Kalwang
Kalwang | |||
Az általános iskola műemlék épülete | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Leobeni járás | ||
Irányítószám | 8775 | ||
Körzethívószám | 03846 | ||
Forgalmi rendszám | LN | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 987 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 751 m | ||
Terület | 67,26 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 25′ 36″, k. h. 14° 45′ 23″47.426667°N 14.756389°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 36″, k. h. 14° 45′ 23″47.426667°N 14.756389°E | |||
Kalwang weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalwang témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kalwang osztrák mezőváros Stájerország Leobeni járásában. 2017 januárjában 994 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Kalwang Felső-Stájerországban fekszik, a Liesing (a Mura bal mellékfolyója) mentén, az A9 autópálya mellett. Az önkormányzat területének jelentős része az Eisenerzi-Alpokra esik. A Liesingen kívül legjelentősebb folyóvize a Teichen patak. Az önkormányzat 4 települést egyesít (valamennyit saját katasztrális községében): Kalwang (771 lakos), Pisching (65), Schattenberg (69) és Sonnberg (89).
A környező önkormányzatok: északra Radmer, északkeletre Eisenerz, keletre Trofaiach, délkeletre Mautern in Steiermark, nyugatra Wald am Schoberpaß.
Története
[szerkesztés]Kalwangot bizonyosan először 1174-ben említik (mint Cheichelwanch) egy adománylevélben, amelyet Ottokár stájer őrgróf tett a seckaui apátság javára (létezik egy korábbi 1148-as bizonytalan említés is, amely szerint a gössi kolostor vásárolt meg egy Chichelwanche nevű birtokot a Liesing mentén). A település a középkor során a bányászatból és ércfeldolgozásból igen jól megélt. 1480-ban a törökök kifosztották a falut; ezután templomát megerődítették. A védőfalat később, a 17-18. században jórészt lebontották, mára csak maradványai láthatóak. 1525-ben Kalwang lakói részt vettek a német parasztfelkelésben. A Teichen mentén jelentős rézlelőhelyeket termeltek ki egészen 1867-ig, majd a bányák bezárása után 1916-1928 között ismét próbálkoztak új telérek feltárásával.
A községi önkormányzat 1850-ben alakult meg. Kalwangot 1929-ben mezővárosi rangra emelték. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, Kalwang a Stájerországi reichsgau része volt. A második világháború során néhányszor bombatámadás érte, de csak egy halálos áldozatról történt említés. Az iskolában 1944 őszén magyarországi Volksdeutschéket szállásoltak el, majd 1945 elején menekülteknek - nagyrészt magyaroknak - adtak elhelyezést. A háború után Kalwang a brit megszállási zónához tartozott 1955-ig. Kórházát Rudolf von Gutmann építtette a munkásai részére 1912-1914 között; ma baleseti kórházként működik.
Lakosság
[szerkesztés]A kalwangi önkormányzat területén 2017 januárjában 994 fő élt. A lakosságszám az 1923-ban érte el csúcspontját 1757 fővel, azóta folyamatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 95,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,4% a régi (2004 előtti), 3,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 84,9%-a római katolikusnak, 10,1% evangélikusnak, 4,2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a mezővárosban.
Látnivalók
[szerkesztés]- a Szt. Oszvald-plébániatemplom
- a Szt. Sebestyén-templom
- az 1649-ben emelt plébánia
Testvértelepülések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bevölkerung zu Jahresbeginn nach Gemeinden seit 2002 (német nyelven). Osztrák Statisztikai Hivatal, 2023
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kalwang című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 61105 – Kalwang. Statistik Austria
- A Wikimédia Commons tartalmaz Kalwang témájú kategóriát.