Admont

Admont
Admont címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Liezeni járás
Irányítószám	8911, 8912, 8913
Körzethívószám	03613
Forgalmi rendszám	LI
Népesség
Teljes népesség	5010 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	640 m
Terület	299,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 34′ 23″, k. h. 14° 27′ 40″47.573055555556, 14.461111111111
Admont weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Admont témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Admont osztrák mezőváros Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 5049 lakosa volt. Admont közel ezer éves bencés apátságáról híres, amelyben a világ legnagyobb kolostori könyvtára található.

Elhelyezkedése

Admont a Liezeni járásban

Az apátság és neogótikus temploma

A Röthelstein-kastély

Admont Felső-Stájerország északi részén fekszik, az Enns mentén. Területe az Ennstali-Alpokhoz tartozó Gesäuse-hegységre esik, ahol a Gesäuse Nemzeti Park található. A településtől délre fekszik a Kaiserau fennsíkja, kiépített sípályáival. Az önkormányzat 7 települést egyesít: Admont (2167 lakos), Aigen (221), Gstatterboden (44), Hall (1734), Johnsbach (153), Krumau (182) és Weng im Gesäuse (548).

A környező önkormányzatok: északra Sankt Gallen, északkeletre Landl, keletre Radmer, délkeletre Wald am Schoberpaß, délre Gaishorn am See, délnyugatra Rottenmann és Trieben, nyugatra Ardning és Selzthal, északnyugatra Rosenau am Hengstpaß (Felső-Ausztria).

Története

Admont Stájerország egyik legrégebbi települése, először 859-ben említik "Ademundi vallis"-ként. Benedekrendi apátságát 1074-ben alapította Gebhard salzburgi érsek. 1146-tól 1161-es haláláig itt élt Zsófia magyar hercegnő, II. Béla lánya, miután megalázóan bántak vele III. Konrád udvarában. 1292-ben a kolostort elfoglalta és kifosztotta az I. Albert herceg ellen fellázadó nemesség, de a herceg a felkelés leverése után kompenzálta az apátságot.

1443-ban III. Frigyes császár uralkodása alatt a kolostor törvényszéki és vásártartási jogot kapott. Később mindkettő a kolostor melletti településre szállt át, ami gyakorlatilag mezővárosi jogokat jelentett.

1865-ben egy tűzvészben 22 ház pusztult el és heten odavesztek. A kolostorból csak a könyvtár maradt épen. Az épületeket rendbehozták és ekkor építették át az apátsági templomot, amely az ország első jelentősebb neogótikus, vallási jellegű építménye.

A második világháborúban a városban állomásozott a Brandenburg különleges felderítő- és kémalakulat 802-es egysége. A háború után Admont - Stájerországgal együtt - a brit megszállási zónába tartozott. A megszálló hatóságok a volt katonai táborban menekülttábort rendeztek be, ahol kétezer zsidó menekültet helyeztek el.

1949-ben az addig önálló Aigen és Krumau községeket Admonthoz csatolták. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Hall, Johnsbach és Weng im Gesäuse községek is a mezőváros önkormányzata alá kerültek, amely így a tartomány második (Mariazell után) és az ország negyedik legnagyobb területű önkormányzatává vált.

Lakosság

Az admonti önkormányzat területén 2017 januárjában 5049 fő élt. 2015-ben a helybeliek 93,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 2,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,8% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 85,9%-a római katolikusnak, 6,2% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 5,4% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók

A kaiseraui kastély és környezete

• az admonti apátság könyvtárával, múzeumával, neogótikus székesegyházával
• az 1736-ban épített városháza
• a 850 körül alapított régi plébániatemplom (Amanduskirche)
• az 1930-ban épült evangélikus templom
• Hall Szent kereszt-plébániatemploma
• Johnsbach Szt. Egyed-plébániatemploma és temetője
• Weng Szt. Kozma és Damján-plébániatemploma
• az 1657-ben épült kora barokk Röthelstein-kastély, az admonti apátok volt nyári rezidenciája és vadászkastélya
• a Kaiserau-kastély 1778-ban épült a szerzetesek számára. Ma az apátság tulajdonában lévő kis síközpont látogatóit szállásolják ide.
• a Gesäuse Nemzeti park Enns-vízesése

Híres admontiak

• Marlies Schild (1981-) olimpiai ezüstérmes alpesi síző

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Admont című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Wolfgang Mielke: Admont – Anmutigste Reinheit. In: Perinique. Nr.19, Oktober 2014, ISSN 1869-9952
• A település honlapja
• 61253 – Admont. Statistik Austria