Ugrás a tartalomhoz

Csanádi vasúti Maros-híd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csanádi vasúti Maros-híd
Elhelyezkedése
Áthidalt akadályMaros
Funkcióvasúti híd
TervezőKossalka János
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 08′ 56″, k. h. 20° 35′ 59″46.148889°N 20.599722°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 56″, k. h. 20° 35′ 59″46.148889°N 20.599722°E
Térkép

A csanádi vasúti Maros-híd egykori vasúti híd a Maros folyón Magyarország és Románia határán Magyarcsanád és Nagycsanád (Cenad) között.

Fekvése

[szerkesztés]

A Maros határfolyó felett ívelt át. Magyarországon Csongrád-Csanád vármegyében, a Makói járásában, Romániában Temes megyében helyezkedett el.

Története

[szerkesztés]

A Hódmezővásárhely−Makó−Nagyszentmiklósi HÉV 1903. december 21-én adta át ApátfalvaNagyszentmiklós vonalát. Magyarcsanád megálló-rakodóhely és Őscsanád állomás között egy 8 és egy 45 méter hosszú ártéri híd, a 404/407 szelvényekben egy háromnyílású Maros-híd, a bal parton pedig egy további 50 méteres ártéri híd épült. A mederhidat Kossalka János tervezte; építése 1902 tavaszán indult, a terhelési próbára pedig 1903. szeptember 10-én került sor.[1]

1920-ban, a trianoni békeszerződés folyományaként a Maros határfolyó lett Magyarország és Románia között, a határ a híd közepén húzódott, és a forgalom is megszűnt.[1][2] A bal parti ártéri hidat és a mederhíd bal part felé eső hídszerkezetét a CFR 1925 körül kiemelte és elszállította. A híd megmaradt részeinek utolsó mázolására 1932-ben került sor. 1944-ben a híd középső tagja még állt, de 1945 október−december között az ártéri hídszerkezetet elszállították a szentes–csongrádi Tisza-híd pótlásához, a mederhíd két megmaradt tagjának felépítményét pedig leszedték, a hídfákat az algyői Tisza-hídnál felhasználva. Ezek szerkezetét 1956-ban emelték ki és szállították el; egyikük Sajóecsegen a Sajóecseg–Tornanádaska-vasútvonal Sajó-hídjaként szolgál.[1]

Moldova György az 1977-ben megjelent Akit a mozdony füstje megcsapott… című könyvében a szentes–csongrádi Tisza-hidat így említi:

„ A Szentes–Csongrád közti Tisza-hídra apró kőkockás út visz fel, magát a hidat fazsindelyek borítják, a szerkezet olyan gyönge, hogy nehezebb burkolatot nem bírna el, még 1902-es szerkezetdarabok is akadnak benne, a háború után kerültek ide Magyarcsanádról.”

A két hídpillér még 2017-ben is áll.[1] A vasútvonal működő romániai része a Temesvár–Nagycsanád-vasútvonal(wd).

Jellemzők

[szerkesztés]

A Maros-híd alsópályás, félparabola ívű, rácsos vashíd volt, 60+70+60 méteres nyílásokkal. Acélszerkezetét a MÁV Gépgyár gyártotta.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e Felek Ferenc, Asztalos Endre: Magyarcsanád mrh. (magyar nyelven). vasútállomások.hu, 2017. július. (Hozzáférés: 2024. március 30.)
  2. Stefan Both: FOTO Podul de cale ferată care scurtează drumul dintre Timişoara şi Szeged cu 60 de kilometri ar putea fi refăcut (magyar nyelven). Adevărul, 2014. október 29. (Hozzáférés: 2024. március 30.)