Bakó László (színművész)

Bakó László
Életrajzi adatok
Született	1872. november 21. Sárközújlak
Elhunyt	1928. augusztus 5. (55 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Házastársa	Lenz Hedvig Tömösváry Irma (–1913)
Gyermekei	Bakó Barnabás (1907-1988) Bakó Márta (1920-2013)
Pályafutása
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek	1899–1928
Díjai
További díjak	Farkas–Ratkó-díj (1898)
Bakó László IMDb-adatlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakó László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bakó László sírja a Kerepesi temetőben (35-9-14). Homonnay Jenő alkotása, 1931.

Hetei Bakó László (Sárközújlak, 1872. november 21. – Budapest, 1928. augusztus 5.) magyar színész, a Nemzeti Színház örökös tagja.

Családja

Édesapja hetei Bakó Ignác táblabíró, édesanyja csernátoni Vajda Lujza. Kétszer nősült. Első felesége gálochi Tömösváry Irma volt, gálochi Tömösváry Lajos színigazgató lánya; egykori növendéktársa és állandó partnere vidéki vendégszereplésein. Tőle született fia, Bakó Barnabás (1907-1988). A törékeny, szívbeteg asszony korai halála után ismerkedett meg a 20 éves Lenz Hedviggel, a színiakadémia növendékével: egymásba szerettek és 1917-ben összeházasodtak. Lányuk, Bakó Márta színésznő 1920-ban született.

Élete

Szatmár vármegyében, Sárközújlakon született 1872. november 21-én, régi magyar nemesi család sarjaként. Gimnáziumi tanulmányait Hódmezővásárhelyen végezte. Családja kívánságára a pesti jogtudományi egyetemre iratkozott be, de rövidesen félbehagyta tanulmányait, és a Színművészeti Akadémia növendéke lett, ahol 1895-ben szerzett oklevelet. Még ugyanez évben a Nemzeti Színházhoz került, és haláláig ott lépett fel. 1898-ban Farkas–Ratkó-díjjal tüntették ki. Benne látták a Nemzeti Színház nagy tragikus színészeinek méltó utódát, ám modorosságával inkább epigonként hatott. Ennek ellenére nagy szerepeket játszott: Coriolanust, Antoniust és Brutust, Lear királyt, Othellót, Shylockot (Shakespeare tragédiáiban), Petur bánt (Katona: Bánk bán), s Ádámot (Madách: Az ember tragédiája). Játszott a Bánk bán (1914–15) című némafilmben is. Képzett énekes volt, nyári szabadságai alatt August Iffertnél folytatott énektanulmányokat Németországban. Néhány baritonszerepben is fellépett: 1912-ben a Rigoletto címszerepében vendégszerepelt a Népoperában, ugyanitt 1917-ben a Gólem-daljáték címszerepét énekelte.

1920-ban a Nemzeti Színház örökös tagja lett, 1924-ben örökös tagsága elismeréseként aranygyűrűt kapott. 1928. március 11-én a Petőfi Társaság kültagjává választották.

1928 tavaszán megbetegedett; orvosai tanácsára Parádfürdőre utazott, állapota azonban folyamatosan romlott. Budapesten, a Szentkirályi utcai belgyógyászati klinikán hunyt el 1928. augusztus 5-én 55 évesen, vérmérgezés következtében. Első feleségével és gyermekeivel közös sírban nyugszik a Kerepesi temetőben.

Emlékére 1929. január 26-án a Nemzeti Színház ünnepi előadás keretében mutatta be Herczeg Ferenc A fekete lovas című színművét, melyben részt vett többek között Fáy Szeréna, Mátray Erzsi, Gál Gyula, Lehotay Árpád, Mihályfi Károly, Ághy Erzsébet, Abonyi Géza, Bartos Gyula és Sugár Károly.

Fontosabb szerepei

• Petur (Katona József: Bánk bán)
• Brutus (Shakespeare: Julius Caesar)
• Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája)
• Macbeth (Shakespeare)
• Coriolanus (Shakespeare)
• Lear király (Shakespeare)
• Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár)
• Othello (Shakespeare)
• Werbőczy nádor (Voinovich Géza: Mohács)
• Török Mihály (Csepreghy Ferenc: Piros bugyelláris)

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Magyar színházművészeti lexikon
• Névpont
• Bakó Márta: Rosszkor születtünk. Textura, Budapest, 1991
• Bakó Márta: Így történt... Budakönyvek, Budapest, 2001