Haus

Haus
Az oberhausi Szt. Margit-templom
Haus címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Liezeni járás Gröbmingi kirendeltség
Irányítószám	8967
Körzethívószám	03686
Forgalmi rendszám	GB
Népesség
Teljes népesség	2429 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	774 m
Terület	82,5 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 24′ 27″, k. h. 13° 46′ 01″47.4075, 13.766944444444
Haus weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Haus témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Haus osztrák mezőváros Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 2466 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Haus a Liezeni járásban

A Keresztelő. Szt. János-templom és az egyházi múzeum

A hausi kastély (volt érsékségi hivatal)

Haus Felső-Stájerország északnyugati részén fekszik, az Enns folyó mentén. Északról a Dachstein-hegység, délről az Alacsony-Tauern határolja. Utóbbiban találhatók területének legmagasabb pontjai, a 2543 méteres Höchstein és a 2015 méteres Hauser Kaibling. Haus a Gröbmingi kirendeltség (járás alatti közigazgatási egység; az utolsó ilyen Ausztriában) része. Az önkormányzat 4 katasztrális községben (Ennsling, Haus, Oberhaus, Weißenbach.) 8 települést egyesít: Birnberg (142 lakos), Ennsling (375), Gumpenberg (126), Haus (879), Lehen (126), Oberhaus (179), Oberhausberg (51), Weißenbach (583).

A környező önkormányzatok: keletre Gröbming és Aich, nyugatra Schladming, északnyugatra Ramsau am Dachstein, északra Obertraun.

Története

Haus első említése 927-ből (vagy 928-ból) származik, amikor egy bajor nemesember erődített házzal ("hus") rendelkező birtokát a salzburgi érsekségre hagyta. 1074-ben, az admonti apátság alapításakor már önálló egyházközségként hivatkoznak rá. Temploma a legrégebbinek számít a felső Enns-völgyben. Az egyházi tulajdonú Haus fontos szerepet játszott a felső Enns-völgy egyházi igazgatásában és innen irányították az egyházközségeket az egész stájer-salzburgi határon Gröbmingtől Altenmarktig. Az 1171-ben először említett Oberhaus feltehetően a bajor hercegek tulajdonában volt.

A reformáció idején 1525 körül a protestantizmus széleskörűen elterjedt a helyi lakosság körében. Az érsek 1535-ben kénytelen volt elfogadni Enns-völgyi birtokain a stájer herceg fennhatóságát, bár a földterületek 1803-ig a tulajdonában maradtak. 1600 után az ellenreformációs mozgalom határozott intézkedései miatt a protestánsok csak titokban gyakorolhatták vallásukat. 1680-ban a török elleni háború miatt is terjedő pestis 267 áldozatot szedett az egyházközségben. A pestis 1715-ben visszatért és újabb 200 ember esett áldozatául. 1691-ben az érsekség hatóságai Hausban 43 háztartást, abban 196 lakost (köztük 83 gyermeket) számoltak össze. 1750-ben egy tűzvészben 35 épület, köztük a templom, a plébánia és az iskola veszett oda. A templomot a következő évben újjáépítették. 1781-ben II. József császár türelmi rendelete után a helyi hívek fele evangélikusnak vallotta magát. 1803-ban az egyházi birtokokat szekularizálták, Haus pedig állami tulajdonba került, majd 1826-ban eladták Johann Hofernek. 1899 körül egy Cloeter nevű pap a világ hamarosan bekövetkező végéről prédikált és 44 hausit sikerült rábeszélnie. hogy tartsanak vele Isten eljövendő országába a Kaukázusba, ahol kolóniát alapított.

Az első világháborúban 42 hausi vesztette életét. A. 20. század elején fejlődésnek indult a turizmus, amelynek egyik első lépése az volt, amikor 1908-ban megnyílt a Krummholzhütte menedékház a Hauser Kaibling hegyén. 1914-ben már síversenyeket rendeztek. 1951-ben elkészültek a tartomány egyik első sífelvonói, 1963-ban pedig már Hausban rendezték az országos alpesi síbajnokságot. 1982-ben Haus adott otthont a női alpesi sívilágbajnokságnak, azóta pedig rendszeren rendeznek itt női világkupa-versenyeket.

Lakosság

A hausi önkormányzat terület 2017 januárjában 2466 fő élt. A lakosságszám 1971 óta 2200-2500 között ingadozik. 2015-ben a helybeliek 92,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,1% a régi (2004 előtti), 3% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,2% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 69,1%-a római katolikusnak, 23,3% evangélikusnak, 2% mohamedánnak, 3,3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a mezővárosban.

Látnivalók

A Luser-vízesés

• a Keresztelő Szt. János-plébániatemplom és a Szt. Katalin-kápolna a felső Enns-völgy legrégebbi egyházi építményei. Megtekinthető egy 1150 körüli román stílusú feszület
• az oberhausi Szt. Margit-templom
• a városközpontban több, jó állapotban megmaradt 15-17. századi épület látható
• egyházmúzeum
• téli sportok múzeuma
• Luser-vízesés
• Grandenbach-vízesés
• Kaiblingloch alpesi természetvédelmi terület
• sípályák (szezonnyitó december elején, szezonzáró április elején)
• a helyi kulináriai specialitások a különböző ízesítésű fánkok, a stájer sajt, a Kasnockerl (sajtos tészta) és a cirbolyasnapsz

Híres hausiak

• Guido Schenzl (1823-1890) meteorológus, szerzetes, a Magyar Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet alapítója

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Haus (Steiermark) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Walter Stipperger: Ortschronik „Der Markt Haus“. Hrsg.: Marktgemeinde Haus. 2004.
• A település honlapja
• 61217 – Haus (Steiermark). Statistik Austria