Ugrás a tartalomhoz

Csínom Palkó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csínom Palkó
Táncoló kurucok
Táncoló kurucok
Műfajmagyar népdal
Stílusrégi
Hangfajmoll
A kotta hangnemeD moll
SorokA A B C
Hangterjedelem1–5 1–5 ♭3–7 1–5
Kadencia1 (1) 5
Szótagszám14 12 14 14
Előadási tempó116
A gyűjtés adatai
GyűjtőPálóczi Horváth Ádám
A gyűjtés ideje1813
Kiemelt források
Népdaltípus4680

A Csínom Palkó (más írásmódban Csinom Palkó) című népdal a kuruc lovaskatonák bizakodó táncdala volt és a Rákóczi-szabadságharc (1703 - 1711) első éveiben keletkezett, mint a többi hasonló, kuruc győzelmeket ünneplő vitézi énekek. Káldy Gyula gyűjteményében maradt fenn.

Egyes vélemények szerint a „csínom” szó a szlovák (čin = cselekedet, tett) eredetű, ami megközelítően a „rajta”, „tettre”, „férfias tettre” szólít fel.[1] Más vélemény (Martinkó András) szerint a csin, csíny szóval függ össze, az -om végződés pedig ugyanaz, mint a vigalom, álom, fájdalom szavakban. A Csínom jelentése eszerint: ékességem, szépségem.[2]

Nemrég derült fény arra, hogy a kezdő sorban említett két név (Palkó, Jankó), nem férfi-, hanem lónév. A szerző így lovát szólítja meg, s a továbbiakban pedig katonaszerszámait sorolja fel.[2]

A többi, mára elavult szó(alak) jelentése:

  • kalabér = karabély
  • lóding = lőporzacskó
  • dali = daliás
  • cifornya = szóvegyülés, cifra + cikornya[3]
  • moskotér = muskéta, más néven magyarul[4]

1950-ben Farkas Ferenc operettben dolgozta fel, amelyből 1973-ban filmet is forgattak Nagy Gábor főszereplésével.

Csínom Palkó kuruc nóta

[szerkesztés]
1.

Csínom Palkó, Csínom Jankó,
Csontos karabérom,
Szép selymes lódingom,
Dali pár pisztolyom.

2.

Nosza rajta, jó katonák,
Igyunk egészséggel!
Menjen táncba ki-ki köztünk
Az ő jegyesével.

3.

Ne bánkódjék senki köztünk,
Menjünk az Alföldre!
Megrontatik kezünk által
Az labanc ereje!

4.

Szabad nékünk jó katonák
Tisza-Duna közi,
Labancságnak mert nincs sohult
Ottan semmi közi.

5.

Darulábú, szarkaorrú
Nyomorult németség!
Fut előttünk, retteg tőlünk,
Nyomorult nemzetség!

6.

Görbe hátú, mert lenyomta
Füstös moskotéra,
Elfárasztott, elbágyasztott
Dióverő pózna.

7.

Tüzes madzag, apró csollong,
Lombos az gagyája,
Tátva-nyitva mindeneknek
Nagy éhelholt szája.

8.

Toldott-foldott, tetves-redves
Minden portékája,
Kalapjának nedvessége,
Lefügg kalimája,

9.

Renddel állván, nagy sokaknak
Meggyőzik az társát,
Ebről ebre hagyják
Békasütő nyársát.

10.

Elig nyílik fel a szája
Berdó kiáltásra,
Korog-morog öres hasa,
Siet jóllakásra.

11.

Rendeletlen öltözeti,
Csúfos pántlikája,
Nem érne egy abadolmánt
Minden portékája.

12.

Lapos guta megütötte
Bornyúbőr iszákját,
Kebelében legelteti
Sok ezer marháját.

13.

Mely marhának tetű neve,
Tartsa ő magának!
Nyúzza rendre, jó lesz bőre
Bornyúbőr iszáknak.

14.

Mert ő igen gyenge nemzet,
Szokott effélire,
Országában eleget kap,
Menjen hát helyire!

15.

Mi is vitézkedünk ezért
Jó kuruc vitézek,
Mert ezeknek drágább kéncsét
Én soha nem lelek.

16.

De gyűlölöm, mert nyomorú
Mégis kevélységre,
Ládd, majd feldől, mégis indul
Magyarok vesztire.

17.

Kicsírázott eb-agyara
Az magyar cipóra,
De megváslik foga bele,
Lészen még oly óra!

