Sigmund-Thun-szurdok
| Sigmund-Thun-szurdok | |
 | |
| Pallóút kanyarog a szurdokban | |
| Ország |  Ausztria |
| Település | Kaprun |
| Elhelyezkedése | |
 Sigmund-Thun-szurdok
Pozíció Ausztria térképén
| |
 é. sz. 47° 15′ 29″, k. h. 12° 44′ 14″47.258100°N 12.737200°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 29″, k. h. 12° 44′ 14″47.258100°N 12.737200°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sigmund-Thun-szurdok témájú médiaállományokat. | |
A Sigmund-Thun-szurdok egy kiránduló hely Kaprun közelében, Salzburg tartományban, Ausztriában. A Hohen Tauern folyó Kapruner Ache patak szeli át 320 méter hosszan. Útja során érdekes sziklaformákat, örvényeket, gödröket alakít ki. Turisták részére kialakított, sziklába vájt pallóút kanyarog a patak felett, látványos vízesések mellett és hatalmas sziklafalak között. Ezek a sziklafalak helyenként a 32 méteres magasságot is elérik. Május végétől, szeptember végéig látogatható.
Kialakítás
[szerkesztés]1893-ban, a kapruni turizmus úttörője, Nikolaus Gassner változtatta a szurdokot turisztikai vonzerővé, amikor is deszkákból sétányt épített a sziklák oldalába. A nevét Salzburg akkori kormányzójáról, Sigmund Graf von Thunról kapta. 1934 óta természeti műemlék. 1938-ban a pallók düledezni kezdtek, így az ösvényt lezárták.
Újjáépítés
[szerkesztés]1991-ben a szurdok történetén felbuzdulva a VSF Kaprun egyesület elhatározta, hogy újjáépíti a deszkautat. 1992-ben a nyári szezon kezdetén nyitották meg újra. A Sigmund-Thun-szurdok, a Klamm-tó körüli felfedező út, és a kapruni erőműben található információs központ jelentik Kaprun-völgy vonzerejét a természetkedvelők részére.
Történelem
[szerkesztés]A késői Würm-glaciálisban, kb. 14000 évvel ezelőtt a Kaprun-völgyet hatalmas gleccserek borították, amelyek arrébb tolták a sziklákat a folyás irányában. Amikor a gleccser megolvadt, egy hegyszorost hagyott maga után a Bürgkogelnél, ami ma a Sigmund-Thun-szurdok. A szurdok keleti felén tornyosuló Bürgkogel hegy védelmet és biztonságot jelentett az első telepesek számára 4000 évvel ezelőtt. Valószínű a bronzkori vörösréz bányászat hatására épült ki az első település. Kr.e 5. századi kelta földsánc maradványai kerültek elő ezen a területen.
