Ugrás a tartalomhoz

Ramsau am Dachstein

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ramsau am Dachstein
Ramsau am Dachstein címere
Ramsau am Dachstein címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásGröbmingi kirendeltség
Irányítószám8972
Körzethívószám03687
Forgalmi rendszámGB
Népesség
Teljes népesség2812 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1135 m
Terület75,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 25′ 17″, k. h. 13° 39′ 17″47.421389°N 13.654722°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 17″, k. h. 13° 39′ 17″47.421389°N 13.654722°E
Ramsau am Dachstein weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ramsau am Dachstein témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ramsau am Dachstein osztrák község Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 2813 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Ramsau am Dachstein a Liezeni járásban
Az evangélikus templom
A katolikus Szt. Rupert-templom és a plébánia

Ramsau am Dachstein Felső-Stájerország északnyugati részén fekszik három tartomány (Stájerország, Salzburg, Felső-Ausztria) találkozásánál, az Enns folyótól északra, a Dachstein-hegységben. Ramsau a Gröbmingi kirendeltség (járás alatti közigazgatási egység; az utolsó ilyen Ausztriában) része. A területén található Dachstein-gleccser az Alpok legkeletibb gleccsere. Az önkormányzathoz egyetlen település és két katasztrális község (Leiten és Ramsau) tartozik.

A környező önkormányzatok: keletre Haus, délre Schladming, nyugatra Radstadt és Filzmoos (utóbbi kettő Salzburg tartományban), északra Gosau, Hallstatt és Obertraun (utóbbi három Felső-Ausztriában).

Története

[szerkesztés]

A késő római időkben egy erődített település állt a mai község területén az ún. Knallwandnál.

A falu első írásbeli említése 1120-ból származik Ramsowe néven. A legnagyobb földbirtokosok az admonti és a salzburgi Szt. Péter apátságok voltak. 1286-ban említés történik egy Satteneck (ma Katzenburg) nevű erődről, amelyet két évvel később elpusztítottak és a későbbiekben nem volt katonai jelentősége. A 15. század elején alapítottak a faluban egy gyapjúszövet-készítő műhelyt, ami a mai napig létezik.

Az ellenreformáció 1599-es beindulása után a helyi protestánsok titokban voltak kénytelenek gyakorolni vallásukat egészen II. József 1781-es türelmi rendeletéig. 1782-től a lakosok többsége nyíltan lutheránusnak vallotta magát és Ramsau a mai napig azon kevés osztrák település közé tartozik, ahol az evangélikus egyház a domináns.

Miután 1880-ban a Dachstein déli falánál megnyílt az Austriahütte menedékház, a turizmus is fejlődésnek indult. A hegymászás történetében mérföldkőként emlegetik, amikor Georg és Franz Steiner 1909-ben elsőként megmászta a falat. A 20. században a turizmus fokozatosan a község gazdasági életének első számú szereplőjévé lépett elő. 1969-ben megépült a Dachstein-Südwandbahn vasút, amely megnyitotta az utat a turisták számára a gleccserhez is.

1999-ben Ramsauban rendezték a 42. északisí-világbajnokságot. Német nyelvterületen a település arról is ismert, hogy itt játszódik a Hegyimentők (Die Bergretter) tévésorozat. A kb. 2800 fős községben 6500 szállodai ágy áll a vendégek rendelkezésére.

Lakosság

[szerkesztés]

A Ramsau am Dachstein-i önkormányzat terület 2017 januárjában 2813 fő élt. A lakosságszám 1939 óta (akkor 1419 fő) töretlenül gyarapodik. 2015-ben a helybeliek 89,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 5,2% a régi (2004 előtti), 3,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 18%-a római katolikusnak, 78% evangélikusnak, 3,2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a községben.

Látnivalók

[szerkesztés]
Sípálya a Dachsteinen
  • az evangélikus templom 1895-ben épült
  • a Szt. Rupertnek szentelt katolikus plébániatemplom és az 1756-ban épült plébánia
  • műemléki védettség alatt álló stájer parasztházak és egy 18. századi vízimalom
  • az 1683 m magasan álló Austriahütte otthont ad egy hegymászómúzeumnak is
  • Ramsau kulináris specialitásai az ún. evangélikus és a katolikus fánkok
  • a Dachstein-gleccser és a Rittisberg sípályái
  • a rössingi gyapjúszövetüzem Stájerország legrégebbi vállalkozása
  • a község területének északnyugati része természetvédelmi terület (NSG Nordwestlicher Teil der Gemeinde Ramsau am Dachstein)
  • a Trutstein sziklatorony védettség alatt áll

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ramsau am Dachstein című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]