18.

Sok tokosnak mentél te már
Éltének végére,
Szabadoson öszvementél
Ütközetből véle.

19.

Sok szerencsét próbáltál te
Velünk német ellen,
Holott soha nem voltál te
Szerencsétlenséggel.

20.

Sok cifornyás német urat
Rabságra hajtottunk,
Sok kalapot mezőségen
Öszve is tapodtunk.

21.

Nosza! Most is űzzük-vágjuk
Mint ellenségünköt,
Mutassuk meg nemzetünknek
Jó vitézségünköt!

22.

Fut az tokos, tüzes madzag
Kihull az keziből,
Őszi keserű gombája
Kidől az fejéből.

23.

Után, kuruc, után!
Tiéd az puskája,
Enyim pedig az kancája,
Tied az lódingja!

24.

Rajta Miska, rajta
Az tüzes labancon!
Mienk leszen a nyereség
Mind, az derék harcon.

25.

De mindezek fegyverekkel
Nem érnek egy pénzt is,
Hadd el, vedd el az szablyáját,
Üsd le az fejét is!

26.

A nagyszájú horvátnak is
Fekete csizmája,
Hosszu nyakú, kurta farkú
Görcsös paripája.

27.

Egy rossz, rozsdás kalabérja,
Életlen szablyája,
Csipás szemű kancájával
Együtt van kvártélya.

28.

Noha éhhel csak meg nem hal,
Nincs benn takarmánya,
Sokszor száznak sincs közöttök
Egy pipa dohánya!

29.

Az vitéz kurucnak
Van szabott dolmánya,
Sarkantyús csizmája,
Futó paripája.

30.

Az gyalog kurucnak
Van frissen járása,
Mint Pelagus lónak,
Van sebes futása.

31.

Vitéz karja lábaiban
Karmazsin csizmája,
Gyönggyel fűzött az bocskora,
Ezüstös kapcája.

32.

Hátán cifra farkasbőre,
Kurta kis dolmánya,
Nyakában függ gyönggyel fűzött
Csontos kalabéra.

33.

Fényességgel mind berakva
Aranyas szablyája
Nyuszttal béllett az süvege,
Csillagos forgója.

34.

Patyolat az kuruc,
Gyöngy az felesége,
Hetes vászon az labancság,
Köd a felesége.

35.

Szegén kuruc elveszett, mert
Sokszor egyest isznak,
Pohárt császár életiért
Egymásra hagyítnak.

36.

Nosza tehát, hadnagy uram,
Dúljuk fel jószágát,
Mind ellenségünknek
Hajtsuk el marháját!

37.

Ha rád támad az pénziért,
Vágd be az ajtaját,
Fúrd meg az hordaját,
Idd meg mind az borát!

38.

Az paraszt embernek
Fogd meg az szakállát,
Hajtsd el az marháját,
Verd pofon ő magát!

39.

Az labancság takarodjék
Nemes országunkból,
Hogy végtire szalagszíjat
Ne vágjunk hátakból!

Kuruc nóta 1700-as évek eleje.

Feldolgozásai

[szerkesztés]
Végre a nép nem személy, aki leül verset faragni, hanem az ismeretlen költők, az elkallódott lángelmék sokadalma. Az a hang, amely megpendült a kuruc korban, ma is visszhangzik, alkotó elemévé vált költészetünknek. Keserű dac van benne s édes bölcselet. Ekkor lobogott legmagasabbra a mi önérzetünk és egyéniségünk. Kivetettük hasunkat a szép verőfénynek, s rongyainkban embereknek, királyoknak éreztük magunkat.
– Kosztolányi Dezső: A kuruc költészetről
Portyázó kurucok rabszíjra fűzött labancokat hajtanak

A Csínom Palkó ismert és gyakran idézett népdal. Jellegzetes kezdőütemeit felhasználta többek között Kodály Zoltán a Háry János és Czinka Panna balladája című operában, Vujicsics Tihamér A Tenkes kapitánya című tévéfilmsorozat főcímében, valamint újabban a Bëlga együttes is a Nemzeti Hip-Hop című számban.

Csínom Palkó (operett, 1950)

[szerkesztés]

1950-ben a magyar operett új alkotással gazdagodott, Farkas Ferenc Csínom Palkó című történelmi darabjával. Ez a darab a Magyar Rádióban hangzott el elsőként.

