Makói járás

Makói járás
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Vármegye	Csongrád-Csanád vármegye
Járási székhely	Makó
Települések száma	15
városok	2
Népesség
Teljes népesség	41 428 fő (2022. okt. 1.)
Népsűrűség	65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	688,85 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
A Makói járás elhelyezkedése Magyarországon

A Makói járás Csongrád-Csanád vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Makó. Területe 688,85 km², népessége 44 481 fő, népsűrűsége 65 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Két város (Makó és Csanádpalota) és 13 község tartozik hozzá.

A Makói járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, az 1950-es megyerendezés során, Csongrád megyéhez csatolása kapcsán kapta mai nevét, és 1978-ban szűnt meg. 1950 előtt Csanád vármegyéhez tartozott és Központi járás volt a neve.

Települései

Település	Rang (2013. július 15.)	Kistérség (2013. január 1.)	Népesség (2012. január 1.)	Terület (km²)
Makó	járásszékhely város	Makói	23 573	229,23
Csanádpalota	város	Makói	2 968	77,76
Kiszombor	nagyközség	Makói	3 772	65,81
Ambrózfalva	község	Makói	486	11,22
Apátfalva	község	Makói	2 941	53,78
Csanádalberti	község	Makói	434	15,32
Földeák	község	Makói	3 025	36,37
Királyhegyes	község	Makói	662	29,8
Kövegy	község	Makói	377	9,71
Magyarcsanád	község	Makói	1 458	48,08
Maroslele	község	Makói	2 047	46,56
Nagyér	község	Makói	480	12,29
Nagylak	község	Makói	466	4,69
Óföldeák	község	Makói	451	35,09
Pitvaros	község	Makói	1 341	13,14

Története

A Makói járás az 1950-es megyerendezés során jött létre 1950. március 16-án Csanád megye Központi járásának Csongrád megyéhez csatolásával és nevének megváltoztatásával.

Megszűnésére 1978. december 30-ával kerület sor, ekkor valamennyi községe a Makói városkörnyékhez lett beosztva.

Községei 1950 és 1978 között

Az alábbi táblázat felsorolja a Makói járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Meg kell jegyezni, hogy a tanácsrendszer első éveiben, 1950 és 1954 között Makó jogállása közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt, vagyis a járáshoz tartozott.

Község	Mikortól	Honnan	Meddig	Hova
Ambrózfalva	1950. március 16.	Központi járásból	1978. december 30.	Makói városkörnyékhez
Apátfalva	1950. március 16.	Központi járásból	1978. december 30.	Makói városkörnyékhez
Csanád	1950. szeptember 6.	Apátfalva és Magyarcsanád egyesülése	1954. október 31.	Ismét különváltak
Csanádalberti	1950. március 16.	Központi járásból	1978. december 30.	Makói városkörnyékhez
Csanádpalota	1950. március 16.	Központi járásból	1978. december 30.	Makói városkörnyékhez
Ferencszállás	1950. június 1.	Torontáli járásból	1978. december 30.	Makói városkörnyékhez
Földeák	1950. március 16.	Központi járásból	1978. december 30.	Makói városkörnyékhez
Királyhegyes	1950. március 16.	Központi járásból	1977. március 31.	Makói városkörnyékhez
Kiszombor	1950. június 1.	Torontáli járásból	1978. december 30.	Makói városkörnyékhez
Klárafalva	1950. június 1.	Torontáli járásból	1978. december 30.	Makói városkörnyékhez
Kövegy	1950. március 16.	Központi járásból	1978. december 30.	Makói városkörnyékhez
Magyarcsanád	1950. március 16.	Központi járásból	1978. december 30.	Makói városkörnyékhez
Maroslele	1950. március 16.	Központi járásból	1978. december 30.	Makói városkörnyékhez
Nagyér	1950. március 16.	Központi járásból	1978. december 30.	Makói városkörnyékhez
Nagylak	1950. március 16.	Központi járásból	1978. december 30.	Makói városkörnyékhez
Óföldeák	1950. március 16.	Központi járásból	1978. december 30.	Makói városkörnyékhez
Pitvaros	1950. március 16.	Központi járásból	1978. december 30.	Makói városkörnyékhez
Rákos	1954.	Makó város területéből	1962. december 30.	Makó városhoz

Történeti adatai

Megszűnése előtt, 1978 végén területe 445 km², népessége pedig mintegy 27 ezer fő volt.

Források

• A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
• A KSH 2012. évi helységnévkönyve