Ugrás a tartalomhoz

Karlovy Vary

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Az Európa nagy fürdővárosai
világörökségi helyszín része
Karlovy Vary
Karlovy Vary látképe a Thermal Hotel felső teraszáról
Karlovy Vary látképe a Thermal Hotel felső teraszáról
Karlovy Vary címere
Karlovy Vary címere		 Karlovy Vary zászlaja
Karlovy Vary zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
KerületKarlovy Vary-i
JárásKarlovy Vary-i
PolgármesterAndrea Pfeffer Ferklová
Irányítószám360 01
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség49 353 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség909 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság447 m
Terület59,10 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 13′ 50″, k. h. 12° 52′ 21″50.230556°N 12.872500°EKoordináták: é. sz. 50° 13′ 50″, k. h. 12° 52′ 21″50.230556°N 12.872500°E
Karlovy Vary weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karlovy Vary témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karlovy Vary (németül Karlsbad, napjainkban már régiesen hangzó magyar nevén Károlyfürdő) város Csehországban, az ország legnagyobb gyógyfürdőhelye. Évente 70 országból 85 000 vendég és 2 millió átutazó keresi fel.

Fekvése

[szerkesztés]

Csehország északnyugati részén található. Itt folyik bele a meleg vizű Teplá folyó az Eger folyóba. Tengerszint feletti magassága: 400 m. Három hegység veszi körül: az Érchegység, a Császárerdő és a Duppaui-hegység. Minden oldalról erdők védik, a város 36%-át erdők, parkok teszik ki. Promenádjainak, sétálóutcáinak összes hosszúsága eléri a 130 km-t. 2021 óta az Európa nagy fürdővárosai világörökségi helyszín része.[2]

Története

[szerkesztés]
IV. Károly, a városalapító szobra Karlovy Varyban

Karlovy Varyt IV. Károly német-római császárról nevezték el, aki a várost alapította az 1370-es években. 1508-ban Európa első gyógyhelye lett. A harmincéves háború idején épült ki, a 18. században híres európai fürdőhellyé vált. 1759-ben egy tűzvészben nagy része leégett, és utána klasszicista épületeket emeltek. A 19. század végén nagy változásokat élt meg a város; ekkor a legtöbb épületet a Fellner és Helmer cége építette. 1870 óta nagyvárosnak számít, gazdasági és közigazgatási központ. 1926-ban jöttek létre porcelángyárai, a Karlsbadi Porcelángyár és a Moser Üveggyár. 1992 óta műemlékvédelem alatt áll az egész város.

Politikailag jelentős események színhelye is volt:

Számos híresség kúráltatta itt egykor különféle nyavalyáit, így például:

Karlovy Vary - Karlsbad látképe 1869-ben

Nevezetességei

[szerkesztés]
Becherovka
  • Karlovy Vary a világ egyik leghíresebb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező gyógyfürdővárosa, 13 nagyobb és 300 kisebb gyógyvíz-forrása van. Az egyes források hőmérséklete 34–73 °C között alakul; vizüket ivásra, fürdésre és speciális gyógykúrákra használják az emésztőszervek és az anyagcsere zavarainak gyógyítására. A 73 °C-os glaubersós hőforrások adják a hashajtó szerként használatos karlsbadi sót.
  • A fürdőépületek többsége és a fontosabb forrásokat összekötő elegáns, oszlopos fedett sétány, a kolonnád a 19. században épült.
  • A város híres az évenként rendezett Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválról.
  • Itt gyártják a híres cseh gyógynövénylikőrt, a Becherovkát.
  • Híres a tányér nagyságú, ropogós, vékony, ízesített ostyalap, az úgynevezett fürdőostya.
  • Fontos terméke a Moser-üveg.
  • A 18. században épült, híres Grandhotel Pupp a filmfesztivál idején a mozisztárok kedvelt szálláshelye, valamint jelentős helyszíne volt a Casino Royale James Bond-filmnek is.

Látnivalói

[szerkesztés]
Császárfürdő
Parkkolonnád
III. számú fürdő
Bristol Palace
Karlsbad, Alte Wiese, képeslap 1903.
A belváros
  • Imperial Gyógyszanatórium (1910-1912)
  • I. számú fürdő vagy Császárfürdő (1855)
  • Grandhotel Pupp (1760-1914)
  • Café Elefant
  • Városi Nezval Színház (1886)
  • a Mária Magdolna-templom (1733–1736) a közvélekedés szerint Kilian Ignaz Dientzenhofer fő műve. A stukkókat Ignaz Palliari, az ácsmunkákat és a padokat František Dietl, a lakatosmunkát Jan Kašpar Kraus és Jan Petr Hüttner készítette.[3]
  • Vridlo kolonnád (1971-1975)
  • Kastélykút – kolonnád (1912-1913)
  • Károly-torony (1450 körül)
  • Szentháromság-oszlop (1716)
  • III. számú fürdő (1866)
  • Malomkút Kolonnád (1871-1881)
  • Pasteur-ház
  • Dvořák Park
  • Parkkolonnád (1881)
  • Katonai Gyógyház (1855)
  • Thermál Hotel (1967-1976): A filmfesztiválok színhelye fesztiválmozival 1200 néző számára és konferencia-, színház- és vetítőtermekkel további 600 fő részére.

Népesség

[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1869 és 2024 között
Lakosok száma
7291
42 653
53 112
42 735
60 950
48 639
49 326
48 501
44 323
49 353
1869190019211961198020112016201920212024
Adatok: Wikidata

Híres emberek

[szerkesztés]

Neves vendégei voltak

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
  2. ↑ The Great Spa Towns of Europe. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 10.)
  3. ↑ Sv. Maří Magdalény[halott link]

Források

[szerkesztés]
  • Szombathy Viktor: Csehszlovákia. Budapest: Panoráma. 1981. = Panoráma Útikönyvek, ISBN 963-243-185-5  
  • Dr. Stanislav Burachovič: Karlovy Vary Schritt für Schritt, Spaziergang durch das Kurzentrum von Karlsbad (Mgr. Jitka Kulhánková, Herusgeberin der Zeitschrift PROMENÁDA und Bezirksamt in Karsbad, Karlovy Vary)
  • Jan Skřivánek; ford. Szabó Endre: Egynapos kirándulások Prágából (PDF) pp. 4–5. Sign-Print pro, Prága, 2009. [2009. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 11.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Karlovy Vary
A Wikimédia Commons tartalmaz Karlovy Vary témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karlovy_Vary&oldid=27251607”