Ugrás a tartalomhoz

Salzburg (tartomány)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Salzburg (egyértelműsítő lap).
Salzburg
Salzburg címere
Salzburg címere		 Salzburg zászlaja
Salzburg zászlaja
Közigazgatás
Ország Ausztria
SzékhelySalzburg
Legnagyobb városSalzburg
KormányzóWilfried Haslauer junior (ÖVP)
ISO 3166-2AT-5
Népesség
Teljes népesség558 410 fő (2020. jan. 1.)[1]
Rangsorban7.
Népsűrűség72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság827 m
Legmagasabb pontGroßvenediger, 3674 m
Terület7154,23 km²
Rangsorban6.
IdőzónaCET, UTC+1
Járásai
Elhelyezkedése
Salzburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Salzburg témájú médiaállományokat.

Salzburg tartomány (németül Salzburger Land, hivatalosan Bundesland Salzburg) Ausztria 9 tartományának egyike. Székhelye Salzburg.

Hohenwerfen vára
Lofer

Földrajza

[szerkesztés]

Salzburg tartomány Ausztria szívében, a Keleti-Alpok északi oldalán található. Közvetlen szomszédai: Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia, Tirol valamint a Németországhoz tartozó Bajorország. Területe 7154 km², legmagasabb pontja a 3674 m magas Großvenediger. Domborzata főként magas hegyvonulatokból és a folyók, gleccserek vájta völgyekből áll. Salzburg és környéke (Flachgau) az Alpok északi alacsonyabb dombjain terül el, melynek átlagos magassága 500 méter alatt van.

2000 méternél magasabb hegységei: Magas-Tauern, Alacsony-Tauern, Tennengebirge, Dachstein, Hochkönig, Steinernes Meer, Leoganger Steinberge, Loferer Steinberge és a Kitzbüheli-Alpok. Legfontosabb folyója a Salzach. Mellékfolyói: a Saalach és a Gasteiner Ache. Salzburg tartományban ered az Enns is. Hegyei között 185 kisebb-nagyobb tó húzódik.

Fontosabb tavai

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]

Az őskőkorszak óta lakott terület. A Vigaunban talált régészeti leletek alapján Salzburg környéke 40 000 esztendős múltra tekint vissza. Ekkor ért véget a jégkorszak, mely lehetővé tette a letelepedést. Az újkőkorszak újabb klimatikus változásai eredményeként az egész környék lakott területté válhatott. Ebben az időben kezdődött meg a sókitermelés.

Az i. e. 5. században a kelták telepedtek le a vidéken. Tőlük származik a város legrégibb neve: Iuvavum. A rómaiak alatt Iuvavum Noricum Ripense provincia egyik közigazgatási egysége volt. Az i. sz. 6. századtól a Bajor Hercegséghez tartozott. Salzburgi Szent Rupert adta a település Salzburg nevét a környék sóbányáiról. Szent Bonifác 739-ben püspökséget alapított Salzburgban, amelyet 798-ban érsekséggé emeltek.

Salzburg függetlensége az 1275-ös esztendővel kezdődött, amikor a bajor herceg elismerte a terület határait. 1328-ban vált – a Német-római Birodalmon belül – véglegesen önálló állammá.

A 16. században nem csak a sóbányászatnak, hanem az aranybányászatnak is jelentős szerepe volt. A Gasteinertal bányái Közép-Európa legnagyobb aranymennyiségét termelték ki. 1731/32-ben 20 000 salzburgi protestánst űzött el Leopold Anton von Firmian gróf.

1803-ban az ország a toszkánai III. Ferdinánd, 1805-ben pedig Berchtesgadennel együtt a Habsburgok kezére került. 1810-ben Bajorországhoz, az 1816-os bécsi kongresszust követően ismét az Habsburg Birodalomhoz csatolták. 1918-ban az Osztrák Köztársaság szövetségi tartománya lett.Mivel Ausztria az anschluss áldozatává vált ezért Salzburg tartományt is beolvasztották Németországba és így ez a tartomány is Ostmark része lett. A háború vége felé Német kézen volt még a fegyverletétel után is.1945 után a szövetségesek“ feldarabolták” Ausztria tartományait így Salzburg tartomány amerikai övezetben volt 10 évig amíg egy orosz amerikai tanácskozás után Ausztriát semleges államként jelentették be így Ausztria a saját Útját járja mind a mai napig.

Közlekedése

[szerkesztés]

Salzburg tartomány fontos csomópont Ausztrián és Közép-Európán belül egyaránt. Kedvező fekvése révén nemzetközi autóutak és vasúti fővonalak haladnak át területén.

Közút

[szerkesztés]

Salzburgot átszeli a Bécsből Münchenbe tartó A1-es autópálya, valamint innen indul Villach és Szlovénia irányába az A10-es Tauernautobahn. A legtöbb település kiváló minőségű autóúton érhető el.

