Ugrás a tartalomhoz

Csernus Mariann (színművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csernus Mariann
Rózsavölgyi Gyöngyi felvétele
Rózsavölgyi Gyöngyi felvétele
Született1928. október 30. (96 éves)[1][2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa
GyermekeiJoó Katalin színművész (1951–1988)
Foglalkozásaszínész
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1948 –
Híres szerepeiMelinda
Katona József: Bánk bán
Tevékenységszínész
Díjai
Kossuth-díjak
2010
Jászai Mari-díj
1970
Érdemes művész-díj
1975
További díjak
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006)
A Wikimédia Commons tartalmaz Csernus Mariann témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a színésznőről szól. Hasonló címmel lásd még: Csernus Mariann (egyértelműsítő lap).

Csernus Mariann (Budapest, 1928. október 30. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész.

Életpályája

[szerkesztés]

Már a középiskola alatt rendszeresen szavalt verseket. Nyolc évig tanult zongorázni. A Veres Pálné Leánygimnáziumban érettségizett, ahol diáktársaival még abban az évben az aquincumi amfiteátrumban Babits Mihály Laodameiáját adták elő. Ekkor látta meg Egri István rendező. Az ő hívására szerződtette Devecseri Gábor a Pesti Színházhoz (ekkor a Révay utca 18. szám alatt), 1948-ban. 1950-ben Major Tamás csábította át, s így a Nemzeti Színház tagja lett. 1953-ban végezte el a Nemzeti Színház Stúdióját.

1962-ig főszerepeket játszott, de miután – hosszas tortúra után – végre találkozhatott emigrált fivérével, aki titkos ügynök lett, politikai okok miatt, tehetsége ellenére hosszú ideig, „felsőbb utasításra” nem foglalkoztatták, de nem bocsátották el a színháztól. Ekkortól önálló estekkel, a magyar költészet remekeivel járta az országot, valamint paródiaműsorokban lépett fel. 1970-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Weöres Sándor Psychéjét 1972. március 15-én mutatta be az Egyetemi Színpadon, melynek kéziratát maga a költő adta át, sokéves barátságuk eredményeként. Országszerte nagy sikert aratott vele. 1975-ben tért vissza a Nemzeti színpadára egy Arisztophanész-darabban, és még ebben az évben megkapta az érdemes művész elismerést. 1981-ben, miután kiadták a Vizsolyi Biblia „hasonmás kiadását”, született meg a „második számú” nagyszabású terv, egy önálló est ötlete. 1982 februárjában mutatta be kétórás műsorban a Katona József Színházban (melynek során a teljes mű elhangzik, és még a 2012/2013-as évadban is műsoron volt). 1989-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett. 2000-től, a névváltást követően is a Pesti Magyar Színház tagja maradt.

2018-ban már Magyarország legidősebb aktív színpadi színészének számított.[3] 2022-ben, 93 éves korában a koronavírus-járvány miatti másfél éves kihagyás után is játszott Háy János Házasságon innen, házasságon túl című darabjában, amely 2019-ig már tizenegy éven keresztül sikerrel futott a Magyar Színházban.[4] 2022. november 2-án barátja, Navarrai Mészáros Márton újságíró felkérésére egykori, 2017-ig előadott legendás önálló előadását, a Vizsolyi Bibliát felújítva és módosítva, immáron Vizsolyi Biblia 2.0 címmel mutatta be a Bethlen Téri Színházban.[5][6] Bár 2023 májusában felröppent a hír, hogy a dunaújvárosi Bartók Színházbeli fellépésével búcsúzik a színpadtól,[7] később úgy nyilatkozott, hogy amíg fontosnak érzi magát, nem kíván visszavonulni. „Nekem úgy jó, hogy játszom!” fogalmazott.[8][9]

Külföldi utazásai során az európai művészet kortárs nagyjaival találkozik: Picassóval, Pablo Nerudával, a Nobel-díjas guatemalai íróval, Asturiasszal vagy Gordon Craiggel (wd).

Filmekben többek között 1965-ben a Honfoglalás I–II.-ben kapott szerepet, majd a hetvenes évek elején az Ágis tragédiája és a Holló a hollónak című játékfilmekben tűnt fel. 2005-ben A gyertyák csonkig égnek, egy évvel később pedig a Nenő című filmben láthattuk.

