Kammern im Liesingtal

Kammern im Liesingtal
A Liesing völgye délkelet felől. Kammern északnyugaton látható
Kammern im Liesingtal címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Leobeni járás
Irányítószám	8772, 8773, 8792, 8793
Körzethívószám	03844
Forgalmi rendszám	LN
Népesség
Teljes népesség	1600 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	664 m
Terület	58,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 23′ 31″, k. h. 14° 54′ 08″47.391944444444, 14.902222222222
Kammern im Liesingtal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kammern im Liesingtal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kammern im Liesingtal osztrák mezőváros Stájerország Leobeni járásában. 2017 januárjában 1618 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Kammern im Liesingtal a Leobeni járásban

Kammerstein várának romjai (1830)

A Keresztelő Szt. János-templom

Kammern im Liesingtal Felső-Stájerországban fekszik, a Liesing (a Mura bal mellékfolyója) mentén. Az önkormányzat területének jelentős része az Eisenerzi-Alpokra esik. Legmagasabb pontja a 2214 méteres Gößeck-csúcs. Egyéb jelentős hegyek még a Klauen (1849 m), Kahlwandspitze (2090 m) és Grieskogel (2148 m). Az önkormányzat 5 katasztrális községben (Dirnsdorf, Kammern, Leims, Mötschendorf, Pfaffendorf) 11 települést egyesít: Dirnsdorf (76 lakos), Glarsdorf (80), Kammern im Liesingtal (905), Leims (10), Liesing (67), Mötschendorf (47), Mochl (81), Pfaffendorf (48), Seiz (262), Sparsbach (26), Wolfgruben (16).

A környező önkormányzatok: északkeletre Trofaiach, keletre Sankt Peter-Freienstein, délkeletre Traboch és Sankt Stefan ob Leoben, délre Kraubath an der Mur, nyugatra Mautern in Steiermark.

Története

Az ember legrégebbi nyomait Kammern területén két újkőkori kőbalta képviseli. A római időkben út haladt a Liesing mentén és a faluban ebből a korból való faragott kövekre is bukkantak. Az első tényleges letelepülők a szlávok voltak i.sz. 600 után, számos helynév máig árulkodik jelenlétükről (pl. Reiting, Seiz, Mochel, Mötschendorf és Leims). 800 után bajorok települtek be a térségbe és velük együtt megkezdődött a kereszténység térhódítása.

Kammern neve (mint Chamer) az admonti apátság 1074-1087 közötti alapító oklevelében jelenik meg először. Ugyanebben a dokumentumban megemlítik Glarsdorfot is. Seiz 1145-ben szerepel először az írott forrásokban. A falu templomát 1187-től az admonti kolostor felügyelte. Első névről ismert papja egy bizonyos Chunrad volt 1210-ben és érdekesség, hogy 1310-ben egy bizonyos "Tausend Teufel" (ezer ördög) nevű papot jegyeztek fel. Seiz temploma egy ideig a gössi apátsághoz tartozott, majd Kammern papjára bízták.

Kammerstein vára a 12. században már állt. A 13. században a svájci eredetű Ehrenfels-család szerezte meg, akik mintegy 400 méterre tőle felépítették az Ehrenfels-várat is. A család 1292-ben az Albrecht osztrák herceg ellen felkelő stájer nemességhez csatlakozott, emiatt a várat ideiglenesen megszállták a herceg katonái. A 14. században négy Ehrenfels-fivér megerődítette a várat és közülük kettő hírhedt rablólovag volt, akik 1375-ben elrabolták Albert von Winkel passaui püspököt és egy évig fogva tartották, míg II. Albert herceg ki nem szabadította. A legfiatalabb fivért, Wolfhard von Ehrenfelst viszont 1381-ben Bázel, 1411-ben pedig Lavant püspökének nevezték ki. A család 1424-ben férfiágon kihalt. Ehrenfels várát elhagyták és romba dőlt, míg Kammerstein előbb a Kraig családé, majd 1513-ban Siegmund von Dietrichsteiné lett, de a 17. századra az is rommá vált.

Az 1477-es pestis és a sáskajárás után 1480-ban törökök dúlták fel a falut és felgyújtották a templomot.

A községi önkormányzat 1850-ben alakult meg. 1869-ben megépült a Rudolfsbahn, amelynek Seizben is volt egy állomása. Kammernben csak 1884-től állt meg a vonat. 1874. március 28-án egy tűzvészben szinte az egész település elpusztult és tízen életüket vesztették. Néhány nappal később, március 31-én a segélyeket tároló raktárban szintén tűz ütött ki. A kammerni szerencsétlenség áldozatai számára még Grazban is tartottak jótékonysági színielőadást.

Kammern im Liesingtalt 2010-ben mezővárosi rangra emelték.

Lakosság

A Kammern im Liesingtal-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1618 fő élt. 2015-ben a helybeliek 96,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,3% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 86,7%-a római katolikusnak, 5,5% evangélikusnak, 6,6% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar (0,2%) élt a mezővárosban.

Látnivalók

A Szt. Ulrik-templom

• Kammerstein várának romjai
• Ehrenfels várának romjai
• a Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
• a mai formáját 1709-ben elnyerő műemlék plébánia
• a mötschendorfi Szt. Ulrik-templom
• mezőgazdasági eszközök magánmúzeuma

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Kammern im Liesingtal című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• A település honlapja
• 61106 – Kammern im Liesingtal Statistik Austria
• A Wikimédia Commons tartalmaz Kammern im Liesingtal témájú kategóriát.