A Großglockner felé vezető hegyi úton külön útdíjat kell fizetni. Szintén fizetni kell a Karintiába vezető valamennyi úton, a Felbertauern és az A10-es autópálya Tauerntunnel alagútjában. Böcksteinnél vasúton szállítják át az autókat a Magas-Tauern hegyláncai alatt a karintiai Mallnitzba.

Főutak:

Vasút

[szerkesztés]

A domborzati viszonyok meglehetősen megnehezítették a vasútépítést a tartományban, ezért a vonalak száma nem jelentős. Közvetlen IC-vonatok közlekednek Salzburgból Bad Gastein-en át Villachba és Radstadt-on át Grazba. A Bécsből Innsbruck felé tartó InterCity-k csak Salzburgot érintik, majd ezután elhagyják Ausztria területét és csak Kufstein-nél lépnek vissza. Salzburg város környékén az ÖBB ütemes elővárosi közlekedést rendszeresített. A 220-as és 250-es vonalon a személyvonatok helyett jelenleg autóbuszok közlekednek.

Vasútvonalak:

Autóbusz

[szerkesztés]

A tartomány legtöbb településén az autóbusz az egyetlen tömegközlekedési eszköz. A járműveket általában az ÖBB-Postbus üzemelteti.

Repülő

[szerkesztés]

Salzburg nemzetközi repülőtérrel is rendelkezik. A Wolfgang Amadeus Mozart nevét viselő maxglani repülőtérről Bécsbe, Németországba, az Egyesült Királyságba és a Kanári-szigetekre indulnak járatok.

A Krimmli vízesés Ausztria legnagyobb zuhataga

Közigazgatása

[szerkesztés]

Salzburg tartományban összesen 119 lakott település található, melyből 10 darab városi rangot visel.

A Hochkönig

Városok

[szerkesztés]

Turizmus

[szerkesztés]
A salzburgi óváros
Az alpendorfi síterep a Sportwelt Amadé síparadicsomban, háttérben a Hochkönig
A werfeni jégbarlang, az Eisriesenwelt

A tartomány kimeríthetetlen programlehetőségekkel várja az idelátogató turistákat. Számos kiváló sítereppel rendelkezik. Bad Gastein és Bad Hofgastein gyógyfürdői világhírűek. Sóbányái évszázados múltra tekintenek vissza. A Werfen fölötti meredek hegyoldalban rejtőzik az Eisriesenwelt, Európa legnagyobb jégbarlangja. Kiemelt látnivaló a Krimmli vízesés és a Sankt Johann im Pongauban található Liechtensteinklamm. A Sigmund-Thun-szurdok ismert kirándulóhely.

Csodálatos hegységeiben (Magas-Tauern, Tennengebirge, Hochkönig, Loferer Steinberge) az igazi érintetlen alpesi természet várja a hegyek szerelmeseit.

Turisztikai adatok

[szerkesztés]
  • Turisztikai régió: 21 db
  • Vendégágyak száma: 192 000 db
  • Túraútvonalak: 7200 km
  • Bauernhof: 1800
  • Nemzeti park: 1 db
  • Jelzett kerékpárút: 2000 km
  • Mountainbike-útvonal: 3000 km
  • Golfpálya: 13 db
  • Sípályák hossza: 1700 km
  • Sífutópályák hossza: 2220 km
  • Kivilágított sípályák: 14 db
  • Téli túraútvonalak hossza: 2,500 km

Síterepek

[szerkesztés]

Politika

[szerkesztés]

Mint minden osztrák szövetségi tartomány Salzburg is rendelkezik önálló parlamenttel (Salzburger Landtag), kormánnyal és kormányzóval (Landeshauptmann/frau). A második világháború befejezését követően valamennyi kormányzó az Osztrák Néppárt (ÖVP) soraiból került ki. 2004-ben első alkalommal választottak Gabriele Burgstaller személyében szocialista (SPÖ) elöljárót, de 2013-ban a salzburgi spekulációs botrány után ismét az ÖVP jelöltjét ifj. Wilfried Haslauer választották tartományfőnöknek, majd 2018-ban újraválasztották. Haslauer édesapja id. Wilfried Haslauer maga is Salzburg tartományfőnöke volt 1977-1989. között. A tartományt jelenleg a Néppárt a Zöldekkel (die Grünen) és a liberális NEOS-al alkotott koalíciója kormányozza.

Tartományi ünnepek

[szerkesztés]
  • Szent Rupert (Hl. Rupert), a tartomány védőszentje - szeptember 24.
A Magas-Tauern látképe a Großvenediger-csoporttal

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ Bevölkerung am 1.1.2020 nach detaillierter Staatsangehörigkeit und Bundesland. (Hozzáférés: 2021. január 3.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Salzburg_(tartomány)&oldid=27605534”