Radmer

Radmer
A Szt. Antal-templom
Radmer címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Leobeni járás
Irányítószám	8795
Körzethívószám	03635
Forgalmi rendszám	LN
Népesség
Teljes népesség	559 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	729 m
Terület	82,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 32′ 42″, k. h. 14° 45′ 28″47.545, 14.757777777778
Radmer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Radmer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Radmer osztrák község Stájerország Leobeni járásában. 2017 januárjában 571 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Radmer a Leobeni járásban

A Greifenberg-kastély

Radmer Felső-Stájerországban fekszik, az Eisenerzi-Alpokban, a Radmerbach patak völgyében. Legmagasabb hegyei a Lugauer (2217 m), a Zeiritzkampel (2125 m) és a Kaiserschild (2085 m). Az önkormányzat két települést egyesít (mindkettőt a saját katasztrális községében): Radmer an der Hasel (167 lakos) és Radmer an der Stube (422 lakos).

A környező önkormányzatok: keletre Eisenerz, délre Kalwang, délkeletre Wald am Schoberpaß, nyugatra Admont, északra Landl.

Története

Ahogyan a község címerén is megmutatkozik, a bányászatnak háromezer éves hagyománya van a környéken. Évszázadokig a rézérc kitermelése volt a hely lakóinak fő foglalkozása, a bányák 1855-ös bezárásáig. A 18 század elejétől megkezdődött a vasérc kitermelése is; ez kisebb-nagyobb megszakításokkal 1979-ig tartott. A lakosság másik fő jövedelemtermelő tevékenysége a fakitermelés volt; az erdészet ma is kiemelkedő jelentőségű. A Radmer környéki hegyek és erdők az osztrák császárok kedvelt vadászterületei voltak, vadászkastélyát Ferenc József és Erzsébet királyné is látogatta.

Lakosság

A radmeri önkormányzat területén 2017 januárjában 571 fő élt. A lakosságszám 1961 óta (akkor 1178 fő) csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 98,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,5% a régi (2004 előtti), 0,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 94,6%-a római katolikusnak, 0,6% evangélikusnak, 4,8% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók

A Paradicsomtárna bejárata

• a Paradicsomtárna (Paradeisstollen) egy valamikori rézbánya ahol a látogatók megtekinthetik a késő középkori bányászat mindennapjait. A radmeri rézbányák virágkorukban Közép-Európa négy legfontosabb réztermelő helyszíne közé tartoztak és mintegy 60 tárnát vájtak ki a hegyekből. A termelés 1596-ban érte el csúcspontját 480 tonna rézzel. Az alpesi bányákban itt hajtották végre az első lőporos robbantást 1634-ben. A 16-17. században a bányák az alsó-ausztriai seitenstetteni apátság tulajdonában voltak.
• a Páduai Szent Antalnak szentelt búcsújáró templomot 1602-ben szentelték fel. Giovanni Pietro de Pomis udvari építész tervei alapján Hans Reßl építette fel. Főoltára 1727 körülről származik, de a középső, Szent Antalt a gyermek Jézussal ábrázoló festmény 1602-ből való.
• a Greifenberg-kastély 1600 körül épült császári vadászkastélynak. A 18. században a Greifenberg bárók szerezték meg és ekkor nyerte el mai külsejét is. A 18. században a seitestetteni kolostor kezére került, majd a század végén Ferenc József vadászkastélyként használta. A trónörökösé lett, majd annak meggyilkolása után máig örökösei, a Hohenbergek kezén van.
• a Herrschafthaus már I. Miksa császár (1459-1519) idején vadászházként funkcionált, majd 1602-ben kastéllyá bővítették. Később a bányák vezetősége talált itt elszállásolást.
• a radmeri vadászkastélyt Ferenc József építtette 1872/73-ban svájci stílusban. Szintén Hohenberg-tulajdon.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Radmer című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• A település honlapja
• 61112 – Radmer Statistik Austria
• A Wikimédia Commons tartalmaz Radmer témájú kategóriát.