Az 1950-es évek elején folyt a régi, klasszikus operettek kiirtása a Rádióból. Révai József többségüket burzsoá, káros produktumnak nyilvánította. Parancsára 1950–1951-ben elkezdődött a kommunista értékrendet tükröző zenés játékok, operettek gyártása.[forrás?]

Csínom Palkó (magyar film, 1973)

[szerkesztés]

A népdal feldolgozásai

[szerkesztés]
Szerző Mire Mű
Bárdos Lajos ének, zongora Pianoforte III. 4. dal
Máriássy István zongora vagy ének és gitár Elindultam szép hazámból, 61. kotta
Ludvig József ének, zongora Hej, Rákóczi, Bercsényi…, 5. kotta

Dallama és kottája

[szerkesztés]
{ << \relative c' { \key d \minor \time 4/4 \tempo 4 = 108 \set Staff.midiInstrument = "cello" \transposition c' % Csinom Palko, csinom Janko, cson-tos ka-la- be-rom, d4. e8 f4 a g g g g a4. g8 f8 e4. d2 d4. r8 \bar "||" % Szep selymes lodingom, da-li par pisztolyom. d4 e f a g2 g4. r8 a g4. f4 e d2 d4. r8 \bar "||" \break % No-sza, rajta, jo ka-tonak, i-gyunk e-gesz- seggel, a'8 a4. c4 bes a4. a8 g f4 r8 a a4. c8 bes4. a2 a4. r8 \bar "||" % Men-jen tancba ki-ki koztunk az o jegyesevel. e4 f g e d8 a'4. a4 a e8 f4. g8 e4. d2 d4 r \bar "|." } \addlyrics { Csí -- nom Pal -- kó, Csí -- nom Jan -- kó, cson -- tos ka -- la -- bé -- rom, Szép sely -- mës ló -- din -- gom, da -- li pár pisz -- to -- lyom. No -- sza raj -- ta, jó ka -- to -- nák, i -- gyunk e -- gész -- ség -- gel, Mën -- jën tánc -- ba ki- ki köz -- tünk az ő je -- gyë -- sé -- vel. } >> }

Források

[szerkesztés]

Weblapok:

Népdalgyűjtemények:

  • Béres József: Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 335. o. ISBN 978 963 88686 9 5  
  • Sárosi Bálint: Nótáskönyv. Második, változatlan kiadás. Budapest: Nap Kiadó. 2012. ISBN 978 963 9658 17 2 66. kotta  
  • A mi dalaink. Összeállította: Ugrin Gábor. Budapest: Tankönyvkiadó. 158. o.  
  • Tiboldi József: A magyar népdal családfája: A magyar népdal eredete és családfájának ismertetése művelődéstörténet, etnográfia, esztétika és a nemzetnevelés szempontjából. Mellékelve a legszebb magyar népdalokból összesen 101 dal. Budapest: Szerző kiadása: Rózsavölgyi és Társa. 1936. 21. kotta  

Tankönyvek:

  • Iskolai énekgyüjtemény II: 11–14 éves tanulóknak. Szerkesztette: Kodály Zoltán. Budapest: Országos Közoktatási Tanács. 1944. 197. o. 549. kotta  
  • Száz rejtély a magyar irodalomból (19. Csínom Palkó, Csínom Jankó - Kurucok vagy paripák?) Gesta Könyvkiadó, 1996 (2. kiadás) ISBN 963 8229 28 4

Feldolgozások:

  • Pianoforte III. Összeállította Király Katalin. Szeged: Mozaik Kiadó. 2010. ISMN 979 0 9005277 3 8, 4. darab  
  • Régi magyar dalok és virágénekek gitárkísérettel. Szendrey-Karper László. Budapest: Editio Musica. 1987. 20. kotta  
  • Muszty Bea – Dobay András: Csalamádé: Nagy Daloskönyv. 1. kötet (hely nélkül): Muszty-Dobay Bt. 2003. 104. o. gitárkísérettel  
  • Máriássy István: Elindultam szép hazámból: A legszebb magyar népdalok zongora- vagy gitárkísérettel. (hely nélkül): Rózsavölgyi és Társa. 2004. 61. kotta  
  • Ludvig József: Hej, Rákóczi, Bercsényi…: Történelmi dalok zongorára. Ungarn – Hungary: Zeneműkiadó KONCERT 1234 Kft. 1936. ISMN 979-0-9005273-4-9, 5. kotta  

Jegyzetek

[szerkesztés]

Felvételek

[szerkesztés]
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csínom_Palkó&oldid=26797523”