzését: „A meséshírű Oberenczián keresztül estére Mölkbe értünk.”[1] Ez arra enged következtetni, hogy az Óperencia Felső-Ausztria tartomány német nevének (Österreich ob der Enns, vagyis az Enns folyó feletti Ausztria, ugyanis Alsó- és Felső-Ausztria határa a Duna jobb parti részen az Enns folyó volt) félrehallásával kapta nevét.[2] A magyar népmesék valószínűsítik azt a feltevést, hogy azoknak a magyar nyelvű katonáknak a számára, akik itt állomásoztak, az „Óperenciás tengert” a salzkammerguti tavak jelentették.
Földrajza
[szerkesztés]Az Enns forrása a Radstädter Tauern-hegységben található, az ausztriai Salzburg tartományban. Végigfolyik az Északi Mészkő-Alpok és a Közép-Keleti Alpok határán egy jégkori eredetű folyóvölgyben, majd a déli partjával érinti a Dachsteineket. Admont és Hieflau között észak felé fordul és keresztülhalad a 15 kilométer hosszú Gesäuse-szurdokon, ahol a mészkőbe benyomulva pusztítja azt. Ezután medre továbbra is észak felé tart, és Felső-Ausztriába lép.
Steyrtől észak felé Felső-Ausztria és Alsó-Ausztria természetes határát képezi; majd végül a Dunába ömlik Enns városánál.
Történelem
[szerkesztés]304. május 4-én az Enns hídjáról taszították le a keresztény hitét megvalló mártír Szent Flóriánt.
A pozsonyi csata után 955-ig ez a folyó volt a magyar állam határa.
A 19. század derekán nagyszabású csatornaépítkezések kezdődtek, hogy az Enns-vidéki terület alkalmassá váljon a mezőgazdasági és erdészeti felhasználásra. Később az Ennskraftwerke AG nevű cég tíz darab villamosenergia-művet létesített, ezek 345 megawatt energiatermeléssel járulnak hozzá Ausztria áramellátásához.
Folyómenti városok
[szerkesztés]
Salzburgban[szerkesztés]Stájerországban[szerkesztés] |
Felső-Ausztriában[szerkesztés] |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar Néprajzi Lexikon, mek.niif.hu
- ↑ Óperenciás tengeren is túl, az, mek.oszk.hu