Első férje Joó László színész, 1951-ben született meg lánya, Joó Katalin, aki szintén színésznő volt, de 1988-ban öngyilkos lett. A tragédia hatására a színésznő pszichológiát kezdett tanulni, majd 1993-ban kiadta Ki voltál, lányom? című könyvét. A kötet 1996-ban német fordításban, Wer warst du, meine Tochter? címmel is megjelent.[10] Második férje 20 éven át Somlyó György költő volt, akitől elvált[forrás?].

A budai Széher út lakója.[11] Szabadidejét még 94 évesen is a szövegmondásnak, sétálásnak áldozza (korábban úszott), lelkes rajongója az állatoknak és a növényeknek. 94. születésnapja kapcsán arról beszélt a Marie Claire magazinnak, hogy rendszeresen dohányzik − akkor már nyolcvan éve.[12][13][9] 2018-ban a Bethlen Téri Színház közönségszavazatai alapján az Arany Medál díj életműdíját vette át,[3] amit 2019-ben így ő adott tovább,[14] majd 2020-ban és 2022-ben vendégként is részt vett a ceremónián[forrás?].

Színpadi szerepei

[szerkesztés]
A Pesti Magyar Színházban
  • Háy János: Házasságon innen, házasságon túl – MARIKA NÉNI, PROLÓG
  • Károlyi Gáspár: Vizsolyi Biblia (önálló est)
Bethlen Téri Színház
  • Károlyi Gáspár: Vizsolyi Biblia 2.0 (önálló est)

Önálló estjei

[szerkesztés]
  • Születésnapi óda (1962)
  • Költőnk és kora (1966)
  • Ditirambus a nőkhöz (1969)
  • Psyché (1972)
  • Asszonyok mondókái (1976)
  • Jászai Mari: Életem (1979)
  • Vizsolyi Biblia (1982-2017)
  • Megtört asszony (1986)
  • Változások (1986)
  • Vizsolyi Biblia 2.0. (2022)

Rendezései

[szerkesztés]

Könyvei

[szerkesztés]

Fordítása

[szerkesztés]

Filmjei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek

[szerkesztés]
  • Honfoglalás 1–2. (1962)
  • Ágis tragédiája (1971)
  • Holló a hollónak (1972)
  • Fent a Spitzbergáknál (1978)
  • Kiválasztottak (1981)
  • Nenõ (2006)

Díjai

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
  3. ↑ a b Babus Dóra: 10. Arany Medál díjátadó ünnepség, bethlenszinhaz.blogspot.com – 2018. december 6.
  4. ↑ Navarrai Mészáros Márton: „… másnap este már a színpadon állnék” – Interjú Csernus Mariann-nal. szinhaz.online – 2022. január 8.
  5. ↑ Anyanyelvápolók Szövetsége: Csernus Mariann és Bibliánk, anyanyelvapolo.hu – 2022. október 11.
  6. ↑ 94 évesen újra színpadra áll Csernus Mariann, az ország, szinhaz.online – 2022. október 11.
  7. ↑ Csernus Mariann Dunaújvárosban búcsúzik a színpadtól – MIKRO Fesztivál a Bartókban. szinhaz.online – 2023. május 24.,
  8. ↑ Csernus Mariann, Magyarország legidősebb aktív színésze: „Az idő múlása engem soha nem érdekelt”. szinhaz.online – 2023. június 11.
  9. ↑ a b Z. Sz. Csernus Mariann: Az idő múlása engem soha nem érdekelt, borsonline.hu – 2023. június 11.
  10. ↑ a b Goodreads Wer warst du, meine Tochter? Csernus, Mariann ISBN 3746675030 / ISBN 9783746675039, abebooks.com
  11. ↑ BorsOnline: Már csak öt szál cigit szív a 90 éves Csernus Mariann. www.borsonline.hu. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  12. ↑ Színház.org, Criticai Lapok, Magyar Nemzet: „A hitelesség a legfontosabb” – Csernus Mariann 94 éves. szinhaz.online – 2022. október 30.
  13. ↑ Kempf Zita. „Nekem a színpad magától értetődő”. marieclaire.hu – 2022. december 2.
  14. ↑ Arany Medál díj 2019, criticailapok.hu – 2019.
  15. ↑ Ki voltál, Lányom?, antikvarium.hu
  16. ↑ 2018: Csernus Mariann kapta az Agárdy-láncot, pestimagyarszinhaz.hu 2018. augusztus 21.
  17. ↑ Csernus Mariann, Ónodi Eszter és Rudolf Péter is Arany Medál-díjas (magyar nyelven). Színház.org, 2018. december 5. [2018. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 29.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csernus_Mariann_(színművész)&oldid=27280165”